Előfizetés

Novemberre 40 ezer aktív fertőzött is lehet a kormány szerint

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.13. 22:06

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Népegészségügyi Központ október elején úgy számolt, hogy egy hónap alatt megduplázódik a koronavírussal fertőzött aktív betegek száma.
November elejére már 40 ezer aktív koronavírus fertőzött is lehet – derül ki az RTL Híradó birtokába jutott kormányzati dokumentumból. Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben arról beszélt, hogy a járványügyi szakemberek szerint a járvány második hulláma valamikor december és január tájékán éri el a csúcspontját. Az RTL birtokába került dokumentum szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Népegészségügyi Központ október elején viszont már úgy számolt, hogy
egy hónap alatt megduplázódik, 18-19 ezerről 38-40 ezerre emelkedik a koronavírussal fertőzött aktív betegek száma.

Az egészségügyért felelős államtitkárság ebben azt is írja, hogy távolságtartással, maszkviseléssel, rendszeres kézmosással ennek ellenére meg lehet tartani a karácsonyi vásárokat illetve a közelgő ünnepeket. A Vörösmarty téri vásár szervezői közben úgy döntöttek, az ő rendezvényük elmarad idén a járvány miatt. A Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központnál ugyanis azt mondják, az előrejelzések alapján a járvány éppen az adventi időszakban tetőzhet, ezért nem akarnak kockáztatni. Faix Csaba ügyvezető a híradónak azzal indokolta a döntést, hogy a térnek kilenc bejárata van, amit nem lehet az irodaházak és üzletek miatt úgy lezárni, hogy tudják szabályozni a jelenlévők számát. A Bazilika előtti vásár szervezői egyelőre arra készülnek, hogy megtartják a vásárt, a Deák téri és a Városháza előtti viszont elmarad. A kedd reggeli adatok alapján egyébként az 1025 újabb fertőzöttel 39 862-re nőtt a hazánkban beazonosított koronavírusos esetek száma, míg az aktív fertőzötteké 27 113.

Újabb elbocsátási hullám jöhet

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.10.13. 21:49

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kormányt látványosan nem izgatják a munkaerő-piaci folyamatok.
A foglalkoztatottak száma már megegyezik a januári adattal és megközelítette a 2019-es eredményeket, amikor a legmagasabb volt a foglalkoztatás Magyarországon – mondta szeptember végén Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, kommentálva a Központi Statisztikai hivatal (KSH) foglalkoztatási adatait.  
A kormányt éppen ezért látványosan nem izgatják a munkaerő-piaci folyamatok, holott a kedvező számok ellenére több tízezer, százezer munkavállaló vesztette el március óta legális állását. A KSH nemzetközileg elfogadott módszertan alapján végzett foglalkoztatási felmérése azt tekinti ugyanis foglalkoztatottnak, aki az adatfelvételt megelőző egy hétben legalább egy óra keresőtevékenységet folytatott, akár feketén is. A heti egy óra nagyon messze van a heti 40 órás munkahéttől, amely az európai értelemben vett foglalkoztatást jelenti. A KSH szerint a foglalkoztatottak száma a második negyedévben 2,3 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, ráadásul a nyár végére elérte a tavalyi szintet. Összességében a munkaerő-felmérés számai azt sugallják, hogy a magyarországi foglalkoztatás igazán drámai megrázkódtatások nélkül vészelte át a válságot. Ám azon túl, hogy ősszel újból romlásra kerülhet sor, érdemes megemlíteni, hogy az munkaerő-piaci intézményi statisztika szerint lényegesen súlyosabb volt az alkalmazotti létszám csökkenése: májusban 7,6 százalékos, de még júniusban is 6 százalékos volt a csökkenés üteme – olvasható a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. legfrissebb elemzésben. A koronaválság alaposan szétzilálta a munkaerőpiacot, a cégek a munkavállalóik egy részét rövidített munkaidőre, fizetetlen szabadságra küldte, vagy épp a szürkegazdaságba kerültek – mondta Palócz Éva a cég vezérigazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. A munkanélküliek számában ráadásul sok önfoglalkoztató meg sem jelenik, ugyanakkor a KSH statisztikái szerint mintegy 30 ezer egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét. Ősszel a járvány visszatérése újabb csapást mérhet a gazdasági aktivitásra, és ezáltal a foglalkoztatásra is. Számos vállalat most érhetett pénzügyi tartalékai végére, továbbá a vállalatok immár nem számíthatnak a rövidített munkaidős bértámogatási programra sem, mert megszűnt ez a lehetőség. Így a következő hónapokban újabb elbocsátásokra kerülhet sor – ezt állítja Kopint Tárki. Ettől függetlenül a Magyar Nemzeti Bank elemzői is újabb elbocsátási hullámra számítanak a járvány második hullámában. A magyar vállalatok az első hullám idején még igyekeztek megtartani a munkaerőt, a részmunkaidős foglalkoztatást vezettek be, rövidítették a műszakokat, fizetést csökkentettek, illetve fizetés nélküli szabadságra küldték elbocsátás helyett a dolgozókat. Így menedzselték az átmeneti leállást, hogy a felfutáskor könnyebb legyen mozgósítani a dolgozókat. A vírus második hulláma miatt gyengébb lesz a hazai fogyasztás és a külső kereslet is, ehhez viszont már kénytelenek lesznek elbocsátásokkal alkalmazkodni a cégek – mondta Balatoni András, az MNB igazgatója egy szeptember végi sajtótájékoztatón. A második hullám miatt a foglalkozás csökkenése várható, összességében 110-160 ezer fővel kevesebben dolgoznak majd 2020 végén mint az év elején – mondta Balatoni András.

PSZ: eddig három tanár halt meg igazoltan a Covid következtében

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.13. 20:17

Fotó: Népszava
Az érdekvédők szerint úgy tűnik, az oktatásban dolgozók feláldozhatók.
A Pedagógusok Szakszervezete három olyan tanárról tud, akik igazoltan Covid-fertőzés következtében haltak meg. A PSZ budapesti szervezete Facebook-oldalán közölte, azt kérték, hogy a pedagógusokat teszteljék, a krónikus betegségben szenvedő, illetve idős kollégákat pedig mentesítsék a munkavégzés alól, de erre is „nem” volt a válasz.
– Úgy tűnik, hogy az oktatásban dolgozók feláldozhatók

– jegyezték meg.

Hozzátették, hogy „azt sem lehet tudni, hogy hol, milyen mértékben terjedt el a járvány, az adatokhoz nem fér hozzá a szakszervezet, a kormányzati szervek titkolóznak”.
– Majd jön a szünet és söpör. És az óvodákban? Ott nincs is szünet

– írták.

Ezzel Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szavaira utaltak, aki hétfőn azt nyilatkozta, hogy október 23-tól őszi szünet lesz az iskolákban, ami alkalmas lehet arra, hogy a fertőzött intézményekből „kisöprődjön” a vírus. A 24.hu információi szerint az elhunyt pedagógusok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Budapesten és Vas megyében tanítottak.
A kedd reggeli adatok szerint az Operatív Törzs jelenleg 28 óvodában és 16 iskolában rendelt el rendkívüli szünetet, 130 osztálynál és 3 teljes iskolánál pedig digitális munkarendet a koronavírus-megbetegedések miatt.