Az 5 százalékos lakásáfa mellett lakásfelújítási- és egyéb családi kedvezmények is lesznek, ezeken Novák Katalin családügyi miniszter dolgozik – derült ki Orbán Viktor péntek reggeli szokásos rádióinterjújából. A miniszterelnök további részleteket nem árult el, csak azt fejtegette: az 5 százalékos áfa „nem egyszerűen egy jó intézkedés, hanem egy válságkezelési logika soron következő lépése”. A magyar kormány gazdasági védekezésének középpontjában ugyanis – a nyugat-európai országok pénzosztása helyett – a beruházások állnak. Ezért „beindítjuk az építőipari, lakásipari, otthonteremtési motort, ami a családok beruházásait aktiválni tudja”.
A szakma szerint azonban nem ártana, ha mindez kiszámítható módon, hosszú távra gondolkodva tennék. Az utóbbi bő évtizedben gyakorlatilag egy hullámvasúton ült az építőipar, amelynek fel- vagy leívelését főként az áfa mértéke határozta meg. A 2013-as, rekordalacsony – 7 293 – lakásátadás után a 2016-ban bevezetett áfakedvezmény hatására tavaly már több mint 21 ezer lakás készült el. Az év eleji áfaemelés kapcsán viszont a szakma úgy számolt: az idén és jövőre 15 ezerre eshet vissza az új lakások száma. Ezen változtathat Orbán Viktor szerdai bejelentése, de egyelőre csak annyi tudható, hogy januártól 2022 végéig ismét 5 százalékra csökkentik a lakásépítések áfáját. Egy nagyobb társasházi beruházás azonban több, mint két évig tart, a fejlesztőknek pedig nem árt azt sem látniuk, mi jön azután. Ráadásul hiába támadna fel hirtelen a beruházók építési kedve, ha nincs a kivitelezéshez megfelelő és elegendő építőanyag, illetve munkaerő.
Az építőanyaggyártási és -kivitelezési kapacitások tervezésénél vagy a szakképzésnél évtizedekkel kell előre tekinteni – hívta fel a figyelmet a Társaság a Lakásépítésért Egyesület, amely szerint a csúcsra járatás helyett a tervezhetőség ad olyan gazdasági környezetet, amelyben hatékonyabban, olcsóbban, jobb minőségben készülhetnek el az otthonok. Vagyis a kedvezményes áfakulcs visszavezetése akkor jelent valódi segítséget az építésgazdaságnak, ha a 2022. évi határidő lejárata utáni időszakra vonatkozó kormányzati elképzelések is beláthatóak. Az egyesület szerint ezért a kormánynak 25 ezer lakásban meg kellene határoznia egy építési minimumot, és szükség volna egy legalább 15 évre szóló lakásépítési programra is, amely tartalmazza a legfontosabb célszámokat és támogatási eszközöket, illetve utóbbiak keretösszegét is.
Hasonló érveket sorakoztatott fel a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK). Kiss Gábor alelnök úgy véli: a kedvezményes áfának köszönhetően „lélegzetvételhez jut a piac”, a megfelelő kínálat felépülése azonban éveket vesz igénybe. A hosszú távú, kiszámítható szabályozás a piac számára nélkülözhetetlen, ezért az IFK a kedvezményes áfa több cikluson átívelő meghosszabbítását támogatja. Emlékeztetett: a lakóingatlan-piac 2008 óta nagy kilengésekkel, nehezen tervezhetően működik. A 2008-2015 közötti időszak alacsony kibocsátás mellett a túlélésről szólt, ezt a 2016-2020 közötti időszakban egy meredek emelkedés követte, majd ismét jött egy zuhanás.
