Előfizetés

Szankció Lukasenko ellen, a belorusz belügy kész éles lőszerrel lövetni

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.10.12. 18:29

Fotó: Viktor Tolochko / AFP
Az uniós külügyminisztereknek eddig tartott a türelme.
Az európai uniós országok külügyminiszterei hétfőn megállapodtak, hogy az elcsalt elnökválasztás lebonyolításában és a békés tüntetők elleni brutális fellépésekben részes belarusz állami tisztségviselők újabb csoportja ellen léptetnek életbe szankciókat. Ennek keretében büntetőintézkedésekkel fogják sújtani Alekszandr Lukasenkót, akit az EU nem ismer el az ország törvényes vezetőjének.
Josep Borrell uniós kül és biztonságpolitikai főképviselője a szigorítást az elmúlt napok fejleményeivel magyarázta: szerinte a minszki vezetés egyáltalán nem adta tanújelét annak, hogy hajlandó a párbeszédre, a demokratikus átmenetet biztosító intézkedésekre. A tárcavezetők francia-német javaslatra egyhangúan határoztak az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista megmérgezéséért felelős oroszországi személyek elleni büntetőintézkedések bevezetéséről is. A technikai részleteket szakértőkből álló munkacsoportok fogják kidolgozni a következő napokban, hangzott el a luxembourgi tanácskozás után.
A Navalnij-ügy felgyorsította a nemzetközi emberi jogsértések elkövetőivel szemben alkalmazható európai uniós szankciós rendszer kidolgozását, amelyről az ülésen rövid ismertetést adott a főképviselő. Többen azt szeretnék, ha a tagállamok zöld utat adnának a szabályrendszer minősített többséggel történő elfogadásához, ami kivételes eljárásnak számítana az egyhangú egyetértéshez kötött külpolitikai döntéshozatalban. Szijjártó Péter a Facebook-oldalán közzétett videójában élesen kirohant az elképzelés ellen, amelyet szerinte Brüsszel és a fősodorhoz tartozó liberális kormányok próbálnak keresztülverni, a migrációt ellenző országok iránti bosszúvágytól fűtve. A külgazdasági és külügyminiszter értésére adta, hogy Magyarország nem fog beleegyezni abba, hogy a közös külpolitikában megszűnjön az egyhangúság követelménye.

Halálos fegyverek várnak bevetésre

A fehérorosz hatóságok készek halálos katonai fegyvereket bevetni Minszkben a rendfenntartásra - jelentette ki hétfőn Henadzij Kazakevics, a fehérorosz belügyminiszter első helyettese. "Szervezetté és radikálissá váltak a jórészt Minszkbe áttolódott tüntetések. Ebben az összefüggésben a belügyi szervek munkatársai és a fegyveres erők tagjai nem fogják elhagyni az utcákat, és szükség esetén harci fegyvereket és különleges eszközöket fognak bevetni" - hangsúlyozta Kazakevics videóüzenetében, amelyet a tárca Telegram-oldalán tettek közzé. Kazakevics egyben közölte, hogy megállapításuk szerint a tüntetési mozgalom kezd fokozatosan kifulladni mind országosan, mind méretét tekintve. Ugyanakkor a minszki megmozdulások a tárca szerint radikalizálódtak. Ennek bizonyítéka volt - mint mondta - a vasárnapi tüntetés a fővárosban. A tisztségviselő szerint míg az aktivisták nappal köveket, késeket és palackokat dobáltak, addig este már barikádokat építettek, és gumiabroncsokat égettek. "Ennek semmi köze a polgári tüntetésekhez" - hangoztatta. Úgy fogalmazott, hogy Fehéroroszországba a kilencvenes évek felfordulását akarják visszahozni, és a színes forradalmakat megélt államok sanyarú útjára akarják terelni az országot. Olha Csemodanova belügyi szóvivő hétfőn közölte, hogy a vasárnapi tüntetésen mintegy 11 ezren vettek részt, közülük 713 személyt előállítottak.

Magyar rendőröket vezényeltek Észak-Macedónia határára

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.12. 17:37

Fotó: police.hu
Embercsempészek és illegális migránsok elfogásában segédkezünk.
Harminc rendőr, újabb magyar kontingens indult Észak-Macedóniába hazánk nyugat-balkáni országoknak nyújtott támogatása részeként – írta hétfőn a police.hu. Kiemelték:
„a magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában”.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata szerint az egyenruhásokat hétfőn búcsúztatták a Készenléti Rendőrség központi objektumában. Ők – mint hangsúlyozták – nemcsak a határ közvetlen közelében fognak szolgálatot teljesíteni, hanem a mélységi területeken található utakon is. A kontingens, amely Észak-Macedónia rendvédelmi szervének irányítása és felügyelete alatt látja el feladatait, terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel, kézi- és mobil hőkamerákkal támogatja az érintett határszakasz védelmét. Hozzátették: a hazatérő kontingens tagjai – ugyanúgy, mint a magánútról hazatérő magyar állampolgárok – a negatív SaRS-CoV-2 teszt eredményéig járványügyi megfigyelés alatt maradnak, ez időre szolgálatmentességet kapnak. Esetükben a teszt költségét a rendőrség állja.

Megint uszít Orbán holland cimborája

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.10.12. 16:58

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala
Geert Wilders azt írta Twitteren, “Henk és Ingrid” kórházi kezeléseit és műtéteit azért halasztják el újra és újra, mert az intenzív terápiás ágyakat “Mohamed és Fatima” foglalják el.
Még a drasztikusan romló holland járványhelyzet közepette is megtalálta a lehetőséget a hangulatkeltésre Geert Wilders, a szélsőjobboldali Szabadságpárt elnöke. Az egyik amszterdami kórház intenzív osztályának vezetője arról beszélt a VPRO közrádiónak, hogy egyes intézményekben többségben vannak a hollandul nem tökéletesen beszélő, “nem nyugati bevándorlóhátterű” (értsd: színesbőrű) koronavírusos páciensek. Számos országban figyeltek meg hasonló jelenséget, melyre az érintettek társadalmi helyzete adhat magyarázatot: a bevándorló háttérrel rendelkező állampolgárok ugyanis nagyobb arányban dolgoznak “frontvonalbeli” munkákban (például taxisofőrként, áruházi eladóként vagy éppen orvosként), emellett gyakrabban használják a tömegközlekedési eszközöket és általában jellemző az is, hogy többgenerációs családok élnek együtt. A hidrogénszőke hajáról és idegenellenes nézeteiről ismert Wilders viszont azt a látszatot próbálta kelteni, mintha a bevándorló háttérrel rendelkező emberek tehetnének a fertőzések megugrásáról. Twitter-oldalán arrol írt, hogy az átlag hollandok - “Henk és Ingrid” - kórházi kezeléseit és műtéteit azért halasztják el újra és újra, mert az intenzív terápiás ágyakat “Mohamed és Fatima” foglalják el, akik szerinte nem beszélik a nyelvet és nem törődnek a szabályokkal. Wilders megnyilvánulása a kormánypárt és az ellenzék soraiban egyaránt felháborodást váltott ki. Lodewijk Asscher, a baloldali Munkapárt (PvDA) elnöke egészen nyersen fogalmazott: “rasszista mocsoknak” titulálta Wilderst. 
“Henk, Ingrid, Mohamed és Fatima minden nap keményen dolgoznak a kórházakban, az összes betegért”

- tette hozzá.

A jobboldali Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) részéről Mustafa Amhaouch azt kérdezte a szabadságpárti vezetőtől, hogy szerinte az ilyen hozzászólás segíti-e a felnövekvő nemzedék jövőjét. Rob Jetten, a liberális D66 pártelnöke pedig arról érdeklődött a szélsőjobboldali politikusnál, hogy az emberek egymás ellen fordítása helyett nem szeretne-e inkább a helyzet megoldásában részt venni. Jetten azt javasolta, hogy a kormány célzottabban szólítsa meg a különböző közösségeket - akár holland, lengyel és arab nyelven is. Wilders ezt határozottan elutasította, ám karrierjét ismerve nem meglepő, hogy válaszában csak az arabul megfogalmazott üzenetek ötletén gúnyolódott.

Az arabok és muszlimok vannak terítéken

Wilders eleinte az általános idegenellenességből próbált politikai tőkét kovácsolni, ennek megfelelően az uniós bevándorlókkal szemben is hangulatot keltett. A Szabadságpárt 2012-ben például a közép- és kelet-európai munkavállalókhoz kötődő sérelmeik megosztására buzdította támogatóit egy direkt erre a célra létrehozott honlapon. Az internetes oldal ellen nyílt levélben tiltakozott tíz térségbeli ország nagykövete, köztük hazánk akkori képviseleti vezetője is. A szélsőjobboldali pártvezér azóta stratégiát váltott: mostanra szinte kizárólag az arab, illetve muszlim bevándorlókon köszörüli a torkát, ami politikailag is kifizetődőbbnek bizonyult. Noha Wilders továbbra is uszít, célpontjai lecserélésével szalonképessé vált a magyar kormány számára. Orbán Viktor miniszterelnök augusztus elején a Karmelita-kolostorban fogadta a szélsőjobboldali politikust, akit “nagyszerű holland fickó”-nak nevezett. A jelzőválasztás üzenetértékű: a magyar miniszterelnök a július közepi EU csúcstalálkozón csak simán “holland fickó”-ként hivatkozott Mark Rutte holland kormányfőre, akit az uniós költségvetéssel kapcsolatos álláspontja miatt azzal vádolt meg, hogy gyűlöli Magyarországot. Orbán szemében a “holland fickó” bűne az lehetett, hogy - választóit képviselve - a szigorú jogállamisági kritériumok pártján állt és takarékosabb büdzsét szorgalmazott. Hazánk azonban minden bizonnyal csak rosszabbul járna, ha Hollandiát a “nagyszerű holland fickó” vezetné, hiszen Wilders többször is kifejtette, hogy szerinte Rutte túl bőkezű volt a tárgyalásokon.