Előfizetés

530 tonna illegálisan lerakott szemetet gyűjtött össze a Magyar Közút

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.13. 11:30

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A lerakóhelyekről a HulladékRadar nevű telefonos alkalmazás segítségével szereztek tudomást.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. összesen 242 olyan illegális hulladéklerakó helyet számolt fel, amelyről a HulladékRadar nevű telefonos applikáción keresztül szerzett tudomást – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
A 242 helyszínen összesen 530 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a Magyar Közút dolgozói. Az applikáción keresztül a legtöbb bejelentés (összesen 31) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területéről érkezett. A legtöbb – zömében építési-bontási – hulladékot Komárom-Esztergom megye területéről szállították el. A bejelentések 2 százaléka gyorsforgalmi, 24 százaléka főúthálózatot, 74 százaléka pedig mellékutakat érintett.
A legtöbb esetben 1-2 köbméteres szeméthalmot, vagy szétszórt kommunális hulladékot jelentettek be. A hulladék több mint fele építési-bontási törmelék volt, ötödét lakossági eredetű lom tette ki. 10-10 százalék körül volt a kommunális- és gumi hulladék aránya, 5 százalék alatt maradt a kihelyezett zöld és egyéb vegyes (elektronikai, veszélyes stb.) hulladék. A szennyezett területeken helyszínenként átlagosan 3,5 tonna hulladék volt.
Az alkalmazásban október 1-től egyedi azonosítószámmal ellátott visszaigazoló e-mailt küldenek a bejelentőknek. Az alkalmazás a bejelentésekor beküldött első fénykép GPS koordinátáját tárolja, a közhiteles adatbázissal történő összevetést követően értesítik az illegálisan elhagyott hulladékkal érintett terület kezeléséért felelős szervezetet. Az applikáció jelenleg is fejlesztés alatt áll, hogy a későbbiekben teljesen automatikusan történjen majd a bejelentések feldolgozása – mondta Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár. Hozzátette, a Tisztítsuk meg az Országot! projekt erejét a társadalom adja, mindez a lakosság tevékeny együttműködése, a fényképes bejelentések beküldése nélkül nem valósulhatott volna meg.
Boros Anita hangsúlyozta, hogy nagy gondot kell fordítani a felszámolt illegális szemétlerakókra is. A mérnökségek útellenőri szolgálata rendszeresen ellenőrizni fogja a megtisztított területeket, és a Magyar Közút tiltótáblák kihelyezésével kívánja felhívni a szemetelők figyelmét a jogszerű magatartásra.

ENSZ: „szándékosan destruktívak vagyunk”

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.13. 09:52

Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
„A Covid-19 rossz, a klímavészhelyzet még rosszabb lehet” – figyelmeztetett a nemzetközi szervezet katasztrófakockázat-csökkentési irodájának főtitkára, miután a legfrissebb jelentés szerint a klímaváltozás következtében az elmúlt húsz évben duplájára nőtt a természeti katasztrófák száma.
Főleg a klímaváltozás számlájára írható a természeti katasztrófák számának csaknem megduplázódása az elmúlt húsz évben – figyelmeztetett az ENSZ katasztrófakockázat-csökkentési irodája (UNSDIR) hétfőn. 
A friss értékelés szerint a 2000 és 2019 között regisztrált 7348 természeti katasztrófa több mint 1,2 millió ember halálát okozta, valamint 3000 milliárd dollár anyagi kár is keletkezett. Utóbbi szám azonban jóval magasabb lehet, mivel számos – főleg ázsiai és afrikai – ország nem hozza nyilvánosságra az erről szóló adatokat.
A legtöbb természeti katasztrófát Kínában (577), az Egyesült Államokban (467), Indiában (321), a Fülöp-szigeteken (304) és Indonéziában (278) jegyezték fel.
A halálos áldozatok száma nem emelkedett számottevően az 1980 és 1999 közötti időszakhoz képest, amikor nagyjából 3700 természeti katasztrófát regisztráltak. Az ezek által érintett emberek száma ugyanakkor 3,25-ről 4,2 milliárdra nőtt.
Leggyakoribbnak az áradások és a viharok számítottak a vizsgált időszakban. A világszervezet szakértői úgy látják, hogy a következő évtizedben majd a hőhullámok jelentik a legsúlyosabb problémát, különösen a szegény országokban.
„A koronavírus-járvány ráirányította a kormányok és a közvélemény figyelmét a kockázatokra. Látható, hogy noha a Covid-19 rossz, a klímavészhelyzet még rosszabb lehet” – mondta az UNSDIR főtitkára.
A Dorian hurrikán utáni pusztítás a Bahama-szigeteken
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
„Szándékosan destruktívak vagyunk.

Ez az egyetlen következtetés, amelyet levonhatunk az elmúlt húsz évet vizsgálva” – tette hozzá Mami Mizutori, egyebek mellett a korai előrejelző rendszerek fejlesztésére szólítva fel a nemzetközi közösséget.

Véget ért minden idők legjelentősebb sarkvidéki expedíciója

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.13. 08:53

Fotó: PATRIK STOLLARZ / AFP
Mindenki megőrizte az ujját az egy év után visszatért Polarstern kutatóhajón, amelynek fedélzetén egymást váltva összesen 450, a világ minden tájáról érkezett ember dolgozott.
Egy évig tartó útja végén hétfőn visszaérkezett az Északi-sarkról kiindulási pontjára a Polarstern német kutatóhajó, amely minden idők legjelentősebb expedícióján kutatta a sarkvidék klímáját.
A bremerhaveni Lloyd hajógyárban számos érdeklődő mellett Anja Karliczek tudományos kutatásokért felelős német miniszter és az Alfred Wegener Intézet igazgatója, Antje Boetius várta a visszatérő nemzetközi kutatócsoportot és a hajó legénységét.
A Mosaic nevet viselő expedícióra a Polarstern 2019. szeptember 20-án indult útnak Norvégia irányába. Az expedíció vezetője, Markus Rex a megérkezést követően elmondta, útjuk teljes siker volt, rengeteg adatot gyűjtöttek, amelyek évekre, sőt akár évtizedekre adnak kutatási alapot. Mint mondta, annak is nagyon örül, hogy a fedélzeten senki sem veszítette el egyetlen ujját sem, holott egyiküket fenyegette ez a veszély. Az Arktiszon ugyanis télen mínusz 65 Celsius-fok alá is süllyedt a hőmérséklet.
A jégtörő csaknem tíz hónapon keresztül sodródott a Jeges-tengeren egy jégtáblába fagyva, csakúgy, mint 125 éve a Fram nevű hajó a norvég Fridtjof Nansen vezetésével. Az útvonalat és a sebességet így a szél és az áramlatok által hajtott jégtábla sodródása határozta meg. A 20 ország 80 kutatója így mérni és dokumentálni tudta a jég teljes ciklusát fagyástól az olvadásig. Az Északi-sarkvidék télen másképp megközelíthetetlen lenne. A jégből és hóból vett minták a tudósoknak új, az óceánokra és a légkörre vonatkozó információkat jelenthetnek. A méréseknek jelentős hatásuk van a sarkvidék kutatására – mondta Rex.
Az Északi-sarkvidék a klíma változásait korábban jelzi, az elmúlt évtizedekben ez a terület melegedett legerőteljesebb a Föld régiói közül. Nansen idejében a telek még tíz Celsius-fokkal hűvösebbek voltak.
A Mosaic 140 millió eurós (50 milliárd forintos) költségével az eddigi legdrágább és logisztikailag legösszetettebb expedíció volt, amely az Arktisz középső területeit célozta meg. Anja Karliczek bejelentette, hogy további 10 millió euróval (3,5 milliárd forinttal) finanszírozzák az adatok kiértékelését, hogy minél előbb rendelkezésre állhassanak az eredmények.
„Akkor leszünk csak abban a helyzetben, hogy nálunk, Németországban is óvintézkedéseket tegyünk a klímaváltozás ellen és hatékonyan lépjünk fel vele szemben, amikor megtudjuk, hogyan változik a klíma az Északi-sarkvidéken. Az Arktisz a klímaváltozás gócpontja” – mondta a miniszter.
Az expedíció során egymást szakaszosan váltva összesen 450, a világ minden tájáról érkezett ember dolgozott a Polarstern fedélzetén. A hajót más jégtörők látták el rendszeresen új személyzettel, élelmiszerrel, üzemanyaggal és eszközökkel.