Előfizetés

Simonka György mindent tagadott a tárgyalásán

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.13. 16:16

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A fideszes képviselő és társai elleni vád szerint összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak Simonkára 8,5 évi fegyházbüntetés is várhat.
Megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken az a büntetőper, amelyben Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát vádolják. A politikus nyolc és fél évi fegyházbüntetést is kaphat, valamint az ügyészség 850 millió forintos vagyonelkobzásra tett javaslatot a bíróságnak arra az esetre, ha Simonka elismeri a vádiratban foglaltakat és lemond a védekezés lehetőségéről. Ezt a fideszes politikus az előkészítő ülésen és a mostani tárgyaláson sem tette meg – számolt be róla a hvg.hu. Simonka György és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot, a Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft-nél feltárt szabálytalanságok miatt. A vád szerint összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak. A hvg.hu arról számolt be, hogy Simonka György nem járult hozzá, hogy a bírósági tárgyaláson felvételek készüljenek róla, és írásbeli vallomását is a bíró olvasta fel. Ezt megelőzően a képviselő mindössze annyit mondott, hogy a nyomozás során többször tett vallomást, az ügyészség minden kérdésére válaszolt írásban és szóban is, ezeket továbbra is fenntartja. Kijelentette, hogy a média komoly nyomás alá helyezte őt és családját is az elmúlt időszakban, ezért nem tesz szóban vallomást és kérdésekre sem válaszol.
A bíró által felolvasott írásbeli vallomás szerint Simonka lényegében a vádirat minden ellene hozott pontját tagadta.

  A dokumentumból többek közt kiderült, hogy Simonka szerint
  • olyan személyek vallomásán alapulnak a vádak, akik az ügyészséggel kiegyeztek,
  • a vádiratban szereplő bűnszervezet sohasem létezett,
  • nem vezette bűnös szándék sem a vállalkozások alapításánál, sem vezetésénél,
  • a kétezres évek közepén nem is reménykedhetett támogatásban, mert baloldali kormány volt hatalmon,
  • a 2000-es években vállalkozó volt, tanácsokat adott más vállalkozóknak, de a döntést egyetlen esetben sem ő hozta,
  • minden beruházás a "tészek" működését szolgálta, túlárazásról nem tudott,
  • hamis az az állítás, hogy pénzeket osztottak vissza,
  • a vádiratban szereplő beruházások megvalósultak, és azokat szakszerűen végezték el.
Simonka a januári tárgyalás után
Fotó: Béres Márton / Népszava
A bíró felolvasta a képviselő korábbi, gyanúsítotti vallomásait. A januári, előkészítő tárgyaláson Simonka szintén az ártatlanságát hangsúlyozta. A képviselőn kívül a vádlottak padján ül még Simonka felesége és unokahúga is. A 24.hu arra emlékeztet, hogy bár a Fidesz Békés megyei országgyűlési képviselője magabiztosan áll ki ártatlansága mellett, 32 vádlott-társa közül nyolcan már beismerték bűnösségüket, a vallomásokból pedig négyet elfogadott a bíróság.

Ellenzéki belháború: hat párt utasította vissza Hadházy Ákos korrupciós vádját

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.13. 14:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Szerintük nem igaz, amit a borsodi ellenzéki jelölttel, Bíró Lászlóval kapcsolatban közölt.
Korábban lapunk is beszámolt arról a Facebook-posztról, amelyet a független képviselő tett közzé a Fidesz győzelmével záruló, borsodi időközi választás után. Hadházy Ákos súlyos vádakkal illette a közös ellenzéki támogatással induló politikust. Többek között azt írta róla, "ha Bíró nyert volna, nem csak egy rasszista indulatú ember került volna be a parlamentbe, hanem egy olyan ember, aki elég egyértelműen részt vett abban, hogy egy kis csapat valódi fejlesztés helyett magára költött 50 millió forint EU-s támogatás egy jelentős részét." Állítása szerint úgy segítette az ellenzéki pártokat, hogy hallgatott erről az információról, noha az elnököket tájékoztatta. 
Most hat ellenzéki párt - a  DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP és a Párbeszéd - közös közleményben jelezte, nem igazak a képviselő állításai. Szerintük elengedhetetlenül fontos, hogy " az amúgy is feszültséggel túlterhelt közéletet ne mérgezzék félinformációkból, tájékozatlanságból, tévedésből fakadó burkolt gyanúsítgatások, amelyek igazságtartalmát nincs módunk vizsgálni."  "Azonban most mégis ez történt:
a rendelkezésre álló információk alapján nem állják meg a helyüket azok az állítások, amelyeket Hadházy Ákos tett Bíró László szerepvállalása kapcsán."

A tájékoztatás szerint éppen maga Bíró László ajánlotta fel Hadházy Ákosnak, hogy minden olyan iratba betekinthet, amibe óhajt és kérdéseket is feltehet neki. A független képviselő ezt követően otthonában kereste fel Bíró Lászlót, majd a húszperces, kampányhajrában beiktatott látogatás után elégedetten távozott. 
"Ami ezek után történt, arra nehéz magyarázatot találni – kiváltképpen azért, mert a pártvezetők közül senkit sem keresett meg –, mindenesetre Hadházy Ákos médiában tett, több helyen egymásnak is ellentmondó kijelentéseit visszautasítjuk."

Hangsúlyozzák, pártjaik tovább folytatják a felkészülést 2022-re. Egyúttal jelezték, hiszik, hogy Hadházy Ákos tagja politikai közösségüknek. 

Egyenlő feltételek megteremtését kéri a digitális oktatásban több civil szervezet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.13. 13:49

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Novák Katalinhoz, Maruzsa Zoltánhoz és Vecsei Miklós miniszterelnöki megbízotthoz fordulnak.
Noha ma már általánosan elterjedt a legtöbb háztartásban a szélessávú internet, a csevegőprogramok használatához szükséges infrastruktúra (hardver, mikrofon, webkamera), ez nem mindenhol van így. Sok diák esik ki a digitális oktatásból karantén idején, mert mélyszegénységben vagy megélhetési nehézségek között élnek. Az ő érdekükben is fordult Novák Katalin családügyi miniszterhez, Maruzsa Zoltán oktatásügyi államtitkárhoz és Vecsei Miklós miniszterelnöki megbízotthoz
  • a Civil Közoktatási Platform,
  • a Láthatatlan Tanoda-Rosa Parks Alapítvány,
  • a Digi Tanoda,
  • az Élmény Tár Tanoda,
  • a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület,
  • valamint a Motiváció Műhely.
Az ezen szerveződéseket tömörítő Láncreakció projekt szerint a karanténoktatás idején több, súlyos, rendszerszintű probléma merült fel. Ilyen többek között a diákok távoktatása is. Éppen ezért arra kérik a döntéshozókat, teremtsék meg annak a feltételeit, hogy minden tanuló részt vehessen a távoktatásban. Szerintük ehhez elengedetlen, hogy
  • mindenkinek legyen otthon szeléssávú internet-elérése,
  • álljanak rendelkezésre az ehhez szükséges eszközök,
  • továbbá fejlesszék alapszintre a digitális kompetenciákat minden résztvevőnek.
Egyúttal kérik, hogy a szülőknek, mint munkavállalóknak alakítsanak ki olyan szabályozást, amely lehetővé teszi szükség esetén a gyermekkel való otthonmaradást anélkül, hogy ez egzisztenciális kockázatot, jövedelemkiesést jelentene.
„Közös célnak tekintjük, hogy a jelenlegi helyzetben megakadályozzuk a hátrányos helyzetű tanulók lemaradásának további növekedését, és hosszú távon is biztosítsuk számukra a mostaninál jobban ellátott tanulási környezetet.”

Emlékeztetnek, a kormány a Digitális Oktatási Stratégia megalkotásával és megvalósításának elindításával hasonló célokat tűzött ki három évvel ezelőtt. Ezek a lépések pedig a koronavírus-járvány miatt nem tűrnek halasztást. Levelükhöz mellékelték is azokat a kutatásokat, amelyeket a témában készítettek.  Korábban már a Népszava is beszámolt róla, hogy nem mindenhol egyformán valósul meg a koronavírus-fertőzések miatt elrendelt időszakos tantermen kívüli oktatás, sokszor a helyi körülményeken, lehetőségeken múlik, egy-egy iskola mennyire hatékonyan tudja megoldani, hogy karanténba került diákjaik a lehető legkisebb hátránnyal folytathassák tanulmányaikat.