Sasszézik a kormány az EU klímaterveivel

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy tegnapi konferencián bemutatta azt a feltételrendszert, amivel már "reális" lehet az Uniónak a szén-dioxid-kibocsátás-mérséklés fokozására vonatkozó, a kormányfő által három hete még abszurdnak nevezett célja.

Bizonyos feltételek teljesülése esetén a magyar kormány reálisnak látja a megemelt szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok elérését - közölte a Budapest Climate Summit nevű, tegnapi klímakonferencián Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Ez látszólag gyors és komoly változás Orbán Viktor három hete megjelent esszéjéhez képest, amiben "abszurditásig emelt klímacélokkal" vádolta meg az Európai Bizottságot. A testület elnöke, Ursula von der Leyen néhány nappal azelőtt kérte fel a tagállamokat, hogy az eddigi, átlag 40 százalékos cél helyett 2030-ra saját 1990-es szintjükhöz képest 55 százalékkal csökkentsék le szén-dioxid-kibocsátásukat. Csütörtökön az Európai Parlament megemelte a tétet és - nagy többséggel - 60 százalékos mérséklési célt fogadott el. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a végső döntést az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács hozza meg, ahol akár egy tagállam is megvétózhatja az új szabályozást.

A kérdésben már ez év elején érzékelhető volt némi hangsúlykülönbség a miniszter és a kormányfő kijelölte fősodor között, amennyiben a megemelt célok teljesítésére Palkovics László már akkor jó esélyt látott. A miniszter ugyanakkor tegnap a célok eléréséhez szükséges menetrend kapcsán csak annyit említett, hogy erről még zajlanak a számítások. (Abból a miniszter által is említett tényből, miszerint Magyarország "már" 33 százalékos kibocsátás-csökkentésnél jár, az avatatlan szemlélő számára sem tűnhet elérhetetlennek a 40 százalék. A célemelést követelő - elsősorban zöld - szakértők ehhez hozzáfűzik, hogy az ország már 2013-ban több mint 39 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátott ki. Ráadásul csak az idén állami kézbe került Mátrai Erőmű szénblokkjainak legkésőbb 2030-ig tervezett leállítása - amit a kormány képviselői a tegnapi konferencián is megerősítettek - több mint tíz százalékkal mérsékelheti az országos szennyezési adatot.) Palkovics László ezen túlmenően kitartott az Orbán-kormány eddigi klímaálláspontja mellett, miszerint egyelőre a 40 százalékos csökkentési érték elérését vállalják biztosan. A fő cél 2050-re a szennyezés 95 százalékos mérséklése, amihez Magyarországnak 50 ezermilliárdos támogatásra lenne szüksége. A magyar kormány a célt főképp napelemekre és - az általunk szintén zöldnek tartott - atomenergiára alapozva érné el.

Az 55-60 százalékos kibocsátáscsökkentési elképzelés az emberiséget érintő egyik legkomolyabb problémára utaló felvetés, így érdemes rá komolyan válaszolni - fogalmazott késő délutáni előadásában Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Előadása tanúsága szerint a magyar kormány csőrét az böki leginkább, hogy a tagországok jelentős - ráadásul esetenként a legnagyobb emelést követelő - hányada jelenleg igen cudarul áll saját kibocsátása eddigi csökkentését illetően. A 27 EU-tagállam általa közölt 2018-as adatai szerint Magyarország a maga 33 százalékával a 8. legjobb. Ehhez képest például a 60 százalékos csökkentést követelő Portugália - Spanyolországhoz hasonlóan - 15 százalékkal még növelte is szennyezését. (A lista végén Ciprus kullog a maga 54 százalékos kibocsátás-ugrásával. A kormányzati beállítást némiképp árnyalja, hogy a lista élén kizárólag "volt szocialista" országok szerepelnek. Ez egyértelművé teszi, hogy a kedvező értékekhez kevéssé a fejlesztések, sokkal inkább az érintett államok ipari termelésének 1990 utáni összeomlása vezetett.)

Kaderják Péter előadása szerint a 40 százalék meggyőző vállalása után a fennmaradó 15 százalékos csökkentés már függhet az országok adottságaitól. Azon államok, amelyek mégsem teljesítik a 40 százalékot, többlet-szén-dioxid-tonnánként 100 eurót tartoznának fizetni egy zöld beruházásokat fedező alapba. Ezen túlmenően Kaderják Péter részletezte az ITM jövő év elején indítandó "energiahatékonysági kötelezettségi rendszerre" vonatkozó elképzeléseit is. Eszerint az érintett energiaipari vállalatokat - így az üzemanyagcégeket is - meghatározott forgalomcsökkentésre köteleznék. Ezt egy bizonyos "megtakarítási egység" testesítené meg, amit az érintett vállalkozások adhatnának-vehetnének egymás között. A tárca várakozásai szerint ez 2030-ra évi mintegy 90 petajoule megtakarítást eredményezhetne, ami úgy a hazai energiafogyasztás, mint a vállalt csökkentési mérték jelentős hányada. Ezen túlmenően Kaderják Péter a már ismert, a 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célhoz kapcsolódó elképzeléseiket vázolta. Az államtitkár a megoldandó gondok között kiemelte, hogy míg 2018-2019-ben a GDP-emelkedés mellett az üvegházgáz-kibocsátás enyhe csökkenéssel lényegében szinten maradt, addig a közlekedés szennyezése jelentősen nőtt. Palkovics Lászlóval együtt komoly reményt táplálnak a hidrogén-alapú energiatárolás iránt.

Kovács Pál, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár előadásában - később pedig lapunknak is - megerősítette: a változatlan kormánycél szerint 2030-ra a Paks 2-es fejlesztés keretében mindkét, egyenként 1200 megawattos atomerőmű-blokk megépül. Az eljárást egyértelműen zöld, szén-dioxid-mentes termelőnek tartja, ami - szavai szerint - fix, biztos termelésével kiegyensúlyozza a megújulók hullámzó termelését.

A Budapest Climate Summiton további több tucat nemzetközi és hazai szakértő-cégvezető szólalt fel.