Előfizetés

Új háziorvosi rendszer: a kényszer lehet a buktató

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.10.14. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Mintegy ezer praxisközösségbe szervezné a kormányzat a nagyjából 6500 házi-, és gyermekorvosi praxist.
Elképzelhető, hogy a béremelésből a háziorvosoknál is felmondási hullám lesz, ha a praxisközösséget úgy próbálják törvénybe iktatni, ahogyan a klinikusoknál az átvezénylést – mondták lapunknak érintett szakemberek. Az orvosi béremelés következő hullámával kapcsolatban a minap Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy e héten a háziorvosi ellátás új szabályainak kialakításáról zajlanak majd az egyeztetések. Azt mondta: „a kormány célja az, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre, üres praxis Magyarországon ne legyen, a helyi ellátás színvonala pedig emelkedjen, amelynek pénzügyi feltételeit meg fogják teremteni.” Azaz a háziorvosi körzetek nagyobb tömbökbe szervezése lenne az ára a beígért jelentősebb béremelésnek. A lapunk birtokába került törvényjavaslattal - az ország 199 járásában plusz a fővárosban - összesen mintegy 1000 praxisközösséget hoznának létre. 
A közigazgatási egységek méretétől függően járásonként, illetve fővárosi kerületenként 2-6 praxisközösséggel számolnak.

Egy ilyenben átlagosan hat háziorvos, házi-gyermekorvos valamint az ő munkájukat segítő egyéb szakemberek – ápolók, dietetikusok, életmód tanácsadók, pszichológusok, gyógytornászok - dolgoznának együtt. Ha ez megvalósul, kiderülhet, hogyan lehet kevesebb orvossal minél több szolgáltatáshoz (szűrésekhez, egészségmegőrzést segítő programokhoz) segíteni a lakosságot.    Az előkészítők szerint egy-egy ilyen alapellátó egység kezelheti a területén lévő betöltetlen körzetek betegeit, és biztosíthatja az ügyeleti ellátást is. Jelenleg a háziorvosi praxisok kilenc százaléka áll üresen, az alapellátó fogorvosi és a védőnői körzetek esetében ez az arány már elérte a tíz százalékot. 

Főszerepben a kórházak

A lapunk birtokában lévő javaslat szerint a most létrehozott rendszer járási szintű szakmai irányítását a városi kórházak végeznék. Az viszont nem derül ki egyértelműen a szövegből, hogy miként biztosítaná a rendszer az orvosi kamara által elvárt béreket. A dokumentum szerint egy-egy praxisközösség mintegy évi 36 millió forinttal bővebb finanszírozáshoz juthatna. Ez nem több havi 3 millió forintnál, ami legfeljebb arra elég, hogy a praxisközösségek segítőinek bérét fedezze. Tisztázatlan az is, hogy az önálló praxisjogú orvosok, többségükben miként vihetők be az új modellbe.
Önmagában a praxisközösség nem megoldás sem az üres körzetekre, sem a bérproblémára

– mondta lapunknak egy Pest megyei háziorvos. Attól pedig egyenesen óvott, hogy a praxisközösségekbe szerveződés kötelező legyen. Mint mondta: a háziorvosok közel fele nyugdíjas korú. Azt pedig egy felmérésből ismert, hogy az ebben a szektorban dolgozók az átlagnál érzékenyebbek az önállóságukra, ha ezt veszélyeztetve látnák, akkor 30-40 százalékuk azonnal leállna. Azzal Sinkó Eszter egészség-közgazdász is egyetért, hogy a praxisközösségek létrehozása csak önkéntességre épülhet. Az államosítás nem járható út, ahogyan a praxisközösségekhez való csatlakozást sem szabad kötelezővé tenni – mondja. A szakember figyelmeztetett arra is, ha a döntéshozók komolyan gondolják az új ellátásszervezési formát, akkor megkerülhetetlen egy módszertani központ létrehozása, hiszen az alkalmazandó eljárásokat tesztelni és folyamatosan korrigálni is kell. Az alapellátás fejlesztésével megfogalmazott cél lehet, hogy teret nyerjen a prevenciós, népegészségügyi szemlélet, hangsúlyosabbá váljon az – elsősorban krónikus gondozási protokollok alapján végzett, gondozási tevékenységet felölelő - definitív ellátás, és az ellátási események folyamatba rendeződve és irányítva, betegségmenedzsment keretében történjenek meg. A praxisközösségek nagyban tudják segíteni ennek a célnak a teljesülését.  Szerencsés lenne, ha a kormány ezúttal nem követné el azt a hibát, amit a béremeléssel kapcsolatos jogalkotással történt. Azaz a háziorvosokkal kapcsolatos változtatásokat széles körű egyeztetések előzzék meg - jegyezte meg.     

Magyarországon isvan már példa

A praxisközösség, mint ellátási forma már kipróbált módszer nálunk is: Svájc és Magyarország kormányának társfinanszírozásában 2012 és 2017 között indultak az első alapellátás-fejlesztési programok, amelyekben a háziorvosok, a védőnők egymással és más szakemberekkel szoros együttműködésben dolgoztak. Akkor 16 észak- és kelet-magyarországi településen 24 háziorvosi praxis állt össze négy társulássá - Berettyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapáti központtal - a jellemzően hátrányos helyzetű lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. A hagyományos körzetekhez képest itt jelentős szolgáltatásbővítés történt a három és fél év alatt. A programokba az érintett lakosság több mint 80 százalékát sikerült bevonni, és 12 százalékkal kevesebb embert utaltak szakellátásba, miközben javult a krónikus betegek életminősége. A svájci finanszírozású programot később uniós pénzekből bővítgették, mostanra 126 praxisközösség működik, 800 háziorvossal finanszírozásuk ez év végéig biztosított.

Novemberre 40 ezer aktív fertőzött is lehet a kormány szerint

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.13. 22:06

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Népegészségügyi Központ október elején úgy számolt, hogy egy hónap alatt megduplázódik a koronavírussal fertőzött aktív betegek száma.
November elejére már 40 ezer aktív koronavírus fertőzött is lehet – derül ki az RTL Híradó birtokába jutott kormányzati dokumentumból. Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben arról beszélt, hogy a járványügyi szakemberek szerint a járvány második hulláma valamikor december és január tájékán éri el a csúcspontját. Az RTL birtokába került dokumentum szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Népegészségügyi Központ október elején viszont már úgy számolt, hogy
egy hónap alatt megduplázódik, 18-19 ezerről 38-40 ezerre emelkedik a koronavírussal fertőzött aktív betegek száma.

Az egészségügyért felelős államtitkárság ebben azt is írja, hogy távolságtartással, maszkviseléssel, rendszeres kézmosással ennek ellenére meg lehet tartani a karácsonyi vásárokat illetve a közelgő ünnepeket. A Vörösmarty téri vásár szervezői közben úgy döntöttek, az ő rendezvényük elmarad idén a járvány miatt. A Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központnál ugyanis azt mondják, az előrejelzések alapján a járvány éppen az adventi időszakban tetőzhet, ezért nem akarnak kockáztatni. Faix Csaba ügyvezető a híradónak azzal indokolta a döntést, hogy a térnek kilenc bejárata van, amit nem lehet az irodaházak és üzletek miatt úgy lezárni, hogy tudják szabályozni a jelenlévők számát. A Bazilika előtti vásár szervezői egyelőre arra készülnek, hogy megtartják a vásárt, a Deák téri és a Városháza előtti viszont elmarad. A kedd reggeli adatok alapján egyébként az 1025 újabb fertőzöttel 39 862-re nőtt a hazánkban beazonosított koronavírusos esetek száma, míg az aktív fertőzötteké 27 113.

Újabb elbocsátási hullám jöhet

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.10.13. 21:49

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kormányt látványosan nem izgatják a munkaerő-piaci folyamatok.
A foglalkoztatottak száma már megegyezik a januári adattal és megközelítette a 2019-es eredményeket, amikor a legmagasabb volt a foglalkoztatás Magyarországon – mondta szeptember végén Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, kommentálva a Központi Statisztikai hivatal (KSH) foglalkoztatási adatait.  
A kormányt éppen ezért látványosan nem izgatják a munkaerő-piaci folyamatok, holott a kedvező számok ellenére több tízezer, százezer munkavállaló vesztette el március óta legális állását. A KSH nemzetközileg elfogadott módszertan alapján végzett foglalkoztatási felmérése azt tekinti ugyanis foglalkoztatottnak, aki az adatfelvételt megelőző egy hétben legalább egy óra keresőtevékenységet folytatott, akár feketén is. A heti egy óra nagyon messze van a heti 40 órás munkahéttől, amely az európai értelemben vett foglalkoztatást jelenti. A KSH szerint a foglalkoztatottak száma a második negyedévben 2,3 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, ráadásul a nyár végére elérte a tavalyi szintet. Összességében a munkaerő-felmérés számai azt sugallják, hogy a magyarországi foglalkoztatás igazán drámai megrázkódtatások nélkül vészelte át a válságot. Ám azon túl, hogy ősszel újból romlásra kerülhet sor, érdemes megemlíteni, hogy az munkaerő-piaci intézményi statisztika szerint lényegesen súlyosabb volt az alkalmazotti létszám csökkenése: májusban 7,6 százalékos, de még júniusban is 6 százalékos volt a csökkenés üteme – olvasható a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. legfrissebb elemzésben. A koronaválság alaposan szétzilálta a munkaerőpiacot, a cégek a munkavállalóik egy részét rövidített munkaidőre, fizetetlen szabadságra küldte, vagy épp a szürkegazdaságba kerültek – mondta Palócz Éva a cég vezérigazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. A munkanélküliek számában ráadásul sok önfoglalkoztató meg sem jelenik, ugyanakkor a KSH statisztikái szerint mintegy 30 ezer egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét. Ősszel a járvány visszatérése újabb csapást mérhet a gazdasági aktivitásra, és ezáltal a foglalkoztatásra is. Számos vállalat most érhetett pénzügyi tartalékai végére, továbbá a vállalatok immár nem számíthatnak a rövidített munkaidős bértámogatási programra sem, mert megszűnt ez a lehetőség. Így a következő hónapokban újabb elbocsátásokra kerülhet sor – ezt állítja Kopint Tárki. Ettől függetlenül a Magyar Nemzeti Bank elemzői is újabb elbocsátási hullámra számítanak a járvány második hullámában. A magyar vállalatok az első hullám idején még igyekeztek megtartani a munkaerőt, a részmunkaidős foglalkoztatást vezettek be, rövidítették a műszakokat, fizetést csökkentettek, illetve fizetés nélküli szabadságra küldték elbocsátás helyett a dolgozókat. Így menedzselték az átmeneti leállást, hogy a felfutáskor könnyebb legyen mozgósítani a dolgozókat. A vírus második hulláma miatt gyengébb lesz a hazai fogyasztás és a külső kereslet is, ehhez viszont már kénytelenek lesznek elbocsátásokkal alkalmazkodni a cégek – mondta Balatoni András, az MNB igazgatója egy szeptember végi sajtótájékoztatón. A második hullám miatt a foglalkozás csökkenése várható, összességében 110-160 ezer fővel kevesebben dolgoznak majd 2020 végén mint az év elején – mondta Balatoni András.