Csúszópénzzel gyorsítanák az autók honosítását

Egyre többet kell várni a külföldről behozott járművek vizsgáztatására, emiatt is visszaélések tarkítják a szervízpiacot. A kormány lassan reagál.

Dühöngenek az importautókkal foglalkozók, mert hónapokba telik mire honosíttatják az eladásra szánt, vagy megrendelésre behozott autókat. Az erre feljogosított 29 állami és néhány magánszervíz kapacitása kevés, így nem csoda, hogy folyamatosan hallani visszaélésekről, csúszópénzekről, ami a hiánygazdálkodás már-már természetes velejárója. A folyamatos tiltakozás úgy tetszik eredményre vezetett, a nyáron módosították a közúti közlekedés szabályairól szóló törvényt és a műszaki vizsgáztatásban részt vevő magánszervizekről szóló passzust egyetlen szócskával bővítették: honosítás. Ezzel egy négy éve tartó kálvária érhet véget.

Egyelőre nem tudni, mikor, milyen szempontok alapján kezdődik az új jogosítványokkal felruházott szervizek válogatása,, mert bár a törvényt kihirdették, a jövő év januárjától élő részletszabályokkal változatlanul adós a területért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM).

Az autók honosításának lassúsága nem újkeletű gond, csak mára vált igazán elviselhetetlenné – mondják szakmabeliek. Lassan már négy éve, hogy az államigazgatás átszervezésekor a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) is megszűnt és beolvadt a innovációs minisztériumba. Az önálló intézményből kivált közlekedési felügyelőségek pedig a fővárosi és a megyei kormányhivatalok irányítása alá kerültek. Ennek az autósok látták kárát, mert a tapasztalat az, hogy ezek nem tudják rendesen ellátni a feladatukat. Amellett, hogy ekkora importautó-dömping mellett kevés a huszonkilenc hatósági vizsgaállomás, az alacsony bérek miatt feltűnően sok a hiányzó vizsgabiztos, és a honosításokon kívül számos egyéb feladatuk is van.

A szakma véleménye szerint aligha kétséges, hogy a közlekedési hivatal megszüntetése elhibázott lépés volt, ami egy idő után káoszhoz vezetett az ágazatban, és lehetőséget kínált a visszaélésekre is. Nemrég Budapesten, az ország legnagyobb állami műszakivizsga-állomásán vesztegetés gyanújával vizsgabiztosokat tartóztattak le, mivelhogy pénzt fogadtak el a soron kívüli ügyintézésért. Az pénz átvételére az abszolút biztonságos rejtekhelynek tartott szerelőaknát választották, amit aztán titokban bekameráztak a nyomozók, és így sikerült lebuktatni a haszonlesőket.

– Az várható volt, hogy a visszaélések és a lebukások is előbb-utóbb bekövetkeznek, tudniillik akinek az autóbusz, a kamion, a taxi, vagy a kintről hozott autó a megélhetését biztosítja, az nem várhat hónapokat a vizsga időpontjára, mint ahogyan az sem, aki a jármű árának egy részét hitelből teremtette elő, aminek a részleteit fizetni kell – közölte Kovács Ferenc, az Európai Autószervizek Egyesülete elnöke. Szerinte ilyen szituációban az emberek nem sajnálnak pénzt áldozni arra, hogy az engedélyeket két-három nap alatt beszerezzék. Korábban javaslatokat is küldtek a minisztériumba, hogy a hatósági vizsgabiztosok hiányából adódó visszaélések megszüntethetők lennének, ha az érvénytelen forgalmi engedéllyel külföldről behozott autók vizsgáztatását magánszervizek is végezhetnék. A hatósági szakemberek pedig csak a vizsgahelyek ellenőrzését látnák el, ami egyébként eddig is a dolguk lett volna, de nem maradt rá idejük. Javaslatuk válasz nélkül maradt.

Az egyesület elnöke rámutatott, hogy a hatóság a magánszervizekben zajló műszaki vizsgafolyamat minden egyes mozzanatát kamerarendszer segítségével valós időben követheti, ha kíváncsi erre. Sőt, személyesen is meggyőződhet a vizsgabiztos arról, hogy mennyire alapos a kontroll egy-egy szervizben. Ha kell, fogja magát és autóba ül, majd amikor a helyszíni ellenőrzésre kijelölt vizsgabázis közelébe ér, bekapcsolja a kamerát, hogy kiderüljön mikor érdemes oda váratlanul betoppanni. Így ki lehetne szűrni a visszaéléseket, ehhez azonban nem szúrópróba-szerűen, hanem állandóan használni kellene a rendszert, amihez nincs elegendő kapacitás.

Megyénként jobb esetben ketten-hárman vannak az ellenőrök, ám előfordul, hogy egy-egy helyen időszakosan senki nincs. Erről hallgatnak az illetékesek, a vizsgarendszer állami ellenőrzéséről pedig blöffölnek – tette hozzá. A közel ezerháromszáz magánvállalkozásnál foglalkoztatott, körülbelül háromezer vizsgabiztos közül sokan tisztában vannak ezzel, és ha valaki helytelenül úgy dönt, hogy kihasználja ezt a kiskaput, az következmények nélkül megteheti. Aki ezen mostanság csodálkozik, az ne hagyja figyelmen kívül azt sem, hogy a hatósági vizsgadíj 2006 óta egyáltalán nem változott, ami most a piaci árnak nagyjából a fele, így a különbözetet szervizek fizetik meg az állam helyett. Sok minden mellett a díjszabást is rendbe kellene tenni – mondják.

Az autószervizek már csak a honosító helyek bővítésének részletszabályait rögzítő miniszteri rendeletre várnak. A rendelet megjelenésének időpontját és tartalmát hiába tudakoltuk a minisztériumnál, onnan konkrétumok nélküli válasz kaptunk. Mint ahogy arra sem válaszoltak, hogy hány szerviz kapott meghívást, illetve milyen feltételeknek kell megfelelniük, hogy részt vegyenek a forgalmi engedély nélkül érkező gépjárművek honosításában. A piacon elterjedt, hogy a tárca a bővítésben leginkább az Autóklub hálózatára számít, ám e felvetésünket sem erősítették meg.