háziorvos;Orbán;béremelés;

2020-10-14 06:00:00

Új háziorvosi rendszer: a kényszer lehet a buktató

Mintegy ezer praxisközösségbe szervezné a kormányzat a nagyjából 6500 házi-, és gyermekorvosi praxist.

Elképzelhető, hogy a béremelésből a háziorvosoknál is felmondási hullám lesz, ha a praxisközösséget úgy próbálják törvénybe iktatni, ahogyan a klinikusoknál az átvezénylést – mondták lapunknak érintett szakemberek. Az orvosi béremelés következő hullámával kapcsolatban a minap Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy e héten a háziorvosi ellátás új szabályainak kialakításáról zajlanak majd az egyeztetések. Azt mondta: „a kormány célja az, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre, üres praxis Magyarországon ne legyen, a helyi ellátás színvonala pedig emelkedjen, amelynek pénzügyi feltételeit meg fogják teremteni.” Azaz a háziorvosi körzetek nagyobb tömbökbe szervezése lenne az ára a beígért jelentősebb béremelésnek.

A lapunk birtokába került törvényjavaslattal - az ország 199 járásában plusz a fővárosban - összesen mintegy 1000 praxisközösséget hoznának létre. 

Egy ilyenben átlagosan hat háziorvos, házi-gyermekorvos valamint az ő munkájukat segítő egyéb szakemberek – ápolók, dietetikusok, életmód tanácsadók, pszichológusok, gyógytornászok - dolgoznának együtt. Ha ez megvalósul, kiderülhet, hogyan lehet kevesebb orvossal minél több szolgáltatáshoz (szűrésekhez, egészségmegőrzést segítő programokhoz) segíteni a lakosságot.   

Az előkészítők szerint egy-egy ilyen alapellátó egység kezelheti a területén lévő betöltetlen körzetek betegeit, és biztosíthatja az ügyeleti ellátást is. Jelenleg a háziorvosi praxisok kilenc százaléka áll üresen, az alapellátó fogorvosi és a védőnői körzetek esetében ez az arány már elérte a tíz százalékot. 

Főszerepben a kórházak

A lapunk birtokában lévő javaslat szerint a most létrehozott rendszer járási szintű szakmai irányítását a városi kórházak végeznék. Az viszont nem derül ki egyértelműen a szövegből, hogy miként biztosítaná a rendszer az orvosi kamara által elvárt béreket. A dokumentum szerint egy-egy praxisközösség mintegy évi 36 millió forinttal bővebb finanszírozáshoz juthatna. Ez nem több havi 3 millió forintnál, ami legfeljebb arra elég, hogy a praxisközösségek segítőinek bérét fedezze. Tisztázatlan az is, hogy az önálló praxisjogú orvosok, többségükben miként vihetők be az új modellbe.

– mondta lapunknak egy Pest megyei háziorvos. Attól pedig egyenesen óvott, hogy a praxisközösségekbe szerveződés kötelező legyen. Mint mondta: a háziorvosok közel fele nyugdíjas korú. Azt pedig egy felmérésből ismert, hogy az ebben a szektorban dolgozók az átlagnál érzékenyebbek az önállóságukra, ha ezt veszélyeztetve látnák, akkor 30-40 százalékuk azonnal leállna.

Azzal Sinkó Eszter egészség-közgazdász is egyetért, hogy a praxisközösségek létrehozása csak önkéntességre épülhet. Az államosítás nem járható út, ahogyan a praxisközösségekhez való csatlakozást sem szabad kötelezővé tenni – mondja. A szakember figyelmeztetett arra is, ha a döntéshozók komolyan gondolják az új ellátásszervezési formát, akkor megkerülhetetlen egy módszertani központ létrehozása, hiszen az alkalmazandó eljárásokat tesztelni és folyamatosan korrigálni is kell.

Az alapellátás fejlesztésével megfogalmazott cél lehet, hogy teret nyerjen a prevenciós, népegészségügyi szemlélet, hangsúlyosabbá váljon az – elsősorban krónikus gondozási protokollok alapján végzett, gondozási tevékenységet felölelő - definitív ellátás, és az ellátási események folyamatba rendeződve és irányítva, betegségmenedzsment keretében történjenek meg. A praxisközösségek nagyban tudják segíteni ennek a célnak a teljesülését.  Szerencsés lenne, ha a kormány ezúttal nem követné el azt a hibát, amit a béremeléssel kapcsolatos jogalkotással történt. Azaz a háziorvosokkal kapcsolatos változtatásokat széles körű egyeztetések előzzék meg - jegyezte meg.