Előfizetés

Timmermans: Az OLAF jelentéseit látva van okunk, hogy óvatosak legyünk, különösen Magyarország esetében

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.12. 08:17

Fotó: Laurie Dieffembaq / Európai Parlament
A holland politikus klímatervről, karbonsemlegességről, és a demokrácia természetéről szóló ideológiai konfrontációról is beszélt, amelyre meglátása szerint az Európai Unió még nincs felkészülve.
A klímaváltozás esetében a céllal mindenki egyetért, csak a megvalósítás módjaival kapcsolatban folyik vita, a jogállamiság viszont alapvető kérdéseket vet fel, amire az EU még nem kész választ adni – nyilatkozta a hvg.hu-nak Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöld átmenetért felelős alelnöke. Komoly viták előzték meg azt a javaslatot, amely 2030-ra 50 százalékkal csökkentené az Európai Unió az üvegházhatású gázok kibocsátását, de nemrég az Európai Parlamentben a képviselők már 60 százalékról beszéltek. Frans Timmermans szerint nem lesz könnyű, de végrehajtható a cél, és minél később lépünk, annál nehezebb lesz a feladat. Hangsúlyozta, hogy már most, 1 százalékos átlaghőmérséklet-növekedés mellett szélsőséges időjárással, kiszámíthatatlan évszakokkal, szárazsággal, viharokkal, erdőtüzekkel szembesülünk.
– A semmittevés ára sokkal magasabb, mint a cselekvésé

– tette hozzá.

Az alelnök beszélt arról, hogy nem csupán az ipari termelés átalakításáról van szó, hanem a háztartások és a közlekedés átalakításáról is. Közölte, hogy ezen a héten mutatják be az első terveket egy épületkorszerűsítési programról.
– Azt szeretnénk, hogy a háztartási energiafogyasztás hatékonyabbá, fenntarthatóbbá váljon: napelemek, hőszivattyúk, megújuló energián alapuló távfűtés, szigetelés, stb. Ezt európai szinten fogjuk kezelni, és a polgárok egyből felismerhetik, milyen haszonnal is jár a számukra

– állapította meg.

Frans Timmermans felhívta a figyelmet arra, hogy kiemelten kell foglalkozni az elektromobilitással a tömegközlekedésben. 
– Most tárgyaltam Budapest főpolgámesterével arról, hogyan lehet karbonsemlegessé tenni a közösségi közlekedést – ez egy hatalmas lehetőség. És foglalkoznunk kell az autótöltési infrastruktúra kiépítésével, vagy azzal, hogy az autóipar alacsonyabb árszinten tudja forgalmazni az e-járműveket, hogy több ember számára legyen elérhető

– mondta.

Elmondása szerint a célokhoz támogatásokat is rendelnek. Megduplázták a fosszilis energiáról való átállást segítő Méltányos Átállást Támogató Alapot, és a korábbiaknál jóval nagyobb, a helyreállítási alappal együtt 1800 milliárd eurós keret áll rendelkezésre az EU-ban a következő hét évre. Hangsúlyozta, hogy ennek az elköltéséhez tervekre van szükség.
– És nem olyan tervekre, hogy legyen több út meg híd, hanem azt kell kitalálni, hogyan tudjuk átalakítani a gazdaságot egy fenntarthatóbbra

– magyarázta.

A következő hétéves költségvetésről szóló tárgyalásokon a tagországok vezetői vállalták, hogy a rendelkezésre álló források 30 százalékát dekarbonizációra fordítják, míg a helyreállítási alapnál 37 százalék ez az arány. Timmermans szerint a támogatások felhasználását a tagországok által benyújtott terv alapján ellenőrzik.
– Ha a pénzt nem a programnak megfelelően használják fel, nemcsak az OLAF, de a Bizottság is felléphet – ezt eddig is megtettük, ezután is meg fogjuk tenni. Ha pedig megnézi az OLAF jelentéseit, látja, van okunk arra, hogy óvatosak legyünk – különösen Magyarország esetében

– jegyezte meg.

Frans Timmermans korábban a jogállamiságért felelt, számtalan bírálatot megfogalmazott az Orbán-kormánnyal szemben. A hvg.-hu-nak erről azt mondta, hogy a vita gyakran fordul át ideológiai konfrontációba a demokrácia természetéről, és álláspontja szerint erre a konfrontációra még nem érett meg az Európai Unió. Úgy fogalmazott, hogy különbséget kell tenni a jog uralma, vagyis a jogállamiság és a saját igényre szabott törvények alapján történő kormányzás között.
– A hozzám hasonló korúak még pontosan emlékezhetnek azokra az időkre, amikor ez világosan elkülönült Európa két felében: én szerencsére a kontinensnek azon a felén éltem, ahol a jogállamiság uralkodott, de a magyarok sajnos a másik felén. Merthogy a kommunista rezsimek éppen ezzel éltek: minden, amit tettek, követte a törvényeket. De ha nincs független igazságszolgáltatás, ha nincs független média, akkor nincs jogállamiság sem. Ez ennyire egyszerű

– jelentette ki.

Frans Timmermans úgy vélekedett, hogy erről mindenképpen beszélni kell uniós szinten is, mert előbb-utóbb nagyon komoly kihívást fog jelenteni. A pénteki Budapesti Klímacsúcsról, amelyen az alelnök is felszólalt, ebben a cikkünkben írtunk.

Értékvesztés közpénzből: már Lázár Ervin történetei is célkeresztbe kerültek

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.12. 07:15

Fotó: Népszava-archív
A Vasárnap.hu-t a Kovács K. Zoltán Alapítvány tartja fent. A néhai kereszténydemokrata politikusról elnevezett szervezet keresztény médiafelület megteremtésével és könnyűzene támogatásával foglalkozik – mindehhez komoly állami támogatást kaptak.
Hadjárat indult a napokban több mesekönyv ellen is, amiért meleg szereplők is feltűnnek bennük. Előbb a Mi Hazánk politikusa, Dúró Dóra semmisített meg köteteket, majd akciójára rácsatlakozott a Fidesz, még Orbán Viktor is megszólalt, azt követelve: „Hagyják békén a gyerekeinket!”. A KDNP-közeli portál, a Vasárnap.hu-n pedig az egyik véleményszerző, Deák-Sárosi László, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa odáig jutott, hogy még Lázár Ervin történetei is „fogalomzavart és értékvesztést” okozhattak a gyerekek fejében. A 2018-ban induló portált a Kovács K. Zoltán Alapítvány tartja fent. A néhai kereszténydemokrata politikusról elnevezett szervezet keresztény médiafelület megteremtésével és könnyűzene támogatásával foglalkozik – mindehhez komoly állami támogatást kaptak. A Miniszterelnökség júniusban 38 millió forintot küldött az alapítványnak „a keresztényüldözéssel kapcsolatos kommunikáció elősegítésére”. A szervezet beszámolója szerint a Bethlen Gábor Alapkezelő két tételben összesen 104 millió forintos támogatást ítélt meg nekik 2019 áprilisa és 2020 márciusa között. 100 millió forintot utalt az alapítványnak tavaly az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is a keresztény könnyűzene támogatására, a Miniszterelnökség pedig 2019-ben 21,5 millió forinttal segítette a keresztényüldözésről szóló kommunikációt. A témával az egykor önálló honlapként, most a Vasárnap aloldalaként üzemelő S4C (Stand for Christians) foglalkozik – róluk a Népszava írta meg, hogy egy cikkben a leprásokhoz hasonlították a melegeket. A dologi kiadások között az alapítvány beszámolójában tavaly közel 27 millió forint elköltését tüntette fel, 20,4 millió forintot az S4C aloldal működésére szántak; de az állami támogatásból költöttek számítógépekre és egy Digitális Fatányéros fantázianevű, határon túli médiatalálkozó megszervezésére is, melynek a neten nem találtuk nyomát. Idén augusztusban pályázatot írtak ki a keresztény könnyűzenei képzések támogatására, de ennek keretösszege csak 4,7 millió forint volt – az Emmi által erre a célra utalt pénz töredéke. Az alapítvány többszöri megkeresésünkre sem árulta el, mire fordították a támogatások fennmaradó részét. Ennél valamivel közlékenyebb volt Vágvölgyi Gergely, a Vasárnap főszerkesztője, egyúttal a S4C aloldal rovatvezetője: mint elmondta, a Stand For Cristians magyar és a külön angolul is felületét ő és öt munkatársa kezeli, munkájukat egy angol nyelvi lektor is segíti. Érdekes, hogy miközben Vágvölgyi „munkatársakat” emleget, az alapítvány beszámolója azt állítja, 24 „önkéntes” tevékenykedik náluk.

Mesebeli fordulat

A Lázár Ervin elleni támadás több szempontból is pikáns. Korábban ugyanis az íróra a Fideszben a jobboldali szellemi hátország egyik meghatározó alakjaként tekintettek. Lázár 2002-ben jelen volt a párt nagyszabású Kossuth téri kampányrendezvényén, 2007-es temetésén pedig részt vett Orbán Viktor is. Mi több, a nagy meseíróhoz köthető az a film is, amiben fiatalkorában szerepelt a későbbi miniszterelnök-pártelnök. Az 1983-as Szegény Dzsoni és Árnika című alkotásban Orbán Viktor egy rablóból lett focistát játszott. „Az írás kizárólag Deák-Sárosi László véleményének tekinthető” – közölte érdeklődésünkre a KDNP, mit gondolnak a párthoz kötődő portál cikkéről. Ezt azért is kérdeztük, mert az elmúlt két évben a kormánypárti médiában megjelent kultúrharcos véleményeket eddig rendszerint valamilyen kormányzati lépés követte. Azt követően például, hogy Deák-Sárosi nekiment írásaiban a Magyar Nemzeti Filmalapnak, átalakították a támogatási rendszert, az Alapot vezető Havasi Ágnes pedig nyugdíjba vonult. 

Európa Tanács: a magyar államnak meg kell állítania a romák iskolai szegregációját

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.10.12. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A befogadó társadalmi környezetet hiányolja Magyarországon az Európa Tanács, amely a cigányság helyzetével kapcsolatban is komoly kifogásokat támaszt.
A magyarországi romák hátrányos megkülönböztetése a társadalmi élet minden területén fellelhető. Átfogó nemzeti programra lenne szükség a lakhatási problémáik megoldására, egészségügyi ellátásuk javítására különösen a hátrányos helyzetű térségekben. A magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell azt is, hogy a roma gyermekeket anyagi okok miatt ne szakítsák el a családjuktól, és ki kell vizsgálniuk, miért vannak aránytalanul sokan közülük gyermekvédelmi intézményekben – többek között ezeket az észrevételeket és ajánlásokat tartalmazza az Európa Tanács (ET) Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló keretegyezményének végrehajtását vizsgáló Tanácsadó Bizottság hétfőn megjelenő jelentése, amely az elmúlt öt év fejleményeit véleményezi. A strasbourgi székhelyű páneurópai emberi jogi szervezet független szakértőkből álló testülete részletes beszámolójában arra is rámutat: a magyar hatóságoknak hosszútávú, fenntartható megoldást kell találniuk a roma származású diákok oktatásának javítására, és sürgős intézkedéseket kell tenniük a korai iskolaelhagyás, a földrajzi és az iskolán belüli szegregáció, valamint a tanárhiány felszámolására.  A Tanácsadó Bizottság ugyanakkor méltatja a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét (amelyet 2014-től vezetett be a kormánypárti parlamenti többség), valamint nemzeti, regionális és helyi önkormányzati rendszerét, és megjegyzi, hogy a kisebbséggel kapcsolatos ügyek nem „politikai ellentétek forrásai”. Értékeli, hogy az elmúlt fél évtizedben folyamatosan nőtt a kisebbségek kulturális tevékenységének finanszírozása, és javasolja, hogy az illetékesek jobban vonják be az érintett etnikum képviselőit a tervezésbe és a juttatások szétosztásába. A szerzők hosszan taglalják, hogy „a politikai közbeszédben és a sajtóban uralkodó általános türelmetlenség” milyen erősen rányomja a bélyegét a kisebbségek helyzetére is. Miközben Magyarországon egyedülálló intézményi és jogi keret gondoskodik jogaik érvényesüléséről, az uralkodó közbeszéd vajmi kevés teret hagy az etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási sokszínűség méltatására, sőt, inkább becsmérlően szól róla – fogalmaznak a bizottság tagjai. Szerintük szemben áll a keretegyezménnyel a bevándorlásellenes retorika, amely különösen a muzulmán hitű gazdasági migránsokat a magyar szuverenitást fenyegető tömegnek, a romákat az országra nehezedő tehernek állítja be. A szakértők emiatt lépéseket sürgetnek a kultúrák közötti megértés és párbeszéd, valamint kölcsönös tisztelet előmozdítására. A hatóságoknak határozottan el kell ítélniük a rasszista és intoleráns megnyilvánulásokat, ki kell vizsgálniuk és meg kell büntetniük a gyűlöletbeszédet és a gyűlöletből fakadó bűncselekményeket – figyelmeztetnek. A Tanácsadó Bizottság felszólítja a magyarországi szerveket, hogy törvényileg és a gyakorlatban is garantálják a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát vallási intézmények és szervezetek alapítására, mivel az egyházak és felekezetek létrehozására vonatkozó diszkriminatív előírások őket is hátrányos helyzetbe hozhatják.