Előfizetés

Orbán Viktor: Szabadulás május, június táján jöhet a koronavírustól Magyarországon, addig kell kibírni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.09. 08:54

Fotó: Anadolu Agency / Hungarian Prime Ministry Press O
A miniszterelnök a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy az Európai Bizottság elnöke sem tudta Orbán Viktornak megmondani, hogy mikor lesz vakcina, de uniós politikusok szerint jövő év felére lehet meg.
Megnyugtató hírek érkeztek a koronavírus gyógyításáról, mivel a Richter elkezdte gyártani a Rendesivir gyógyszert, de a szegedi klinikán egy másik gyógyszert is elkezdtek használni. Nagy Katalin műsorvezető ezzel indította Orbán Viktor szokásos péntek reggeli interjúját a Kossuth Rádióban. Arra volt kíváncsi, hogy meghozták-e a várt eredményt az új készítmények. A miniszterelnök szerint igen, hiszen ez mégiscsak Szentgyörgyi Albert országa, és azt tudjuk, hogy „a magyar koponyák a legjobbak a világon”. Hozzátette, hogy nekünk nagy orvoskoponyáink vannak. Beszélt arról, hogy eurómilliárdokat költ vakcinakutatásra az Európai Unió, jelenleg hat készítménnyel kísérleteznek. Azonban az Európai Bizottság elnöke sem tudta Orbán Viktornak megmondani, hogy mikor lesz vakcina, de uniós politikusok szerint jövő év felére lesz meg. A miniszterelnök úgy számol, hogy a magyaroknak is jövő év júniusáig, júliusáig kell kibírniuk.
– Szabadulás május, június táján ér Magyarországra. Addig kell kibírni, mert csak megöli a kedvünket a koronavírus

– jelentette ki.

Varga Mihály pénzügyminiszter úgy számolt, hogy már kifelé megyünk a válságból, és a kormány gazdaságvédelmi intézkedési 3-4 százalékkal csökkentették a visszaesést. Emlékeztetett arra, hogy a kormány döntése alapján a lakásépítési áfa ismét 5 százalék lesz 2022 végéig.  Orbán Viktor erről azt mondta, hogy ismerjük a pénzügyminisztert, szálkás, karcos személy, ezért jó, ha biztató jelekről számol be, mert „amit Varga Mihály mond, azt komolyan lehet venni”. A kormányfő közölte, hogy hat-hét hónappal ezelőtt egy ismeretlen jelenség jelent meg Európában is, és mindenki különböző válaszokat adott rá. A miénk eltérő a többitől.  
– Az orvoskoponyáink már nyáron mondták, hogy nyáron enyhülni fog a helyzet, és lesz egy második hullám. Ezért mi a nyarat arra használtuk, hogy felkészítsük az országot gazdaságilag is: például mi gyártsunk eszközöket, Szijjártó Péternek ne hajnalban kelljen várnia a repülőgépeket Kínából

– mondta a miniszterelnök.

Úgy fogalmazott, hogy a mi gazdaságunk más, mint a többi tagállamé, a miénk munkaalapú gazdaság, vagyis fontos, hogy legyen munka. Ezért a magyar védekezés központjában a beruházások állnak: vállalati beruházások és a családok beruházásai. Hozzátette, hogy a legnagyobb családi beruházás, pedig a lakásépítés és lakásvásárlás, ezzel akarják aktiválni az áfacsökkentéssel.  
– A legnagyobb veszély a kivárás, mert ha kivárnak a családok a vásárlással, beruházással, akkor áll meg a gazdaság

– magyarázta.

Orbán Viktor szerint ez egy válságkezelési technika, ezért adtak körülbelül 900 vállalkozásnak 1 milliárd eurónyi támogatást, hogy beruházzanak. Orbán Viktor szerint vannak, aki azt gondolják, hogy a világ a vesztébe rohan, mások szerint pedig válaszokat kell találni a bajokra. Elmondása szerint ő is az utóbbi csoportba tartozik, neki a javulás lehetőségét kell néznie, nem a romlásét. Ő úgy látja, hogy tavasszal tudtunk győzni, ez pedig a második hullámban is lehetséges. Szerinte a győzelem ebben az esetben az, ha a kórházak, orvosok, mentősök bírják a terhelést egészen addig, amíg megérkezik a vakcina.  Úgy véli, annál sikeresebbek vagyunk, minél később kell elhalasztani tervezett műtéteket. Egyelőre három hétig nem látják szükségét a halasztásnak.  Az orvosok béremeléséről elmondta, hogy nem csak az volt a baj, hogy alacsonyak voltak a fizetések, de folyamatos sodródás volt arról, hogy milyen típusú egészségügyi rendszerünk legyen, és erre senki nem adott választ.   
– Tíz éve sem az orvosok, ha nem az ápolónők hiánya volt a legnagyobb gond, mert azt láttuk, hogy ők mennek el először az egészségügyből

– állapította meg.

Megfogalmazása szerint az emberek és az orvosok is alkalmazkodtak a káoszhoz, berendezkedtek erre. Ezért örül annak, hogy a Magyar Orvosi Kamara azt mondta, hogy „mi orvosok nem érezzük jól magunkat ebben a helyzetben”, mert ehhez ők kellettek. A javaslatukat elfogadta a kormány, ez pedig vonatkozik a béremelésre, jogviszonyokra és a hálapénz kivezetésére is. Nem mondja, hogy tökéletes lesz, de lesz egy rend. Szerinte a becsületes orvosok és a betegek ki tudnak építeni egy olyan rendszert, hogy ahol a betegek, akik meg akarnak gyógyulni, segítséget kapnak, és ők ezért tb-t fizetnek. Nagy Katalin közölte, hogy azt látjuk, hogy brüsszeli politikusok egymás után támadják meg Magyarországot, vagy akár Orbán Viktor személyét. A műsorvezető felvetette, hogy Katarina Barley, az Európai Parlament német alelnöke kijelentette, hogy a korrupció a miniszterelnök családjában is megtalálható, miközben pár évvel ezelőtt ő maga mondta azt Sopronban, hogy Magyarország jól használja fel az uniós támogatásokat.
Orbán Viktor szerint ez így megy, mert „ha a baloldal veszélyes embert lát, akkor megpróbálja levadászni”. Szerinte az emberek mindig magukból indulnak ki, azt nem tudják, hogy korrupció történt, de úgy vélik, hogy történhetett volna. A baloldal jól érzékeli, hogy a jobboldaliakat korrupcióval lehet támadni, mert lehetőségük lenne rá. Orbán Viktor szerint mi nem vagyunk tökéletesek, de Németországban nagyobb a korrupció, mint itthon.  
– Ne szeretem, ha a nyugatiak azt a pozíciót veszik fel, hogy ők hibátlanok, mi pedig korruptak vagyunk

– jegyezte meg, hozzátéve, ha Angela Merkel német kancellár logikáját követjük, azt lehet mondani, hogy Magyarország nem hibátlan ország, de jól hasznosulnak a források.

Ezután Orbán Viktor arról beszélt, hogy Soros György megveszi a nyugat-európai politikusokat. Embereket tesz tönkre, és nem arról van szó, hogy elvi okokból próbál jó döntéseket kierőszakolni az Európai Uniótól, hanem pénzt akar keresni, és ezért politikusokat vesz meg. 
– Na ez a korrupció. Amíg Soros Györgynek ekkora befolyása van az EU fölött, addig ki kell mondani, hogy az Európai Unió korrupt. Bent vannak az emberei, és kiadta a parancsot

– állapította meg Orbán Viktor.

A kormányfő szerint a baloldalnak van valami ősi ösztöne, hogy örömét leli abban, hogy a saját fajtájával szemben az idegenekkel fogjon össze. Megjegyezte, hogy ez a jobboldali érzelműeknek nehezen érthető, de kinek mi jutott, nekünk magyaroknak ez jutott.

Csali helypénzt kérnek a horgászoktól

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.10.09. 08:30

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Unortodox módon próbál pénzhez jutni Szegi önkormányzata: olyan területen szednek sarcot a pecásoktól, ami nem is az övék.
Sugár Lajos békésen horgászik feleségével, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szegi község szélén, a Bodrog-parton. Az idő kissé már csípős, de a férfi rövid nadrágot és pólót visel, látszik, hozzá szokott a kintléthez. Hosszú évek óta ide járnak Nyíregyházáról, hol lakókocsival, hol – mint most is – a kissé már idős, de kényelmes és tágas személyautójukkal, amelyben az éjszakát is töltik. Két-három nap az autóban meg se kottyan a két nyugdíjasnak, főzni is tudnak a parton, lényeg, hogy horgászni lehessen. Mostanság azonban nem lehet olyan egyszerűen, mint korábban. Szegi önkormányzata ugyanis saját hatáskörben közterület-használati díjat szabott ki a területre, s mindenkitől, aki leül ide horgászni, kétezer forintos helypénzt szed. - Mi nem fizettünk egyszer sem – húzza ki magát önérzetesen Sugár Lajos. Azt mondja, hozzájuk hasonlóan többen is megtagadták a „helypénz” kifizetését, mert azt nem tartják jogszerűnek. A Bodrogra, s két botra szóló éves engedély 18 ezer forintba kerül, a hetven év felettiek ebből hatezer forint kedvezményt kapnak. A horgászatot számos rendelkezés szabályozza – tilos például szemetelni, szemetes helyre ülni, a vízparti növényzetet irtani, a védett fajok esetlegesen kifogott egyedeit pedig haladéktalanul, kíméletesen vissza kell engedni a víztérbe. Az azonban sehol nem szerepel, hogy azért a néhány négyzetméterért, amit a kis műanyag székükkel elfoglalnak a parton, külön pénzt kellene fizetni. - Nekünk nyugdíjasoknak ez az egyetlen szórakozásunk: az éves bérlet árát kifizetjük, a botjaink már ősrégiek ugyan, de azért működnek, a csalira pedig összekuporgatjuk a pénzt - mondja egy másik férfi a parton. Hozzáteszi: ő szinte mindennap kijön ide, nem lakik mesze, biciklivel átér hamar. Ha minden nap ki kellene fizetnie a helypénzt, az egy hónapban hatvanezer forintot jelentene, miközben a nyugdíja ennél csak alig valamivel több. Ő az első nap még fizetett, aztán átment egy másik területre, végül mégis visszajött ide, itt érzi jól magát. Ha jön az önkormányzat embere a pénzt beszedni, akkor vagy „megvív vele”, vagy odébbáll, de pénzt már nem ad. Úgy tudja, volt akire rendőrt hívott a polgármesteri hivatal, de végül dolgavégezetlenül távozott, arra hivatkozva, hogy nincs hatásköre ilyen ügyekben eljárni. A falubeliek szerint a polgármesteri hivatal azért szabott ki helypénzt, mert a koronavírus járvány miatt adóbevételektől esett el a település és a hiányt így akarták pótolni. Próbáltuk megtudni az önkormányzattól, milyen jogcímen, s mennyi pénzt szedtek be eddig a horgászoktól, s mire fordítják ezt a bevételt, de többszöri megkeresésünkre sem válaszoltak. Kovács Gy. Zoltán, a Horgász Egyesületek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetsége elnöke szerint aggályos a polgármesteri hivatal eljárása: erre azt követően jutott, hogy a panaszos pecások megkeresték, s emiatt utánanézett a tulajdonviszonyoknak. Kiderült, hogy a hivatal olyan terület használata után kéri az alkalmankénti kétezer forintot, ami nem is az övé. - A Bodrog partja állami tulajdonban van, az idevezető útszakasz egy kicsi része megy keresztül olyan területen, ami az önkormányzaté. Csakhogy a hatályos törvények szerint erre vonatkozóan sem sarcolhatják meg a pecásokat, a vízpart megközelítését ugyanis egyfajta szolgalmi jog alapján ingyenesen biztosítani kell – mondja az elnök. A falu egyetlen esetben kérhetne pénzt: ha parkolót alakítana ki a saját területén, s az oda álló autósokat kötelezné a díjfizetésre. A szakember szerint eleve túlzó alkalmanként kétezer forintos helypénzt kérni, mert ezzel jelentősen megdrágítják ezt a szabadidős tevékenységet. Nem mindenkinek van éves bérlete, akad, aki napijegyet vált, ami szintén pár ezer forint, ezt fejeli meg az extra díj. Kovács Gy. Zoltán szerint az utóbbi időben egyre inkább azt tapasztalják, hogy az önkormányzatok igyekeznek az eddigiektől eltérő módokon bevételhez jutni: egyre több település szerez meg, s kerít le vízparti területeket, amelynek használatát csak díj ellenében engedik. Olyan gyakorlatra azonban tapasztalatai szerint az egész országban nincs példa, mint amit a szegi önkormányzat folytat, vagyis hogy olyan partszakasz után szednek közterületi díjat, ami nem az övék.

Nem muszáj most bepótolni az érettségit azoknak, akik tavasszal visszaléptek a vizsgától

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.10.09. 08:06

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Aki még mindig fél az esetleges fertőzéstől, 2021 májusában is próbálkozhat – közölte az Emmi.
Nem muszáj most bepótolni az érettségit azoknak, akik tavasszal a járványhelyzet miatt visszaléptek a vizsgától. Aki még mindig fél az esetleges fertőzéstől, 2021 májusában is próbálkozhat – tudta meg a Magyar Nemzet az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). A lap pénteki számában olvasható, hogy a két hét múlva esedékes őszi érettségit normál menetrend szerint szervezik, de legfeljebb tízen lehetnek egy teremben és a dolgozatokat is pihentetni fogják. Az Oktatási Hivatal (OH) közzétette az idei őszi érettségire javasolt biztonsági óvintézkedéseket. Most megtartják a szóbeli számonkéréseket is, de minden vizsgahelyszínen biztosítani kell a megfelelő mennyiségű kézfertőtlenítőt, és a szervezőknek mindent meg kell tenniük a csoportosulások elkerülése érdekében. A vizsgák során védőmaszk viselése ajánlott, de nem kötelező. A diákokat viszont úgy kell ültetni, hogy meglegyen köztük a másfél méter távolság, ennek érdekében egyszerre legfeljebb tíz fő tartózkodhat egy osztályteremben. Az ajánlás szerint az írásbeli feladatlapjait a felbontás előtt 24 órára el kell zárni. A dolgozatokat kezelő pedagógusok, vizsgaszervezők védőkesztyűt kapnak, hogy a tanulók elé kerülő feladatlapok biztonságosak legyenek. A feladatlapokat beszedés után is elzárják, és pihentetik egy napot, mielőtt kijavítják. Annak érdekében, hogy a papírokat ne tapogassák össze, a javító tanároknak elektronikusan is eljuttathatók a dolgozatok, és az OH javaslata szerint ugyanígy érdemes eljárni akkor is, ha a diákok szeretnék megtekinteni a javítást. Aki beteg, hatósági karanténban van, vagy a belépéskor kötelező testhőmérséklet-méréskor kiderül, hogy lázas, az nem vehet részt a vizsgán. Tavasszal a járványhelyzetre való tekintettel szankció nélkül vissza lehetett lépni az érettségi vizsgától. Ezt nem sokan tették meg, de aki akkor halasztott, annak a mostani tanévben pótolnia kell a mulasztást. Ha valaki nem jelenik meg a vizsgán, még nem veszíti el az ingyenes érettségi lehetőségét, hiszen a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályozás kimondja, hogy akik a 2019/2020. tanév május-júniusi vizsgaidőszakára térítésmentesen jelentkeztek, de a vizsgán a veszélyhelyzet miatt nem jelentek meg, a 2020/2021. tanév őszi vagy a tavaszi vizsgaidőszakában is térítésmentesen újra próbálkozhatnak. Aki tavasszal levizsgázott ugyan, de valamelyik tárgyból ismétlő vizsgát szeretne tenni – mert például jobb jegyet szeretne –, szintén ingyen megteheti ezt, legkésőbb 2021 tavaszán. Az őszi érettségi október 16-án kezdődik, és november 27-ig tart.