Előfizetés

Ismét bezárhatják az iskolákat Szerbiában

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.13. 10:09

Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
Ám szükségállapotra nem kell ismét számítani.
Nem tartja kizártnak az iskolák újbóli bezárását a koronavírus-járvány kezelésével megbízott szerbiai válságstáb, ám szükségállapotra nem kell ismét számítani – közölték a testület tagjai. Keddi sajtójelentések szerint Branislav Tiodorovic járványügyi szakember kifejtette, hogy ha a napi új fertőzöttek száma meghaladja az ötszázat, várhatóan ismét bezárják az iskolákat, ahogyan azt tavasszal is tették. Predrag Kon epidemiológus pedig azt közölte, hogy Szerbiát a múlt héten elérte a járvány harmadik hulláma, és ha nő az esetszám a maszkviselésen túl újabb korlátozásokat hozhatnak, de szükségállapot bevezetésére nem kell számítani. A Nyugat-Balkánon – Horvátországot kivéve – hétfőről keddre 678-cal nőtt az igazolt fertőzöttek és huszonöttel a halálos áldozatok száma. A regisztrált fertőzöttek száma Szerbiában 67-tel 34 854-re, Koszovóban 68-cal 16 247-re, Észak-Macedóniában 177-tel 21 134-re, Montenegróban 181-gyel 13 477-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 185-tel 30 829-re emelkedett. Szerbiában az utóbbi 24 órában kettővel 765-re, Koszovóban eggyel 648-ra, Észak-Macedóniában öttel 797-re, Bosznia-Hercegovinában nyolccal 944-re, Montenegróban pedig kilenccel 211-re emelkedett a Covid-19-járvány halálos áldozatainak száma.

Tanítási szünetet rendeltek el és járatokat töröltek egy közeledő trópusi ciklon miatt Hongkongban

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.13. 08:24

Fotó: PETER PARKS / AFP
Négy ideiglenes koronavírus-tesztelő központot is bezártak a viharra való tekintettel.
Megbénította Hongkongot egy közeledő trópusi ciklon kedden, a város meteorológiai megfigyelőközpontja szerint a nap nagy részére érvényes marad a 8-as fokozatú tájfunriasztás – olvasható a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes kiadásában. A Nangka nevű trópusi ciklon a riasztási fokozat alapján – amely a harmadik legmagasabb a városban alkalmazott rendszer szerint – 63-117 kilométeres óránkénti sebességű széllökésekkel jár együtt. A csaknem 7,5 millió lakosú városban az oktatási hivatal keddre tanítási szünetet rendelt el, és a tömegközlekedésben is menetrend-változtatásokat, illetve járattörléseket alkalmaztak. A hongkongi tőzsdén felfüggesztették az értékpapír- és származékos piaci kereskedést. A mára kiírt bírósági tárgyalásokat és meghallgatásokat elnapolták, és négy ideiglenes koronavírus-tesztelő központot is bezártak a viharra való tekintettel. A meteorológiai központ előrejelzése szerint még szerdán is erős szelek és heves záporok várhatóak, a viharos idő a hét második felére enyhülhet. Hongkongban idén már másodszorra adtak ki 8-as fokozatú riasztást. Először augusztusban, a Higos tájfun miatt volt szükség erre, a riasztási fokozatot ráadásul akkor egy hat óráig tartó időszakra 9-es, vagyis a második legmagasabb fokozatra emelték.

Szabad szemmel: az EP alelnöke álnoknak tartja a Néppárt viselkedését a Fidesz ügyében

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.10.13. 07:45

Nemzetközi sajtószemle, 2020. október 13.
Frankfurter Rundschau Az Európai Parlament alelnöke annyira álnoknak tartja a Néppárt viselkedését a Fidesz ügyében, hogy azt csak nehezen képes elviselni. Katarina Barley, aki éles polémiába keveredett a magyar kormánnyal a jogállami elvek megsértése miatt, úgy fogalmaz, hogy Magyarországon igen nagy nyomás alá kerültek a demokratikus játékszabályok, ami katasztrófa. Már nem független az igazságszolgáltatás, alig van független sajtó, szorul vissza az önálló tudomány és a kritikus művészet. Lengyelországban a hatalom ugyancsak keményen beleavatkozik a bíróságok dolgába, de Orbánnál igen fontos, hogy neki cseppet sem számít a demokrácia. Jéghidegen követi a maga hatalmi érdekeit, stratégiai célok vezérlik tetteit. Pontosan tudja, mit csinál. A lengyeleknél viszont időnként az a megfigyelő érzése, hogy a PiS valóban azt hiszi: a jogállamnak megfelelően jár el. Persze a lényeg ez esetben is az, hogy a párt demokratikus eszközökkel szerezte meg az uralmat, majd megpróbálja úgy átalakítani az államot, hogy soha többé ne kelljen senkinek átadnia a kormányrudat. Barley szólt arról: egyáltalán nem bánta meg, hogy legutóbb az Orbán-kormány kiéheztetését sürgette, bár mondhatta volna azt is, a korrupt magyar rendszert nem szabad tovább uniós forrásokból táplálni. Mint mondta, ezt a megjegyzését próbálják most magyar és lengyel részről úgy átértelmezni, mintha a két népre tett volna megjegyzést. Ám ezt a szociáldemokrata politikus ezúttal is cáfolta. Neki az a célja, hogy töröljék az uniós pénzeket a két kormány számára, és inkább például az önkormányzatoknak juttassanak azokból. Arra a megjegyzésre, hogy többek közt a CDU-s szász tartományi miniszterelnök szerint Barley megfeledkezik a történelemről és zsarolni próbál bizonyos államokat, a német szociáldemokraták képviselője tipikusnak nevezte az uniópártok hozzáállását. Hiszen 10 éven át udvaroltak Orbánnak, nézték, hogy az EPP egyik tagpártja miként építi le odahaza a demokráciát. De úgy, hogy abból mára szinte már semmi sem maradt. Most meg éppen a kereszténydemokraták egyik vezetője hozakodik elő azzal, hogy nem szabad zsarolni a magyar miniszterelnököt. De pont az ellenkezője igaz: Orbán igyekszik az EU-t kényszerpályára terelni. Ráadásul egyre több követőre talál, mert sok kormány látja, hogy a magyar vezető azt csinál, amit csak akar. Nem utasítják rendre. Ezért a vád az európai konzervatívokat illeti, mert hatalmi számításból nem rakják ki a Fideszt. Minden más pártcsalád megszólal, ha az ő soraikban történnek hasonló jogsértések, kizárólag a kereszténydemokraták védenek egy nyilvánvalóan hamis ügyet. Nem hajlandóak megmondani a saját embereiknek: ez így nem járja. Szóval roppant képmutató.
Politico Norvégia lepipálja az EU-t, amely nem tudja, miként tartassa be az európai normákat Magyarországgal és Lengyelországgal. Oslo ugyanis, bár nem tagja az uniónak, a demokratikus szabályok megszegése miatt befagyasztotta a támogatást mindkét kormány esetében. A magyarokkal szemben már 6 éve meghozta ezt a döntést, azaz felfüggesztette 214 millió euró folyósítását, mert a Fidesz túlzottan is ellenőrizni kívánta a Norvég Alap felhasználását. Úgy néz ki, hogy az intézkedés továbbra is érvényben marad. A lengyeleknél nemrégiben következett a retorzió, mivel jó pár település LMBT-mentes övezetek létesítését jelentette be. Ily módon, jelen állás szerint, az ország elbúcsúzhat 100 millió eurótól, amit a bírósági rendszerre és büntetés végrehajtási intézményekre fordíthatott volna. (Korábban már 65 millió folyósítása állt le, mert Oslóban kételyek merültek fel a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége miatt.) Von der Leyen kijelentette, hogy az érintett zónákból valójában az emberséget száműzik, ezért azoknak semmi keresnivalójuk sincs Európában. A norvég kormány egyik szakértője megjegyezte: de még a Norvég Alap támogatottjai között sem. Merthogy a segítség feltételéül tiszteletben kell tartani az alapjogokat, bennük a kisebbségek jogaival. Vagyis egy társult ország kényszeríti ki a szabályok betartását, sőt, messzebb megy, mint maga az EU. Miközben látszik, hogy Brüsszelben roppant nehéz lesz tető alá hozni a gazdasági helyreállítási tervet, ha közben ragaszkodnak a szigorú jogállami feltételekhez.  
Süddeutsche Zeitung A nyári EU-csúcson három hónapja született meg az egyezség a korona segélyalapról, de akadoznak a tárgyalások az Európai Parlamenttel. A végleges szerződés útjában áll a szabályozás, illetve az, hogy érvényt szerezzenek a jogállamnak. Úgyhogy a német elnökséget képviselő diplomata már be is jelentette: a tervezettnél alighanem csak később lehet szétosztani a pénzeket mind a mentőcsomagból, mind a hosszú távú költségvetésből. A kettő együtt nagyjából kétmilliárd eurót tesz ki. A legfőbb akadály a jogállami mechanizmus, de hát Merkel már júliusban jelezte: nehéz egyeztetésre kell készülni. A párbeszéd csak tegnap indult az EP-vel, ám a kormányok részéről elég nagy a csodálkozás a képviselők ellenállása láttán. Ki-ki vérmérséklete szerint értékeli, hogy itt most elvhűségről vagy felesleges merevségről van-e szó. De az állam- és kormányfők szándékosan nagyon ködösen határozták meg a tervezett jogállami kritériumrendszert, hogy elhárítsák a magyar és lengyel vétót. Strasbourgban viszont sokan éppen azt nehezményezik, hogy a tagállamok nem veszik komolyan a Parlamentet. A tét azonban nagyobb, mint az intézmény öntudata, hiszen ha átmegy a javaslat, akkor Orbán és a PiS továbbra is milliárdokat kaphat Brüsszeltől, még akkor is, ha korlátozza a sajtó, illetve az igazságszolgáltatás önállóságát. Sok képviselő ugyanakkor attól fél, hogy ily módon a polgárok elvesztik bizalmukat az EU iránt. Ezért kemény jogállami kritériumokat sürgetnek. A német elnökség nagy engedményeket nem tud tenni az EP-nek, illetve az északi országoknak, mert a magyar és a lengyel vezetés azzal fenyegetőzik, hogy különben blokkolja a helyreállítási alapot. De a másik oldal is vétót helyezett kilátásba, ha túl gyengére sikeredik a mechanizmus.
Spiegel A lap kényesnek nevezi a most elrajtolt megbeszéléseket a jogállami normákról, mert a magyar és a lengyel kormány keresztbe fekszik és megakadályozhatja, hogy jövőre is normálisan működjön az uniós pénzügyi háztartás. Nem indulhatna el a tagországok megsegítését célzó konjunktúraélénkítő csomag sem. De mivel Strasbourg keményebb kikötéseket tart szükségesnek a demokratikus elvek kikényszerítésére, a konzultáció heteken át elhúzódhat. 
FT Kovács Zoltán szerint a magyar kormány soha nem politikai megfontolásokból járt el a Közép-Európai Egyetemmel szemben, sőt még Soros György sem játszott semmilyen szerepet az ügyben. A hatalom csupán a szabályozást akarta betartatni, ám arra a CEU – az érintett felsőoktatási intézmények közül egyedül – nem volt hajlandó. A szóvivő olvasói levélben válaszol arra a vendégkommentárra, amelyet pár napja jelentetett meg az iskola rektora, miután az Európai Bíróság Magyarországot marasztalta el a jogvitában. A kormány nemzetközi kommunikációjának felelőse azt írja, hogy Ignatieff feltárta a kártyáit, vagyis, hogy a bírósági döntést összekapcsolja az unió tervével. Mármint hogy a jogállami mechanizmustól függjön a támogatások kifizetése a következő hétéves költségvetés alapján. Az állásfoglalás azt hangoztatja, hogy a CEU nem tett eleget az adminisztratív kötelezettségeknek, az igazgató ugyanakkor egyre inkább politikai síkra terelte a kérdést az idők során, mint ahogy pont azt csinálja most is. Kovács emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor a múlt héten közölte: a magyar fél félreteszi személyes véleményét és teljesíti az EUB határozatát. A szóvivő ugyanakkor furának nevezi a verdiktet, mert szerinte egy sor európai országban hasonló játékszabályok vannak érvényben a felsőoktatásban.
Politico Közép-Európa a koronafertőzés alatt roskadozik, mert nincs annyi orvosa, mint a kontinens nyugati részének és annál jóval kevesebbet költ az egészségügyre. Pedig az első hullámot egész jól megúszta, ám most sokkal rosszabbul teljesít. Egy sor országban fenyeget, hogy a járvány bedönti az orvosi ellátást. De hát a nyáron lazára vették a biztonsági előírásokat, majd megnyíltak az iskolák, a politikusok pedig vegyes üzeneteket küldtek és ettől belobbant a fertőzés. Egy magyar orvos – szigorúan névtelenül nyilatkozva – azt fejtegette, hogy a bulik, a horvátországi és balatoni nyaralások, majd az iskolai táborok megtették a maguk hatását, ennek az árát fizeti most az ország. Magyarország ugyan dicsekszik az orvosképzés magas színvonalával, ám a szakemberek sorra vándorolnak ki Nyugatra. A személyzet és a betegsereg ugyanakkor gyakran panaszkodik a gyógyintézményekben uralkodó állapotokra és a fertőzés csak súlyosbítja a helyzetet. A magyaroknál 100 ezer emberre 338 doktor jut, a németeknél 431. Magyarországon az ágazat a GDP 6,9 %-át kapja, az uniós átlag 9,9 %. Az egész régióban sok a kifogás, hogy a hatóságok nem tesztelnek eleget. Emiatt sok magyar orvosi és laikus is úgy véli, hogy a betegek száma jóval magasabb a hivatalos adatoknál, mert túl szűk azoknak a köre, akik jogosultak ingyenes vizsgálatra. Falus Ferenc azt mondja, sokkal több tesztet kellene végezni. Szakértők hozzáteszik, hogy sokkal több labor számára kellene megadni hozzá az engedélyt. Mucsi János tüdőgyógyász arra hívja fel a figyelmet, hogy az egész ellátó rendszer stabilitását fenyegeti a hiányos szűrés. Hiszen ily módon nem találják meg a szuperterjesztőket, emiatt azután mind többen kerülnek kórházakba, illetve halnak meg, a kezelőgárda viszont kimerül.
Süddeutsche Zeitung Azoknak ajánlja az újság Gerhard Knaus most megjelent könyvét, akik bele akarnak szólni az uniós migrációs politika megújításába. A berlini Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű agytröszt igazgatója, a Törökországgal kötött megállapodás szellemi atyja a „Milyen határokat akarunk? Az empátia és a rokonszenv között – menekülés, migráció és a menedék jövője” c. kötetben olyan megoldást kínál a kérdésre, ami emberi és végrehajtható. Knaus – Jourová, Barley mellett a magyar kormány kommunikációs hadjáratának egyik célpontja – humánus, egyben reális menekültpolitikát szorgalmaz az elemzésben. Ő, aki páratlan módon kiismeri magát ezen a területen, szándékosan nem használ erős hangot. Hol befogadó táborokban, hol miniszteri irodákban, hol szerkesztőségekben bukkan fel, de ennél fontosabb, hogy két tábort különböztet meg: egyrészt az európai és nemzeti döntéshozók folyton új technokrata reformokkal rukkolnak ki, ám azok hamar elvesznek a politikai taktikázás, illetve a jobboldali populisták miatt érzett félelmek ingoványában. De persze a határozott lépésekhez gyakran nincs meg a kellő tapasztalat és empátia sem. Mindkettő megtalálható viszont a migránsok mentésével foglalkozó, a jogaikért harcoló civileknél. Ők viszont gyakran azt nem értik, mi az, amit megtehet a politika. Knaus viszont azzal is tisztában van. A könyvből kitűnik, mennyire emberellenesek mindazok, így Orbán Viktor, akik kerítésekkel igyekeznek túljutni a gondon. És hogy csupán mítosz az az állítás, miszerint a német kormány 6 éve fel tudta volna tartóztatni a migránstömeget a közös osztrák határon. Eloszlatja továbbá azt az illúziót, hogy az erősebb határvédelem automatikusan kevesebb menedékkérőt jelent. Az ő elgondolása az, hogy gyorsabban és hatékonyabban bírálják el a beadványokat a külső határokon és különféle kedvezményekkel vegyék rá a származási országokat az elutasított emberek visszafogadására. A rászorulóknak viszont lenne helyük Európában, már csak politikai akarat kellene hozzá.   
FT Putyin az Oroszország szomszédságában jelentkező felfordulással küszködik és látszik, hogy már nem tudja fenntartani az orosz uralmat a poszt-szovjet térségben – mutat rá a vezércikk. Pedig az elnök semmitől sem riadt vissza, hogy megőrizze a befolyási övezetet a régióban: Grúziát és Ukrajnát invázióval próbálta engedelmességre kényszeríteni. Ám most olyasmivel kénytelen szembenézni, ami ritkán fordul elő egy orosz vezetővel: egy időben jó pár helyen kell tüzet oltania. Három szövetséges államban álltak fejre a dolgok, bár más-más okokból, de a Kreml most abba a kellemetlen helyzetbe kerül, hogy reagálnia kell és nem ő irányít. A Kaukázusban a Hegyi-Karabah miatt, továbbá Belaruszban és Kirgizisztánban, ahol emberek fellázadtak vezetőjük ellen a vitatott választások után. Korai volna persze feltételezni, hogy az elnök kiengedte markából a szomszédságot. Korábban már nagyobb vereségek érték., amikor attól tartott, hogy az ukrán és grúz demokratikus fertőzés átterjed Oroszországra. Az új viszályokban az oroszellenes érzelmek nemigen játszottak bele. De egyre nehezebb Moszkva számára megvédeni hegemóniáját a térségben a kínai, török törekvésekkel szemben. A fehéroroszoknál pedig az unió igyekszik segíteni az autokráciába és a gazdasági gondokba belefáradt népnek. Oroszország már nincs abban a helyzetben, hogy saját lakossága rovására pénzelje a bajba került környező rezsimeket. Eredendően instabil a szövetségesek által átvett tekintélyelvűség, és az importált rendszer mind inkább hajlamos összeomlani, amikor a korrupció és a jogfosztás miatt eléri a kritikus szintet a közfelháborodás. Ez pedig egyre jobban rányomja a bélyegét Putyin gondolkodásmódjára, hiszen a politikus már 20 éve tartja kézben a gyeplőt, és lehet, hogy ez még 16 évig így marad.
Frankfurter Allgemeine Zeitung A két szuperhatalom ide-oda ráncigálja Kelet-Európát, mert ki akarja terjeszteni a befolyását az unióban. E célból hitelekkel és befektetéssel igyekszik magához édesgetni a kiszemelt kormányokat. Amerika mindenáron igyekszik feltartóztatni a kínai nyomulást, illetve külső körön tartani Oroszországot. Románia az USA-ra tesz, amely 8 milliárd dollárt (!) irányzott elő a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Bukarest ugyanakkor rendelettel próbálja kiszorítani a Huaweit a román piacról. Pekingnek politikai támaszpontokra, nyersanyagokra és kereskedelmi utakra van szüksége. Emellett munkalehetőséget keres a túlfűtött hazai építőipar számára. Ebbe beletartozik, hogy bizonyos programokat az EU finanszírozzon. Orbán Viktor mindehhez készséges partner. Neki semmilyen aggályai sincsenek amiatt, ha az amerikaiak által kémkedéssel vádolt Huawei teremti meg az 5G-s hálózatot. Budapesten ugyanakkor államtitoknak minősítették a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének tervét. Mindazonáltal szakértők szerint formálisan rendben vannak a versenytárgyalás feltételei. A bolgárok, szlovénok és lengyelek új atomerőmű építésén gondolkodnak, de ők – a magyarokkal és a törökökkel ellentétben – nem szeretnének az orosz technológiára hagyatkozni. Közben az amerikaiak a Kína által létrehozott 17+1-es fórummal ellenpontjaként életre hívták a Három-tenger kezdeményezést, az infrastruktúra és a kommunikáció közös fejlesztésére, valamint az energiaellátás diverzifikálására. Utóbbinak része a cseppfolyósított amerikai gáz megvásárlása. Persze nem tudni, mennyi válik valóra a politikai nyilatkozatokból. Egy bécsi szakértő mindenesetre azt mondja, a kelet-európai autokraták számára igen kellemes, hogy az EU és az Egyesült Államok mellett Kína is küzd a kegyeikért. Továbbá bizonyos esetekben Oroszország és Törökország is. Így ezeket ki lehet játszani egymás ellen, hogy végül az érintett államok az összes jelentkezőtől bekasszírozzák a támogatást.