Bár a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatójaként Schmidt Mária már szeptember közepén bemutatta a Kertész Imre Intézet kétmilliárd forintból felújított Benczúr utcai székházát, a hivatalos megnyitóra szombatig kellett várni: mit kiderült, így Orbán Viktornak részben alkalma lehetett kortesbeszédet is tartania, vigyázó szemét Szerencsre vetve. Igaz, a kormányfő bevezetőjét a Nemzeti Alaptanterv hazafiasításában részt vevő – Kertész Imrével 2014-ben egy időben is kitüntetett – szélsőjobboldali megnyilvánulásairól ismert irodalomtörténész, Takaró Mihály vehette a szívére. „Amikor Kertész Imre megkapta a Nobel-díjat, akkor itt azért elég heves viták zajlottak Magyarországon, és még én is emlékszem arra, hogy különösen a jobboldal, annak a radikálisabb része inkább, de talán az egész jobboldal is úgy volt vele, hogy persze, ez óriási siker, ezt ne vonjuk kétségbe, no de hát, minden relatív, hát micsoda nagy írók nem kaptak! Mondjuk, a két világháború között, és most akkor Herczeg Ferenctől hozhatnám a neveket, hogy azok bezzeg nem kaptak, Kertész meg bezzeg kapott! Én emlékszem ezekre a nem túl színvonalas vitákra, amik akkor dúltak” – mondta Orbán Viktor. (Takaró Mihály épp ilyen „nem túl színvonalas vitákat” generált Kertész Imre Nobel-díja kapcsán. Herczeg Ferenc részben az ő közbenjárására került a Nemzeti Alaptantervbe, amelynek 2019-es tervezetéből egy időre Kertész Imrét kivették. Külön „örömöt” jelenthet Takarónak, hogy az intézet Petri György hagyatékrészeit is kezeli.)
„Az antiszemitizmus szennyes lelkek gyilkossággá fajuló szórakozása” – idézte aztán Orbán Viktor Kertész Imrét, majd a szerencsi időközi választás ellenzéki jelöltjére, Bíró Lászlóra célozva úgy folytatta: „Akkor még nem volt arról szó, hogy antiszemita jelölteket baloldali képviselőjelöltnek el lehet indítani.” (Bíró László a korábbi antiszemita kijelentéseiért bocsánatot kért.) Orbán – továbbra sem jelezve, hogy a Kertész-idézetek az író utolsó regényéből, A végső kocsmából valók – így folytatta: „És végül ami a legdurvább vagy legerőteljesebb mondata volt Kertésznek, a migráció kapcsán aztán ezt más formákban – mint migrációellenes ember egyébként – tovább erősítette, és kulcsmondat szerintem az életművének megértéséhez. Ez úgy hangzik, hogy: »olyan állatfajta, amelyet multikulturális társadalomnak hívnak, nem létezik«.” (Kertész a regényben arról ír, hogy Európa engedékeny bevándorláspolitikája eredménye a szélsőségesség. „Gyilkos világ kezdődik, nacionalizmus, rasszizmus; Európa kezdi felismerni, hová juttatta őt liberális bevándorláspolitikája. Hirtelen ráébredtek, hogy olyan állatfajta, amelyet multikulturális társadalomnak hívnak, nem létezik. Érdekes paradox zsákutca: miközben az Európai Uniót kibővítik, az Unió egyes országai beszűkülnek” – így a teljes idézet.)
Orbán Viktor az intézet megnyitóján arra is kitért, nem is volt kérdés a számára, hogy Kertész Imre hagyatékát nem Berlinben, hanem Budapesten kell kialakítani. Mindössze azt felejtette el hozzátenni: a Berlini Művészeti Akadémia 2012 végén már megnyitotta Kertész Imre munkásságának dokumentumait őrző archívumát, ahol a hagyaték nagyobb része található.
