Előfizetés

Medve járt a miskolci Lyukó-völgyben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.16. 16:09
Képünk illusztráció
Fotó: PREAU Louis-Marie / AFP
A málna nem kellett neki.
Ismét medvetalpnyomokra bukkantak Magyarországon. Most a miskolci Lyukó-völgyben az egyik kertben fedezték fel látogatóra utaló jeleket. A boon.hu beszámolója szerint az egyik portán a villanypásztort is megrongálta. A lapnak János bácsi – akinél a fenevad megfordult – azt mondta, ő maga ugyan nem találkozott vele, de azt meg tudta mutatni, hogy a hátsó kerítésen érkezett. Mivel máshol nem látták nyomát, emiatt arra gondolnak, ugyanott távozott, ahol bejött. 
A későn érő málnaszemeket azonban érintetlenül hagyta a látogató, vagyis feltehetően nem éhsége miatt járhatott az idős férfi kertjében.

Korábban a Népszava is beszámolt róla, az utóbbi hónapokban többször láttak medvetalpnyomokat Magyarországon A ritkán bekövetkező támadások esetén az állat egyszerűen lecsapja az embert, majd tovább áll. Ami „jó”, mert a legtöbb esetben ennyivel megelégszik, halálos végű összetűzés ritka. Ez is jól mutatja, hogy nem zsákmányként tekint ránk a medve.

Videón, ahogy három asszisztens alig tudja visszatartani a román kórházban tomboló volt polgármestert

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.16. 15:33

Fotó: Youtube
Nehezen viselte, hogy fertőzöttként nem hagyhatja el az intézményt.
Egyre több a fertőzött Romániában. Mint a Népszava is beszámolt róla, két héten belül megduplázódott, az utóbbi héten pedig megközelítette a 20 ezret az újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek száma. Nem meglepő, ha emiatt az ellátásban is egyre nagyobb a feszültség. Még ennek ellenére is meghökkentő esetről számolt be a Főtér: egy volt polgármester akkora balhét csapott, amikor megtudta, állapota miatt nem engedik ki, hogy az ápolók azt hitték, megőrült. 
Marian Şefu agresszívvé vált, rugdosni kezdte az ajtót, melyet az asszisztensek próbáltak zárva tartani, miközben könyörögve kérték az férfit, hogy nyugodjon le. Az azonban egyre jobban belehergelte magát, és egy székkel is csapdosni kezdte az ajtót.

Ekkor már a kórház alkalmazottai saját testi épségüket is félteni kezdték, miközben jól hallhatóan hiányolták a biztonsági őrt a kórházból.  Helyi sajtójelentések szerint a férfinek végül sikerült megszöknie, majd tovább folytatta ámokfutását. 
Itt elkezdte leverni a polcokról az oda felhelyezett gyógyszereket, mert nem akarták kiszolgálni az általa kért orvossággal.

Végül egy taxiba ült és távozott. További sorsáról – illetve, hogy indult-e ellene rendőrségi eljárás – nincs információ. 

Pszichés zavarokat okoz a járvány

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.16. 14:11

Fotó: Innocenti / AFP
A bezártság miatt sokan panaszkodtak alvászavarra, gyengeségre, sírni vágyásra, pánikrohamokra.
Erőteljesen hatott az emberek pszichés állapotára a koronavírus-járvány miatti bezártság, többségüknél több tünet is jelentkezett, sokuknál ráadásul életükben először. Egy reprezentatív felmérés szerint azokban az államokban volt a legerősebb hatás, amelyekben a járványhelyzet a legsúlyosabb volt – derült ki a hat európai országban készített 6000 online interjú eredményéből, amelyet szeptemberben végeztek.
Az ELMA Kutatóintézet Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban és Lengyelországban végzett felmérésének eredménye szerint a kijárási korlátozás alatt az emberek 58 százalékánál jelentkeztek a pszichológiai rendellenességek olyan tünetei, amelyek 15 napnál tovább tartottak. Ez az arány Olaszországban (63%), Nagy-Britanniában (63%) és Spanyolországban (69%) volt a legmagasabb, ott, ahol erőteljesebb volt a Covid-19 hatása, Németországban 47 százalék volt ez az arány.
A megkérdezettek álmatlanságról, alvászavarról vagy éjszakai ébredésről (19%), energiahiányról vagy gyengeségről (16%); szomorúságról vagy sírni vágyásról (15%); túlzott aggódásról és félelemről (14%), érdeklődés vagy öröm hiányáról (európai átlag: 14%), pánik- és szorongásos rohamokról (10%) számoltak be. A válaszadók többsége (61%) úgy nyilatkozott, hogy ezek közül legalább két tünetet is tapasztalt. 46 százalékuk azt állította, hogy először voltak ilyen tünetei, míg 39 százaléknál a már meglévő tünetek súlyosbodtak. 
A felmérésben résztvevők többsége (54%) úgy igyekezett megbirkózni a pszichológiai problémájával, hogy aggodalmait partnerével, családtagjaival és legközelebbi barátaival osztotta meg, csak kevesen kérték szakember segítségét. Háziorvost csupán 18 százalék, pszichológust 11 százalék, pszichiátert 9 százalék keresett fel a panaszaival, de erre hatással lehettek a járvány miatti korlátozó intézkedések is.
A pszichológiai rendellenességek egyre gyakoribbá válása ellenére az emberek nagyjából csupán negyede keresett információt a Covid-19 járvány mentális egészségre gyakorolt hatásairól. Ennél magasabb volt az arány a járvány által súlyosabban érintett Olaszországban (35%) és Spanyolországban (38%). Az információkeresés nagyrészt interneten keresztül, kisebb részben (18 %) a tévében hallottak alapján történt. 
"A felmérés eredményei megerősítik, hogy a kijárási korlátozások jelentősen befolyásolták a lelki egészséget" – hangsúlyozta Agnese Cattaneo, a felmérést végző cég, a Angelini Pharma orvosigazgatója, aki szerint 
az embereket nem szabad magukra hagyni ezekkel a problémákkal,

biztosítani kell számukra a szakorvosok segítségét.
A járvány hatásának tudható be, hogy az emberek már tudatában vannak a mentális problémák kockázatával: több mint 70 százalékuk elismeri, hogy bárki, akár ők is szenvedhetnek ilyen zavarokban. A válaszadók többsége (74%) leginkább az életminőségre gyakorolt hatástól tart, ami különösen a párkapcsolatot befolyásolhatja. A megkérdezettek csaknem kétharmada (64%) elismeri azt is, hogy a mentális zavarok megkülönböztetést és elszigetelődést vonhatnak maguk után. Abban azonban kevésbé értenek egyet, hogy okoznak-e szégyenérzést a mentális zavarok. Míg a megkérdezettek fele szerint igen, addig Nagy-Britanniában és Lengyelországban csak az emberek harmada osztja ezt a véleményt.
Nem eléggé ismert, hogy a pszichiátriai betegségek milyen jelentős direkt és indirekt költséggel járnak a társadalom számára, és már csak emiatt is szükséges még nagyobb figyelmet és anyagi forrást fordítani a lakosság lelki egészségére – hívta fel a figyelmet az európai felmérés kapcsán Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) alapító főigazgatója, a Szakmai Kollégium Pszichoterápiás Tagozat elnöke emlékeztetett: 2018-ban az emberi erőforrások miniszterének felkérésére elkészítették a Nemzeti Mentális Egészség Programot, és bíznak benne, hogy forrás is lesz a megvalósításához.