Előfizetés

„Az életünkkel játszanak” - dühödt dunaferres munkások tüntettek az orosz nagykövetség előtt

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.14. 18:57

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A gyár haldoklik, a vezetés pedig azok életével játszik, akik még működésben tartják – figyelmeztetett a helyi szakszervezet.
„Sípoljatok, hogy Moszkvában is hallják”

– biztatta a Dunaferr dolgozóinak kicsiny, de annál elszántabb csapatát a Vasas Szakszervezeti Szövetség egyik szervezője. A munkások pedig torkuk szakadtából sípoltak, kerepeltek: szerda délután mintegy 100 dunaújvárosi munkás tüntetett az Orosz Föderáció fővárosi, Bajza utcai nagykövetsége előtt, hogy az orosz tulajdonosi hátterű Dunaferr fizetési problémáira hívják fel a figyelmet. 

Hozzányúltak a fizetésekhez is

Az előzményekről lapunk is beszámolt: a cég vezetői nyáron munkaidő-csökkentést vezettek be a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák miatt, augusztusban pedig – a szakszervezetekkel megromlott viszonyra hivatkozva – felmondták a kollektív szerződést. Október 6-án viszont megtörtént az addig elképzelhetetlen – mondta a tüntetők előtt Molnár László, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke - eddig soha nem nyúltak a bérünkhöz, de októberben, három nappal a fizetésnap előtt a Dunaferr menedzsmentje megüzente, hogy csak a bér felét utalják el a megszokott időben, a többit majd a hónap folyamán.

Tíz év alatt megfeneklett a kapcsolat

Molnár több mint tíz éves visszatekintésben mutatta be a Dunaferr menedzsmentje és szakszervezet fokozatosan romló viszonyát: szerinte még a 2008-2009 közötti gazdasági válság idején is jobb volt az együttműködés a két fél között, és ezért túlélhető volt a krízishelyzet. 2012-ben azonban a menedzsment megváltozott, az üzem pedig folyamatosan veszteséges – Molnár szerint ez nem a dolgozók hibája, mégis az ő sarcolásukkal akarják kezelni a helyzetet „Nem tűrjük!”- üvöltötték erre a tüntetők.  
A szakszervezeti vezető példátlannak tartja, hogy a menedzsment felmondta a 25 éve érvényben lévő kollektív szerződést, az üzemben pedig egyre ellenségesebben kezelik a dolgozói érdekképviseletet. 
Mit képzelnek magukról, mindent megtehetnek? azoknak az életével játszanak, akiknek köszönhetően működik a gyár”

- üzent a dolgozók nevében Molnár, aki szerint az üzem haldoklik, és emiatt lépéseket kellene tennie az orosz tulajdonosi körnek is.

A bér nem kegy, fizetni munkáltatói kötelesség

A demonstráción részt vett Spiegelné Balogh Lívia, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke is, aki arra figyelmeztetett, hogy a munkavállalónak joga van a tisztes munkához és bérekhez – utóbbi fizetése pedig nem kegy, hanem kötelezettség a munkáltató részéről. Hozzátette, egyre több dolgozó szembesül a növekvő kiszolgáltatottsággal, az állami szférában látott rossz példa pedig terjed a versenyszférában is, épp ezért a dolgozói-szakszervezeti szolidaritásra még nagyobb szükség van, mint eddig. Balogh Lívia elismerte, hogy a járvány jelentős csapást mért a gazdasági életre, de erre nem lehet szerinte az a válasz, hogy a vállalatok a pandémia ürügyén faragnak a dolgozók béréből és jogaiból. A Dunaferrnek nincs jövője dolgozók nélkül, ők pedig lábbal fognak szavazni, ha semmibe veszik őket - üzent a Vasas elnöke a gyár menedzsmentjének. A tüntetésen az is elhangzott, hogy a civil demonstrációk szervezői, résztvevői szolidaritást kell mutassanak egymás iránt, mivel az izolált tüntetések, érdekérvényesítési próbálkozások kudarcba fognak fulladni. 
A szervezők ezért külön üdvözölték a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak, oktatóinak tanköztársaságát is.

A demonstrációt egyébként tucatnyi hazai és néhány külföldi szakszervezet is támogatta. A dunaferres tüntetők bejelentették, pénteken folytatják a demonstrációt, ám akkor saját városukban vonulnak fel. 

Kevés a szaki a kormány lakásfelújítási programjához

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.10.14. 18:22

Fotó: Népszava
Hatalmas igényeket támaszthat a kormány lakásfelújítási programja, amely a korszerűsítési munkálatok árait is felverheti. Kérdés, honnan lesz elég burkoló vagy villanyszerelő?
Részletekben csepegteti a kormány az építőipar megsegítését és egyben a családok otthonteremtését szolgáló támogatásokról szóló információkat. A sort Orbán Viktor kezdte múlt héten, amikor bejelentette: januártól 2022. végéig ismét 5 százalékra csökken az újépítésű lakások áfája. Később jelezte: további családtámogatások, lakásfelújítási programok is lesznek, amelyekről Novák Katalin fog részletekkel szolgálni. A frissen kinevezett családügyi miniszter azóta azt is közölte: a családok otthonteremtési kedvezményét (csok) igénybevevők az 5 százalékos áfát is visszaigényelhetik majd. Szerdán pedig egy sajtótájékoztatónak nevezett eseményen jelentette be: szintén január 1-től a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási költségeinek felét legfeljebb 3 millió forintig átvállalja az állam. Ennek igényléséhez viszont nem kell csokot fölvenni. Jogszabálytervezetet eddig se az áfáról, se a lakásfelújítási programról nem hoztak nyilvánosságra. Az MTI tudósítása alapján így a miniszter szavaiból annyi tudható a programról, hogy a január 1-től megkezdett felújítások esetében a számlák alapján fogja visszautalni a pénzt az állam, legyen szó akár anyagbeszerzésről, akár munkaerőköltségről. Az energetikai korszerűsítéstől kezdve a fürdőszoba, a konyha vagy akár az egész otthon felújításáig bármilyen munkálatokra lehet támogatást kapni. Novák Katalin azt is megjegyezte: már most érdemes megállapodni a felújítást vállaló szakemberekkel, mivel feltehetően sokan kívánnak majd élni a lehetőséggel. A program szűk keresztmetszetét éppen ez jelentheti, hiszen már most is majdnem négy hónapot kell várni egy építőipari szakember megkeresése után a munka megkezdésére. A Mapei augusztusi felmérése szerint a válság előtti időkhöz képest a várakozási idő mindössze két héttel csökkent. Ennek az volt az oka, hogy a beruházások és felújítások kissé visszaestek, a külföldön dolgozó szakemberek pedig tömegesen települtek haza. Azóta viszont az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének szeptemberi felmérésből kiderült, hogy a külföldön munkát vállaló magyar szakmunkások és mérnökök a nyári hónapokban visszautaztak nyugat-európai munkahelyükre, csak párszázan maradtak végleg itthon. Az építőiparban így továbbra is szakmunkás- és mérnökhiány van. A lakásfelújításoknál is a megfizethető áron, jó minőségben dolgozó szakemberekből van rendkívül kevés. Egy kőművesre 88, egy burkolóra 124, egy villanyszerelőre pedig 130 napot kell várni. Az otthonfelújítási programmal erre a piacra zúdulhat rá egy hatalmas, fizetőképesebb igény, ami jelentősen feltornászhatja az árakat. Így történt ez az elmúlt években a lakásárakkal is a csok bevezetésekor: a fizetőképes kereslettel együtt az árak is drasztikusan megugrottak. Mindez a gyermektelen lakástulajdonosoknak jelenthet a jövőben komolyabb lakásfelújítási költségeket, hiszen őket nem segíti majd az állami támogatás.    Az otthonfelújítási program egyébként felülről nyitott lesz, Novák Katalin ígérete szerint a forrásokat az igényekhez igazítják. A KSH 2016-os mikrocenzusa szerint 1 millió 716 ezer családban élt gyermek. Ha mindegyik maximálisan kimerítené a keretet, akkor ez legalább 5 ezer milliárd forintos programot jelent. Ekkora igény ugyanakkor biztosan nem lesz, hiszen – bár a 4,4 millió hazai lakás többségén jócskán volna mit felújítani – a családok nem tudnak ehhez további 5 ezer milliárd forint önerőt hozzátenni.    

Utólag fizet majd az állam

 Lényeges, hogy pontosan milyenek lesznek az otthonfelújítási program konkrét szabályai, hogy pontosan milyen munkákat lehet az államilag támogatott összegből finanszírozni. Az állami támogatások eddigi gyakorlata alapján valószínűleg a számlák alapján az állam utólag fizet az érintetteknek – véli Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az ingatlanközvetítő portál és a cégcsoporthoz tartozó money.hu gyorselemzése szerint a januárban rajtoló program élénkülést hozhat a használt lakások piacán, és a személyi kölcsönök piacát is felpörgetheti. Sokan ugyanis eddig azért halogattak egy esetleges költözést, mert csak az olcsóbb, felújítandó lakásokra volt elég pénzük. Mások pedig azért nem kezdtek bele egy komolyabb, az energetikai rendszert is érintő felújításba, mert a szükséges összegnek csak egy része állt rendelkezésükre – magyarázta Balogh László. A felújításokra viszont szükség lenne, mert a lakások egy része nincs túl jó állapotban. Bár erről sincs pontos adat, az ingatlan.com szakértője szerint a lakások energetikai tanúsítványainak eredményeiből látható a nagyságrend. A Lechner Tudásközpont statisztikái szerint tavaly több mint 150 ezer energiatanúsítvány született lakásokra és szállásjellegű épületekre. Ezen lakások 41 százaléka az átlagosnál gyengébb besorolást kapott. Vagyis az érintett lakások felénél indokolt lehet egy felújítás. Miután az állami támogatást valószínűleg utólag folyósítják, azok a háztartások, amelyek megfelelnek a feltételeknek, de a teljes felújítás költségét nem tudják előre megfinanszírozni, ugyanakkor hitelképesek, a hiányzó részt személyi kölcsönből is előteremthetik. Németh-Simkó Judit, a money.hu kommunikációs vezetője szerint ezért a program - amennyiben a részletes szabályok megengedik - áttételesen a személyi kölcsönök piacát is élénkítheti. Az 1-3 millió forintos, 1-5 éves futamidejű személyi kölcsönök közül a legkedvezőbbek havi törlesztőrészlete 20-93 ezer forint között szóródik a futamidőtől és az összegtől függően.     

Újabb lakástakarék dobta be a törölközőt

Az Erste Lakástakarék is felfüggeszti október 31-től a lakás-takarékpénztári termékek értékesítését, így már csak a Fundamentánál köthető ilyen szerződés – értesült a Bank360.hu. Az intézkedés az Erste Lakástakarék jelenlegi, nagyjából 185 ezer szerződését nem érinti. A lakástakarék az évi 30 százalékos, maximum 72 ezer forintos állami támogatás miatt sokáig az egyik legkedveltebb megtakarítási forma volt a háztartások számára, az állami támogatás segítségével akár 10 százalék feletti éves hozamot is elérhettek az ügyfelek. A kormány azonban két évvel ezelőtt viharos gyorsasággal megvonta az új szerződések támogatását, így a konstrukció népszerűsége gyorsan lecsökkent, miután a hozam is 1-2 százalékra esett úgy, hogy közben megjelent az 5 százalékos hozamot kínáló Magyar Állampapír Plusz. Az OTP Lakástakarékpénztár egy éve függesztette fel a termék értékesítését, az Erste viszont ekkor vette át az Aegon Lakástakarék portfólióját. 

Orbán örül a régiós nagyhatalmi játszmáknak, mert ez azt jelenti, hogy fontosak vagyunk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.14. 16:10

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A szlovén-magyar villamosvezetéket pedig olyan fontos beruházásnak tartja, aminek történelemkönyvekben lesz a helye.
Közép-Európa felértékelődik, felszálló ágban van, erősödik, a jelentősége nő, és az egész Európai Unió növekedési centruma keleti irányba tolódik, Közép-Európába - mondta az MTI  tudósítása szerint Orbán Viktor szerdán a szlovéniai Kidricevóban, a Pince-Cirkovce magyar-szlovén elektromos távvezeték építésének alapkőletételi ünnepségén 
A miniszterelnök azt fejtegette, hogy 2010-es évek elején írt könyveket – vélhetően gazdasági-politikai előrejelezéseket – olvasott arról, hogy milyen lesz a 2010 és 2020 közötti évtized. Mindezt azért tette, hogy megértse, "az emberi elme előrejelző képességének hol vannak a határai". 
Ezekben a könyvekben nem szerepelt a Donald Trump-féle amerikai fordulat, a Brexit, a migrációs válság és a járvány sem. Mindez jól mutatja, hogy „csínján kell bánnunk, ha történelmi távlatban akarjuk valaminek a jelentőségét megjósolni” –

 - mondta Orbán, majd váratlan fordulattal, és a jóslatokkal kicsit sem csínján bánva hozzátette: a két ország közötti energetikai együttműködés és közös villamos hálózat viszont biztos bekerül azokba a történelemkönyvekbe, amelyeket majd a 2020-2030 közötti évekről fognak írni. Itt ugyanis nem egyszerűen csak egy energetikai összeköttetésről van szó, hanem "két fontos ország közötti, fontos pillanatban megvalósuló összeköttetésről". 
Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy már régen nem a német-francia tengelyről szól csak az EU, Nyugat-Európának a közép-európai országokkal kialakított kapcsolata legalább olyan kulcskérdés, mint a német-francia kapcsolat Úgy látja, az egész közép-európai térség felértékelődik, és ha egy térség felértékelődik, akkor ott a nagy és erős országok befolyást próbálnak szerezni, így a fontos országok és térségek geopolitikai játszmák színterévé is válnak.
"Ilyenné lett a mi térségünk is" - tette hozzá.
A miniszterelnök szerint ma Közép-Európa éppen a felértékelődése miatt geopolitikai játszmáknak is a színtere. Ezt természetesnek kell tekinteni, ez nem egy probléma, hanem egy jó jel, hogy ez a térség fontossá vált .

Orbán úgy látja, hogy a geopolitikai játszmáknak Közép-Európában, de talán az egész kontinensen az energiapolitika "kitüntetett terepe és eszköze" – ha pedig két ország összeköti villamosvezeték-rendszerét, akkor a geopolitikai játszmákban megerősítik a pozíciójukat. Szerepük és kapcsolatuk pedig még erősebbé válhat, ha később ehhez  közös gázvezetékrendszer és összekapcsolt vasúti hálózat is társul; ekkor Szlovénia és Magyarország is jobban érvényesítheti érdekeit, és védettebbé válik a külső behatásokkal szemben - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Hozzátette, ez összeköttetés a legnagyobb szlovén-magyar projekt, amely az elmúlt évtizedekben történt, a szlovén-magyar barátság és bizalomépítés zászlóshajója, a beruházás pedig ráébreszti a két országot, hogy sokkal közelebb van egymáshoz, mint gondolni szokták.