Előfizetés

Szigorítanák az autók szennyezési szabályait

M. I.
Publikálás dátuma
2020.10.13. 09:07

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az új gépjárművek kilométerenként 95 grammos felső kibocsátási korlátjának további csökkentését javasolja az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség, illetve hazai tagja, a Levegő Munkacsoport.
Az új autókra vonatkozó jelenlegi, kilométerenként 95 grammos uniós szén-dioxid kibocsátási korlát további csökkentését javasolja Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse – derül ki a civil szervezet közleményéből. Száz kilométerenként körülbelül 4 liter benzin vagy gázolaj elégetése után kerül ennyi a levegőbe. A mostani uniós szabályok szerint a gyárak csak büntetés terhe mellett állíthatnak elő ennél szennyezőbb gépjárműveket. Mivel a futószalagokról legördülő autók átlagkibocsátása még meghaladja a határértéket, a büntetés mérséklése érdekében a gyárak egyre több elektromos, vagy tölthető hibrid-autót illesztenek kínálatukba. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) tegnap megjelent, a közleményben hivatkozott tanulmánya ugyanakkor a piaci folyamatok alapján lehetetlennek látja, hogy a jelenlegi keretek között teljesüljön a robbanómotoros autók forgalmazási tilalmára vonatkozó, 2030 első felére kitűzött uniós elképzelés. Eme tilalom nélkül viszont az a szintén EU-cél is elérhetetlennek látszik, hogy a közlekedés 2050-re nettóban légszennyezés-mentessé váljon – fogalmaz Vargha Márton. Az EU-ban forgalomba hozott új gépjárművek immár 8 százaléka tölthető árammal és a T&E további bővülést vár. A szervezet szerint viszont a határérték szigorítása nélkül 2022-től megtorpanhat a bővülés.

357,83 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.13. 08:16
Illusztráció: Népszava
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben kedd reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót a hétfő esti 357,68 forint után kissé magasabban, 357,83 forinton jegyezték kedden reggel fél nyolckor a bankközi devizapiacon.
A dollár jegyzése 302,77 forintról 303,25-re, a svájci franké pedig 333,03-ról 333,40 forintra emelkedett kedd reggelre.
A forint az euróval szemben 8,0 százalékkal, a dollárral szemben 2,6 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 9,4 százalékkal áll gyengébben év eleji árfolyamánál.

Már csaknem 800 milliárdnyi sporttaónál járunk

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.10.13. 08:00
A Puskás Akadémia játékosainak gólöröme
Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Tavaly újabb 146 milliárd forint ment a sportegyesületeknek a társasági adóból.
Csak tavaly 1087 milliárd forintnyi adót engedett el különböző kedvezmények formájában az állam, így 2019 volt az első év amikor ez az összeg túllépte az ezer milliárdot – derül ki a parlament előtt fekvő 2019-es költségvetés elszámolásából. Társasági adóból (tao) tavaly alig 303 milliárd forint folyt be a kincstárba, ezzel szemben az összes igénybe vett adókedvezmény 244 milliárd forint volt. Más szóval és kis túlzással a kormány lassan minden második adóforintot kint hagy a gazdaságban abból, amit a cégeknek a nyereségük után kellene befizetniük. A be nem szedett társasági adón belül a legnagyobb tétel a sportegyesületek támogatásra fordított társaságiadó-kedvezmény volt a maga 146 milliárd forintjával, amely a legnagyobb ilyen célú kifizetés volt a sporttao bevezetése óta.  A társasági adóból 2019-et megelőző évben valamivel több, mint 128 milliárd forint ment a sportegyesületeknek,
a csúcsév viszont eddig 2016 volt, amikor egyetlen év alatt 135 milliárd forintnyi adóval gazdagodtak a sportegyesületek.

A sport tao-támogatás 2011-es bevezetése óta összesen 747 milliárd forint került az egyesületekhez az államkasza helyett. A sportao súlya folyamatosan nőtt az adókedvezményeken belül: 2012-ben még csak az átengedett bevételek hét százaléka ment erre a célra, tavaly már az összes adókedvezmény 13,5 százalékát kapták meg az egyesületek. Az elmúlt években már nemcsak a társasági adók, de a bankok által befizetett különadó egy részéből is lehet az államkassza helyett sportegyesületeket dotálni: a pénzintézetek tavaly majd 13 milliárd forintnyi adóval járultak hozzá a kiemelt sportágak támogatásához, így a sportegyesületek csak tavaly a különféle adókból több mint 159 milliárd forintos támogatáshoz jutottak. A koronavírus-járvány az adózást, így a sportegyesületek támogatását is alaposan átalakítja, ugyanis a cégek nyeresége az idei bezárások, a termelés szüneteltetése, visszaesése miatt jelentősen csökken, emiatt az idei adóból a tavalyinál lényegesen kevesebb jut majd a sportegyesületeknek is.  Az adókedvezmények az állami bevételek újraelosztásának egyik eleme, amely egyben értékválasztás is, hogy a kormány mely területek támogatását tartja fontosnak. A társasági adókedvezményeken belül a látványcsapatsportoknak jutó rész messze a legnagyobb súlyú. A színházi taózást a kormány épp tavaly szüntette meg és alakította át költségvetési támogatássá, a filmprodukciók pedig 4,9 milliárd forintot kaptak a tao-ból. A társasági adózáson belül elvileg azon adókedvezményeknek kellene kiemelkedniük, amely a cégek, és így a nemzetgazdaság jövedelmezőségét hosszútávon növelik: ilyen például a fejlesztésekre adott adókedvezmény, ám erre a célra alig 30 milliárdot tudtak a cégek igénybe venni, igaz a kutatási költségekre hivatkozva további 23 milliárd forintnyi adót még leírhattak a cégek. Ezen felül a kis- és közepes vállalkozások még 23 milliárd forintnyi adóalap-kedvezménnyel élhettek, s ezzel ki is fújt a cégeket valóban támogató társasági adókedvezmények sora. Míg a társasági adó esetében 244 milliárd forintról mondott le az állam, a családi-adókedvezményeket nézve lényegesen nagyobb összegről beszélhetünk: csak tavaly 291 milliárd forintnyi családi személyi adókedvezmény és 44 milliárd forintnyi családi járulékkedvezményt kaptak a családok, így az ő bevételi többletük összesen 335 milliárd forintra rúgott. Mindeközben családi pótlékra 310 milliárd forintot fordított a költségvetés, vagyis a családi adókedvezmény ma már sokkal fontosabb a támogatási formák között, mint a generálisan járó juttatás. A zárszámadási adatok szerint a háztartások, vagyis a magánemberek még az illetékeken keresztül élhettek jelentősebb adóelengedéssel: tavaly összesen 127 milliárd forintnyi illeték beszedésről mondott le az állam, ebből szorosan a családok támogatása csaknem 92 milliárd forintot tett ki. Ennek nagyobbik része a lakásvárlással kapcsolatos illeték – valójában egyfajta vagyonadó – elengedése volt, ezen az ágon csak tavaly 57 milliárd forint maradt a családoknál, míg az örökösödési illeték kvázi eltörlése, vagyis nulla kulcsa, további 34 milliárd forinttal növelte a háztartások jövedelmét, illetve vagyonát.

A kormány által biztosított adókedvezmények, milliárd forint

(Összes adókedvezmény, Tao-kedvezmények, Sport-tao) 2012: 565,2 - 141,8 - 39,6 2013: 682,9 - 151,5 - 41,2 2014: 750 - 197,2 - 66,5 2015: 795,6 - 217 - 76,9 2016: 958,5 - 312,5 - 135,1 2017: 884,5 - 199 - 81,2 2018: 983,7 - 265,6 - 128,3 2019: 1086,9 - 244,4 - 146,5 (Forrás: zárszámadási törvények)