Alkalmatlan

Első blikkre a járványügyi intézkedések egyik mellékszálának tűnhet a kérdés: vajon miért tartja kockázatosnak a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) azt, hogy nézők legyenek a Hungaroring hétvégi futamain, ha a Puskás Arénában 15500 ember közös szurkolásában nem látott kivetnivalót, a „nyílt kapus” NBI-es meccseket pedig most sem véli veszélyesnek? Ha azonban elkezdünk válaszokat keresni, kiderül, hogy ez az eset nagyon is sokat árul el a járványügyi döntésmechanizmusról.

Önmagában jelzésértékű, hogy az NNK nem válaszol egyetlen kérdésre sem: lapunk öt napon át várta, hátha előrukkol a központ a szakmai érvekkel, amelyek megértetik a döntést. Csakhogy nem kaptunk választ. Talán azért nem, mert már úgy érzik, nem is szükséges bármilyen döntést megmagyarázniuk - vagy nem engedik nekik. A másik lehetőség, hogy azért hallgatnak, mert nincs szakmai érvük. De akkor mi alapján ítélik kockázatosnak a Hungaroringet és veszélytelennek a Puskás Arénát? Politikai alapon, sportpolitikai megfontolások szerint? Ha viszont ez számít, akkor jó lenni tudni, kik döntenek valójában járványügyi kérdésekben, a népegészségügyi központ helyett és nevében.

Maradjunk inkább a kisebbik rossznál: hogy már egy ilyen egyszerű ügyben sem méltatják a nyilvánosságot arra, hogy elmagyarázzák a döntés háttért. Ennek is vannak veszélyei. Szakmai érvek híján ugyanis könnyen arra jutni, hogy a közegészségügy következetlenül, ellentmondásosan dönt, azt sem tudja, mit csinál, vagyis: alkalmatlan. Így viszont elveszítheti a köz maradék bizalmát is, emberek sokasága bizonytalanodhat el, mennyire kell, szabad komolyan venni egy ilyen intézmény járványügyi előírásait.

Épp akkor, amikor minden járványügyi görbe meredeken ível felfelé, és nem sokkal azután, hogy Orbán Viktor kormányfő - komoly arccal - fegyelmezettséget kért a védekezésben.