Előfizetés

Tervezhetőséget kérnek a lakásépítők

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.10.09. 14:39

Fotó: Népszava
A kedvezményes áfakulcs visszavezetése akkor jelent valódi segítséget az építésgazdaságnak, ha a 2022. évi határidő lejárata utáni időszakra vonatkozó kormányzati elképzelések is beláthatóak – figyelmeztet a Társaság a Lakásépítésért Egyesület.
Az 5 százalékos lakásáfa mellett lakásfelújítási- és egyéb családi kedvezmények is lesznek, ezeken Novák Katalin családügyi miniszter dolgozik – derült ki Orbán Viktor péntek reggeli szokásos rádióinterjújából. A miniszterelnök további részleteket nem árult el, csak azt fejtegette: az 5 százalékos áfa „nem egyszerűen egy jó intézkedés, hanem egy válságkezelési logika soron következő lépése”. A magyar kormány gazdasági védekezésének középpontjában ugyanis – a nyugat-európai országok pénzosztása helyett – a beruházások állnak. Ezért „beindítjuk az építőipari, lakásipari, otthonteremtési motort, ami a családok beruházásait aktiválni tudja”. A szakma szerint azonban nem ártana, ha mindez kiszámítható módon, hosszú távra gondolkodva tennék. Az utóbbi bő évtizedben gyakorlatilag egy hullámvasúton ült az építőipar, amelynek fel- vagy leívelését főként az áfa mértéke határozta meg. A 2013-as, rekordalacsony – 7 293 – lakásátadás után a 2016-ban bevezetett áfakedvezmény hatására tavaly már több mint 21 ezer lakás készült el. Az év eleji áfaemelés kapcsán viszont a szakma úgy számolt: az idén és jövőre 15 ezerre eshet vissza az új lakások száma. Ezen változtathat Orbán Viktor szerdai bejelentése, de egyelőre csak annyi tudható, hogy januártól 2022 végéig ismét 5 százalékra csökkentik a lakásépítések áfáját. Egy nagyobb társasházi beruházás azonban több, mint két évig tart, a fejlesztőknek pedig nem árt azt sem látniuk, mi jön azután. Ráadásul hiába támadna fel hirtelen a beruházók építési kedve, ha nincs a kivitelezéshez megfelelő és elegendő építőanyag, illetve munkaerő. Az építőanyaggyártási és -kivitelezési kapacitások tervezésénél vagy a szakképzésnél évtizedekkel kell előre tekinteni – hívta fel a figyelmet a Társaság a Lakásépítésért Egyesület, amely szerint a csúcsra járatás helyett a tervezhetőség ad olyan gazdasági környezetet, amelyben hatékonyabban, olcsóbban, jobb minőségben készülhetnek el az otthonok. Vagyis a kedvezményes áfakulcs visszavezetése akkor jelent valódi segítséget az építésgazdaságnak, ha a 2022. évi határidő lejárata utáni időszakra vonatkozó kormányzati elképzelések is beláthatóak. Az egyesület szerint ezért a kormánynak 25 ezer lakásban meg kellene határoznia egy építési minimumot, és szükség volna egy legalább 15 évre szóló lakásépítési programra is, amely tartalmazza a legfontosabb célszámokat és támogatási eszközöket, illetve utóbbiak keretösszegét is. Hasonló érveket sorakoztatott fel a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK). Kiss Gábor alelnök úgy véli: a kedvezményes áfának köszönhetően „lélegzetvételhez jut a piac”, a megfelelő kínálat felépülése azonban éveket vesz igénybe. A hosszú távú, kiszámítható szabályozás a piac számára nélkülözhetetlen, ezért az IFK a kedvezményes áfa több cikluson átívelő meghosszabbítását támogatja. Emlékeztetett: a lakóingatlan-piac 2008 óta nagy kilengésekkel, nehezen tervezhetően működik. A 2008-2015 közötti időszak alacsony kibocsátás mellett a túlélésről szólt, ezt a 2016-2020 közötti időszakban egy meredek emelkedés követte, majd ismét jött egy zuhanás.   

Kiszámíthatatlan áfakedvezmény: megkésettnek és kapkodónak tűnik a bejelentés

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.10.09. 10:09

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A döntés ráadásul keresztbe tesz a rozsdaövezeti programnak.
Január 1-jétől lesz ismét 5 százalék az újépítésű lakások áfája – derült ki a csütörtöki Kormányinfón. A kedvezmény visszahozását Orbán Viktor miniszterelnök egy szerda esti televíziós interjúban jelentette be. Úgy fogalmazott: Novák Katalin családügyi miniszter javaslatára „a 2022. december 31-ig zajló építkezések esetében ismét 5 százalék lesz a lakásépítések áfája”. Szavaiból – konkrét rendelet híján – egyelőre nem világos, hogy eddig az időpontig el is kell készülnie az adott lakásnak, vagy a még folyamatban lévő építkezésekre is vonatkozik majd a kedvezmény, esetleg elég lesz-e addig csupán engedélyt szerezni. A kormány Facebook-oldalán 2022. december 31-ig megkezdett építkezésekről írnak. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a Kormányinfón azt mondta: terveik szerint a kiadott építési engedélyekre vonatkozik a dátum. Azt is közölte: konkrét előterjesztés egy hét múlva lesz, és a kormány további családvédelmi intézkedésekről is dönteni fog. Hogy pontosan mire vonatkozik az ominózus határidő, az azért fontos, mert ettől is függ majd, mennyire éri el a célját az áfakedvezmény, azaz mennyivel több lakás épül majd meg. Egy nagyobb társasházi beruházás ugyanis tovább tart, mint két év, pláne hogy a kivitelezők egyre nehezebben tartják a határidőket.  A cél nyilvánvalóan az építési kedv élénkítése lenne, 2016-ban is ezért vezette be a kormány az újépítésű lakásokra az 5 százalékos áfát. Hatására háromszorosára nőtt a megépült lakások száma: 2015-ben még csak 7612 új lakást adtak át, 2019-ben viszont már több mint 21 ezret. Még ez is csupán a fele volt azonban a kívánatosnak, hiszen a lakásállomány megújulásához szakértők szerint évente mintegy 40 ezer lakás megépítésére volna szükség. Az áfakedvezményt ugyanakkor a kormány deklaráltan csak átmenetinek szánta, így hiába kérte a hosszabbítást a szféra összes szereplője, 2019 végén kivezették. Haladékot azok az építkezések kaptak, amelyekre 2018 novemberéig már megvolt az engedély: ezek a lakások még 5 százalékos áfával értékesíthetők, ha 2023-ig megépülnek. Általánosságban azonban már 27 százalék terheli a lakásépítést. Emiatt az építkezési kedv jócskán alábbhagyott: augusztusban mindössze 1412 lakásépítési engedélyt adtak ki, vagyis feleannyit, mint egy éve.   Az áfakulcs emelkedése ugyanis olyan drága lakásokat jelentene, amire a fejlesztők szerint már nem igazán van fizetőképes kereslet. Számos, már engedélyezett projekt így el sem indult. Az elhúzódó építkezések miatt az idén a visszaesés még nem lesz olyan szembetűnő, utána azonban borítékolhatóan egyre kevesebb lakás fog megépülni. A kedvezményes áfa visszahozása ez alapján némiképp megkésett. Ráadásul átgondolatlannak is tűnik, hiszen keresztbe tesz a kormány nyári lakáspolitikai döntéseinek. Akkor a kabinet megszavazta, hogy az úgynevezett rozsdaövezetekben 5 százalékos áfával lehet majd lakásokat építeni. Ezeket a zónákat azonban még nem jelölték ki. Kérdés, hogy az áfakedvezmény általánossá tétele után mennyire tűnik majd előnyösnek a beruházók számára ezekben a városrészekben fejleszteni, hiszen a területek rendezése is rengeteg forrást emésztene fel, az árelőny nélkül pedig a vevőket is nehezebb lesz bevonzani. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban azt mondta: a kormány szerdai döntése egy új előterjesztést tesz szükségessé a rozsdaövezetekre. Úgy fogalmazott: ha ezekre ugyanazt a kedvezményt nyújtanánk, mint amit eddig szándékoztunk, akkor az semmit nem jelentene. Novák Katalin miniszterasszony felülírta ezt a próbálkozásunkat.  

Nem mindenkinek hoz áresést

Hogy hogyan hat a lakásárakra a kedvezményes áfa, az Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint attól is függ, mennyivel nő majd az új lakások kínálata, és a vevők mennyire vásárolnak saját vagy befektetési célra. Utóbbi vásárlók eltűntek a piacról, hiszen turisták híján nem olyan jövedelmező már a lakáskiadás – ez jelentősen megváltoztathatja a kereslet, kínálat eddigi arányait. Balogh László arra is rámutatott: a legtöbb beruházó már a nettó vételár mellett a „plusz aktuális áfa” kitételt rögzíti az előszerződésben, emiatt az áfacsökkenés számos vevőnek azonnali áresést hozhat. Egy eddig 27 százalékos áfával árult, nettó 40 millió forintos ingatlan esetében például ez 9 millió forint megtakarítást jelent. Miután azonban a most épülő lakások jelentős részét még 5 százalékos áfakulccsal lehetett értékesíteni, az áfakedvezmény meghosszabbítása nem hoz majd általánosságban 20 százalékos áresést. Ahogyan az év eleji áfaemelkedés nem okozott automatikusan 20 százalékos drágulást, úgy ez visszafelé sem lesz igaz – fogalmazott a szakértő, hozzátéve: a nagyvárosi új ingatlanok drágulásának azonban véget vethet az általános áfakedvezmény.     

357,23 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.09. 08:31
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Erősödött a forint péntek reggelre a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon.
Az eurót a csütörtök esti 357,45 forint után péntek reggel fél nyolckor kissé alacsonyabban, 357,23 forinton jegyezték a bankközi piacon.
A dollár jegyzése 304,13 forintról 303,34 forintra, a svájci franké 331,54 forintról 331,32 forintra csökkent.
A hét eleje óta a forint az euróval szemben 0,3 százalékkal, a dollárral szemben 0,8 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 0,1 százalékkal erősödött.
Év eleji árfolyamához képest a forint az euróval szemben 7,9 százalékkal, a dollárral szemben 2,6 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 8,6 százalékkal áll gyengébben.