Előfizetés

Tízszázalékos mínuszban a posta – Interjú Schamschula György vezérigazgatóval

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.10.14. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
A csomagküldési rendszer fejlesztésétől vár hosszú távú hasznot a Magyar Posta, de összeköltözne más szolgáltatókkal is. Schamschula György vezérigazgató lapunknak kijelentette, nem zárnak be egy postahivatalt sem.
A postai dolgozók kézhez kapták az augusztus elején kiharcolt béremelésnek megfelelő új munkaszerződéseiket, illetve bérüket. Van-e fedezet a további emelésekre, vagy kezdődik elölről a harc? Idén nagyjából 8 milliárd forintba kerül a vállalatnak a béremelés, de a valódi baj az, hogy rossz a költségstruktúránk. A személyi ráfordítás adja a kiadásaink 70 százalékát, míg az osztrák postánál például csak 50 százalékos ez az arány. Ezért kellett az augusztusi átlagosan 8 százalékos differenciált alapbér-emeléshez a kormány segítségét kérni ezért veszteséges üzemi szinten a Posta. Mert soha nem volt elég pénz műszaki fejlesztésre? Igen, egyszerűen lemaradtunk a technológiai oldalon, másrészről egy kifejezetten munkaerő igényes struktúrát örököltünk. A Posta honlapján a hét elején 82 álláshirdetés szerepelt, egy éve még 400 közelében volt a lista. Ennyit hozott a járványhelyzet? A járványban az emberek jobban ragaszkodnak a munkahelyükhöz. Főként a fővárosban és környékén voltak évek óta betöltetlen álláshelyek, most ezekre is találtunk munkatársat. Milyen területeken van most hiány? Most nem tudok ilyet mondani, egy 27-28 ezres nagyvállalatnál 80 betöltetlen álláshely a természetes fluktuációból adódik. Készülünk a közelgő karácsonyi csúcsra, ami minden logisztikai cég számára komoly kihívás. Igyekszünk belső munkatársakkal megoldani a pluszmunkát, építünk a túlórákra és arra, hogy sokan most dolgozhatják le a járvány első szakaszában, tavasszal kivett napjaikat, az egyébként 3 hónapos munkaidőkeretet idén 9 hónapra bővítettük. Jövőre visszaáll a három hónap? Azt tervezzük, hogy igen. Honnan teremtik elő a jogosan követelt béremelések fedezetét? Egyetértünk, ezek jogos követelések. Klasszikusan egy tízszázalékos béremeléshez növelni kellene az árakon, vagy pedig fokozni a hatékonyságot. Az áremelések korlátja, hogy lakossági oldalon az egyetemes szolgáltatási körben csak az infláció mértékével lehet árat emelni, ez 2-3 százalék, ráadásul csökken is a hagyományos levélforgalom. A csomagszállításban pedig a piaci realitás szab korlátot az áremeléseknek. A hivatalos listában több mint 170 szolgáltató végez ilyen tevékenységet. Mekkora szelet marad a Postának? Ezek között vannak speciális szállítók, de mi egészen kis csomagtól a 40 kiló fölötti nagyon nagyig mindent kiviszünk és ilyen univerzális szolgáltatást csak 4-5 cég végez. A legnagyobb konkurens a GLS, amellyel együtt 70 százalékos a piaci részesedésünk nagyjából egyenlő arányban. A magyar kormány évi 15 millió eurót adhat támogatásként a Postának, ebből bérekre is költhetnek? Le kell adnunk évente egy bonyolult elszámolást, hogy az egyetemes szolgáltatás miatt keletkező „méltánytalan” többletkiadásaink mekkorák voltak. Ilyenkor megmondjuk, hogy az ország minden pontjára kihordott levelek, a hálózat fenntartása, a dolgozók bére mennyivel kerül többe, mint ha mindezt piaci alapon végeznénk. Ez azonban nem elég,
így ahhoz, hogy a bérfejlesztéshez szükséges teljes forrást szabályosan tudjuk biztosítani idén, a kormányt kértük meg, hogy az Európai Bizottsághoz forduljon jóváhagyásért, mivel a jelenlegi uniós szabályok nem teszik lehetővé, hogy az állam pénzt adjon a postai béremelésre.

Tavaly nagy volt a felháborodás, mert eladták az egyik üdülőjüket, idén az Üllői úti irodaépületük egy részét, hogy legyen forrás a béremelésre. Van még eladható ingatlanjuk? Most is kint vannak a hirdetéseink nyilvános oldalakon, mert minden üdülőnket bezártuk, de az ingatlanok egy része még a birtokunkban van. Nagyon leromlott állapotban voltak, a kihasználtságuk alacsony volt, évente 100-200 milliós veszteséget hoztak a cégnek, és kétszer ennyit kellett volna költeni a felújításukra. Ezért meghirdettük a siófoki szállodánkat, hamarosan kiírjuk a balatonalmádi üdülőt is. Mennyit rontott a helyzetükön a járvány? A hagyományos termékek, a levél és a sárga csekkes befizetések forgalma egyébként is évente 3-5 százalékos mértékben esik vissza, de most áprilisban 30 százalék fölötti volt a zuhanás. Az első félévben emiatt ötmilliárdos árbevétel kiesés keletkezett, amihez hozzá kell adni a védekezésre elköltött milliárdokat is. Ugyanakkor elértük, hogy egészen június végéig nem volt fertőzött a Magyar Posta 28 ezer dolgozója között. De most már vannak. Vannak, de most is rettenetesen sokat költünk a védekezésre. Naponta 26 ezer maszkot használnak el a munkatársaink, kesztyűk és plexi elválasztók is védik őket. A karácsonyi csomagküldéssel visszajön valamennyi a veszteségekből. Ezt is bekalkulálva, milyen lesz ez a gazdasági év a Posta számára? Egy tíz százalékos árbevétel-csökkenés várható éves szinten, ezzel kell a folyamatos működésünket biztosítani, amely nagy kihívás. Azt mondta, marad a modernizáció, mint a bevételek növelésének eszköze. Ilyen programokat eddig is indítottak, a mostani miben más, mint a korábbiak? A postának az a legnagyobb problémája, hogy van egy 2600 pontos országos hálózata, aminek meg kell találni a helyes struktúráját, mivel a fenntartási költségek nagyon magasak. Eldöntöttük, hogy nem zárunk be postahivatalokat, de újragondoljuk azok működését és egyszerűsítjük a termékportfóliónkat is. Kevesebb termék maradt és csak 400 postahivatalban lehet újságot venni, legfeljebb 500-ban kapni plüssmacit. Ugyanakkor erősödik a Magyar Posta Biztosító szerepe, amely ma az életbiztosításokat tekintve a legnagyobb az országban. 
Muszáj fenntartani ennyi hivatalt? Most 2664 posta működik az országban, de a postatörvény és az állammal kötött egyetemes közszolgáltatási szerződés alapján elég lenne 1650 postát nyitva tartani. Ahol már átálltunk a mobil postai szolgáltatásra, ott elégedett vele a lakosság, de a településeken a posta megtartása még mindig erős társadalmi igény. Akkor is, ha ezeknek a postahivataloknak a fele rettenetes állapotban van? Sok tízmilliárd forint kellene ezek felújítására, felmértük a szükséges munkákat és lépegetünk is előre, a Tungsrammal együttműködve például megkezdődött a kábel és világítási rendszerek korszerűsítése. Ezt is beleértve tavaly 65 posta újult meg majdnem félmilliárd forintból, idén sajnos csak százmilliót tudtunk költeni 25 helyszín felújítására, de a munkát folytatjuk. Ebben az ütemben évszázadok kellenek a teljes hálózat korszerűsítésére... Épp ezért én inkább abban gondolkodom, hogy leheljünk életet ezekbe a postahelyekbe, például úgy, hogy ide koncentráljuk más szolgáltatók ügyfélszolgálati pontjait is. Rengeteg a párhuzamosság, érdemes lenne egy tető alá hozni ezeket. Ebbe a sorba illeszkedik a Takarékbankkal beharangozott együttműködés is? A közműcégekkel az együttműködés főleg nagyobb városokban valósulhat meg, a Takarékbankkal pedig a kisebb településeken, ahol a postahivatal fenntartása nem gazdaságos. Szeptemberre ígérték az indulást, de nincs hír, hogy történt volna bármi. Előbb egy tesztidőszak lesz, jelenleg az előkészítés zajlik. Úgy számolunk, hogy idén legalább 25 településen elindulhat a közös munka. Ha a csomagküldés hoz nyereséget, ez a fejlesztési irány? A cég logisztikai hálózata levélforgalomra kiépített infrastruktúrát takar, ami nem hatékony csomagok továbbítására, ráadásul nagyon sok, 260 csomagfeldolgozó pont van az országban, ezen változtatni kell. A logisztikai piac növekedési üteme ma 15-16 százalék, és várhatóan az előttünk álló évtizedben is legalább évi tíz százalékos marad a dinamikája. Ezért megújítjuk az egész rendszert, már tart az ötvenmilliárdos MPL Plusznak nevezett programunk megvalósítása. Lesz egy országos központ és 23 depó az országban a csomagok elosztására. A Fóton épülő depó lesz az országos központ? Csak átmenetileg, a végleges központnak még keressük a helyét a dél-kelet pesti térségében. Először kiépítjük a vidéki elosztókat, és remélem, hogy jövő tavasszal el tudjuk kezdeni az országos központ építését is.
Az a cél, hogy az ötezer fős logisztikai csapat a jelenlegi évi 25 millió csomag helyett tíz év múlva akár több mint százmillió csomagot tudjon célba juttatni.

Mi lesz közben a hagyományos levelekkel és csekkekkel? Ma még a vidéki postahelyeink forgalmának 70 százalékát a sárga csekkek feladása adja, de lassan csökken ez az igény. Tavasszal, a pandémia idején háromszorosra nőtt az iCsekk alkalmazásban a forgalom, ami a jövőt jelzi, de nem siettetjük az átállást. Januártól újabb hét évre egyetemes postai szolgáltató marad a Magyar Posta. Az állammal kötendő új szerződésben miken akarnak változtatni az előzőhöz képest? A legfontosabb, hogy a tényleges fogyasztói igényeket szolgáljuk ki, és próbáljuk ehhez igazítani a szerződés tartalmát. Nem biztos, hogy mindenhová minden nap ki kell vinni a leveleket, meg kell fontolni, hogy például szükség van-e még a táviratokra. El kell dönteni, hogy mi tartozzon az egyetemes szolgáltatások közé Budapest belvárosának nagy forgalmú hivatalaiban és mi egy kis nógrádi faluban. Erről is tárgyalunk. Két éve vezeti a Magyar Postát. Mit akart biztosan megcsinálni, amikor belépett? Egy logisztikai fókuszú céggé szeretném alakítani. Lassabban haladunk ugyan efelé, mint gondoltam, de a javulást jelzi, hogy évi 500-600 millió levelet kézbesítünk és tavaly már csak 2700 panasz érkezett. Mennyi időre tervez? Üzleti szempontból az a szerencsés, ha egyvalaki viszi végig a megkezdett programot, az MPL Pluszt, tehát szeretném, ha 2022 végén én adhatnám át a kész logisztikai hálózatot.   

Brókerből lett vezérigazgató

Schamschula György 45 éves pénzügyi szakember, pályafutását brókerként kezdte, majd 2005-2012 között az Egyesült Államokban dolgozott előbb a Landmark Group pénzügyi vezetőjeként, majd a Deloitte nemzetközi tanácsadó cég projektvezetőjeként. Hazatérve az EXIM Bankban irányította a tőkefinanszírozási program kialakítását, valamint különböző nemzetközi alapok szakmai felügyeletét látta el. 2017 szeptemberétől a Takarék Lízing vezérigazgatója volt. 2018 augusztusától a Magyar Posta vezérigazgatója.

Új háziorvosi rendszer: a kényszer lehet a buktató

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.10.14. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Mintegy ezer praxisközösségbe szervezné a kormányzat a nagyjából 6500 házi-, és gyermekorvosi praxist.
Elképzelhető, hogy a béremelésből a háziorvosoknál is felmondási hullám lesz, ha a praxisközösséget úgy próbálják törvénybe iktatni, ahogyan a klinikusoknál az átvezénylést – mondták lapunknak érintett szakemberek. Az orvosi béremelés következő hullámával kapcsolatban a minap Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy e héten a háziorvosi ellátás új szabályainak kialakításáról zajlanak majd az egyeztetések. Azt mondta: „a kormány célja az, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre, üres praxis Magyarországon ne legyen, a helyi ellátás színvonala pedig emelkedjen, amelynek pénzügyi feltételeit meg fogják teremteni.” Azaz a háziorvosi körzetek nagyobb tömbökbe szervezése lenne az ára a beígért jelentősebb béremelésnek. A lapunk birtokába került törvényjavaslattal - az ország 199 járásában plusz a fővárosban - összesen mintegy 1000 praxisközösséget hoznának létre. 
A közigazgatási egységek méretétől függően járásonként, illetve fővárosi kerületenként 2-6 praxisközösséggel számolnak.

Egy ilyenben átlagosan hat háziorvos, házi-gyermekorvos valamint az ő munkájukat segítő egyéb szakemberek – ápolók, dietetikusok, életmód tanácsadók, pszichológusok, gyógytornászok - dolgoznának együtt. Ha ez megvalósul, kiderülhet, hogyan lehet kevesebb orvossal minél több szolgáltatáshoz (szűrésekhez, egészségmegőrzést segítő programokhoz) segíteni a lakosságot.    Az előkészítők szerint egy-egy ilyen alapellátó egység kezelheti a területén lévő betöltetlen körzetek betegeit, és biztosíthatja az ügyeleti ellátást is. Jelenleg a háziorvosi praxisok kilenc százaléka áll üresen, az alapellátó fogorvosi és a védőnői körzetek esetében ez az arány már elérte a tíz százalékot. 

Főszerepben a kórházak

A lapunk birtokában lévő javaslat szerint a most létrehozott rendszer járási szintű szakmai irányítását a városi kórházak végeznék. Az viszont nem derül ki egyértelműen a szövegből, hogy miként biztosítaná a rendszer az orvosi kamara által elvárt béreket. A dokumentum szerint egy-egy praxisközösség mintegy évi 36 millió forinttal bővebb finanszírozáshoz juthatna. Ez nem több havi 3 millió forintnál, ami legfeljebb arra elég, hogy a praxisközösségek segítőinek bérét fedezze. Tisztázatlan az is, hogy az önálló praxisjogú orvosok, többségükben miként vihetők be az új modellbe.
Önmagában a praxisközösség nem megoldás sem az üres körzetekre, sem a bérproblémára

– mondta lapunknak egy Pest megyei háziorvos. Attól pedig egyenesen óvott, hogy a praxisközösségekbe szerveződés kötelező legyen. Mint mondta: a háziorvosok közel fele nyugdíjas korú. Azt pedig egy felmérésből ismert, hogy az ebben a szektorban dolgozók az átlagnál érzékenyebbek az önállóságukra, ha ezt veszélyeztetve látnák, akkor 30-40 százalékuk azonnal leállna. Azzal Sinkó Eszter egészség-közgazdász is egyetért, hogy a praxisközösségek létrehozása csak önkéntességre épülhet. Az államosítás nem járható út, ahogyan a praxisközösségekhez való csatlakozást sem szabad kötelezővé tenni – mondja. A szakember figyelmeztetett arra is, ha a döntéshozók komolyan gondolják az új ellátásszervezési formát, akkor megkerülhetetlen egy módszertani központ létrehozása, hiszen az alkalmazandó eljárásokat tesztelni és folyamatosan korrigálni is kell. Az alapellátás fejlesztésével megfogalmazott cél lehet, hogy teret nyerjen a prevenciós, népegészségügyi szemlélet, hangsúlyosabbá váljon az – elsősorban krónikus gondozási protokollok alapján végzett, gondozási tevékenységet felölelő - definitív ellátás, és az ellátási események folyamatba rendeződve és irányítva, betegségmenedzsment keretében történjenek meg. A praxisközösségek nagyban tudják segíteni ennek a célnak a teljesülését.  Szerencsés lenne, ha a kormány ezúttal nem követné el azt a hibát, amit a béremeléssel kapcsolatos jogalkotással történt. Azaz a háziorvosokkal kapcsolatos változtatásokat széles körű egyeztetések előzzék meg - jegyezte meg.     

Magyarországon isvan már példa

A praxisközösség, mint ellátási forma már kipróbált módszer nálunk is: Svájc és Magyarország kormányának társfinanszírozásában 2012 és 2017 között indultak az első alapellátás-fejlesztési programok, amelyekben a háziorvosok, a védőnők egymással és más szakemberekkel szoros együttműködésben dolgoztak. Akkor 16 észak- és kelet-magyarországi településen 24 háziorvosi praxis állt össze négy társulássá - Berettyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapáti központtal - a jellemzően hátrányos helyzetű lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. A hagyományos körzetekhez képest itt jelentős szolgáltatásbővítés történt a három és fél év alatt. A programokba az érintett lakosság több mint 80 százalékát sikerült bevonni, és 12 százalékkal kevesebb embert utaltak szakellátásba, miközben javult a krónikus betegek életminősége. A svájci finanszírozású programot később uniós pénzekből bővítgették, mostanra 126 praxisközösség működik, 800 háziorvossal finanszírozásuk ez év végéig biztosított.

Novemberre 40 ezer aktív fertőzött is lehet a kormány szerint

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.13. 22:06

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Népegészségügyi Központ október elején úgy számolt, hogy egy hónap alatt megduplázódik a koronavírussal fertőzött aktív betegek száma.
November elejére már 40 ezer aktív koronavírus fertőzött is lehet – derül ki az RTL Híradó birtokába jutott kormányzati dokumentumból. Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben arról beszélt, hogy a járványügyi szakemberek szerint a járvány második hulláma valamikor december és január tájékán éri el a csúcspontját. Az RTL birtokába került dokumentum szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Népegészségügyi Központ október elején viszont már úgy számolt, hogy
egy hónap alatt megduplázódik, 18-19 ezerről 38-40 ezerre emelkedik a koronavírussal fertőzött aktív betegek száma.

Az egészségügyért felelős államtitkárság ebben azt is írja, hogy távolságtartással, maszkviseléssel, rendszeres kézmosással ennek ellenére meg lehet tartani a karácsonyi vásárokat illetve a közelgő ünnepeket. A Vörösmarty téri vásár szervezői közben úgy döntöttek, az ő rendezvényük elmarad idén a járvány miatt. A Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központnál ugyanis azt mondják, az előrejelzések alapján a járvány éppen az adventi időszakban tetőzhet, ezért nem akarnak kockáztatni. Faix Csaba ügyvezető a híradónak azzal indokolta a döntést, hogy a térnek kilenc bejárata van, amit nem lehet az irodaházak és üzletek miatt úgy lezárni, hogy tudják szabályozni a jelenlévők számát. A Bazilika előtti vásár szervezői egyelőre arra készülnek, hogy megtartják a vásárt, a Deák téri és a Városháza előtti viszont elmarad. A kedd reggeli adatok alapján egyébként az 1025 újabb fertőzöttel 39 862-re nőtt a hazánkban beazonosított koronavírusos esetek száma, míg az aktív fertőzötteké 27 113.