Előfizetés

Dunaújvárosban tüntettek a Dunaferr dolgozói

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.16. 18:29

Fotó: Béres Márton / Népszava
A bérek kifizetéséért és az új kollektív szerződésért hívott utcára a szakszervezet.
A Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség és a Dunaferr Ifjúsági Szervezet azért rendezett demonstrációt, mert a cég vezetése augusztus 14-én egyoldalúan felmondta a társaságcsoport kollektív szerződését és azóta sem tárgyalt az aláírásra jogosult szakszervezetekkel, illetve az októberi bért – a Munka Törvénykönyvét megsértve – nem fizették ki egy összegben határidőig, mostanáig csak egy részét kapták meg a munkavállalók – írja az MTI.
Mint arról a Népszava is beszámolt, már Budapesten, az orosz nagykövetség előtt is demonstráltak szerdán a dolgozók. A dunaújvárosi tüntetésen résztvevő mintegy háromszáz dolgozó a cég főépületénél gyülekezett, majd onnan vonultak át rendőri kísérettel a város jelképének számító, Somogyi József Martinász című szobrához. A szobornál Molnár László, a Dunaferr Vasas elnöke hangsúlyozta, hogy felelősséget éreznek a vállalat jövőjéért, Dunaújváros és a régió jövőjéért, ugyanakkor féltik a jövőjüket, mert az elmúlt időszakban olyan folyamatok indultak el, amelyek érzésük szerint 
„rossz irányba fordítják Magyarország egyetlen acélgyárának szekerét”.

Rámutatott, hogy a 2008-as gazdasági világválság óta, a 2017-es és 2018-as évet leszámítva, szinte folyamatosan veszteségesen működik a cég, ám erről nem a munkavállalók tehetnek, a menedzsment mégis a munkavállalók sarcolását tartja egyedül járható útnak. 
A gyár haldoklik, de nem életképtelensége miatt, hiszen vannak megrendelések, jók az eladási árak, hanem a felelős tulajdonosok hiánya miatt, akiknek a segítségét kérte.

Spieglné Balogh Lívia, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke beszédében azt üzente a tulajdonosoknak és a befektetőknek, hogy a dunaferres munkavállalók szeretik a munkájukat, elhivatottak a szakmájuk iránt, a dolgukat felelősségtudattal és pontosan elvégzik, mindezekért pedig a legalapvetőbb elvárásuk és joguk, hogy a jövőben is kollektív szerződéssel garantálják juttatásaikat. Követelte, hogy írásban rögzítsék a szakszervezetek és a munkáltató együttműködését, a cégvezetés mindenkor a magyar törvényeknek, megállapodásoknak megfelelően járjon el, időben, teljes egészében fizesse ki a járandóságokat. Jelezte, a szakszervezetek készek a tárgyalásokra.
Gombos György, a Dunaferr Ifjúsági Szervezet elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkavállalók az évek alatt egyre több munkát végeznek, miközben a munkakörülmények semmit sem javulnak. Szerinte egyetlen munkavállaló sem tehet arról, hogy a cég ilyen helyzetbe került, ezért a cégvezetés a felelős, amely „több mint egy évtizede egyre mélyebb gödörbe taszítja a vállalatot”. A demonstráció végén a jelenlévők fehér-fekete lepellel letakarták a szobrot, ezzel jelképezve a szomorú jelent és a reményteli jövőt – áll az MTI beszámolójában.

Kiderültek a részletszabályok a hitelmoratórium meghosszabbításáról

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.10.16. 13:13

Fotó: Népszava
A hitelüket eddig nem fizető adósok mintegy fele hosszabbíthat, de a többiek szerződését sem lehet még fél évig felmondani.
Benyújtotta csütörtök este a hiteltörlesztési-moratórium meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Ebben a kormány által már korábban megnevezett társadalmi csoportoknak és vállalkozásoknak adnak további lehetőséget a részletek fizetésének további felfüggesztésére 2021. június 30-ig. A lakossági ügyfelek közül a gyermeket nevelők, a nyugdíjasok, a közfoglalkoztatottak és a munkanélküliek kaphatnak további haladékot. A törvényjavaslat a „gyermeket váró vagy nevelő szülők” kategóriát használja, így már a várandósság 12. hetétől is lehet szüneteltetni a hiteltörlesztést, de 25 éves - megváltozott munkaképességű személyek estén ennél idősebb - korig gyermeknek számít az utód. Feltétel, hogy a gyermek az adós eltartottja legyen, de nem csak a vér szerinti, hanem az örökbefogadott gyermekekre is jár a moratórium. A munkanélküliek közül csak azok élhetnek a hosszabbítással, akik az érintett időszakban – jövő január és június 30. között – regisztráltatták magukat álláskeresőként. Ugyanezen időpontig kell nyugdíjassá vagy közfoglalkoztatottá válni.  
A hosszabbítás ezen belül is csak az eredeti moratórium elrendelésekor, azaz az idén március 18-án már fennálló hitelekre vonatkozik.

A tőketartozást most sem lehet a moratórium ideje alatt nem teljesített kamatok összegével megnövelni, és a törlesztőrészlet sem nőhet az eredetihez képest, így az érintett hitelek futamideje hosszabbodik majd ismét. A Magyar Nemzeti Bank korábban ismertetett számításai szerint a jelenleg moratóriumban lévő 1,6 millió lakossági adós fele élhet a fenti szabályok alapján a további felfüggesztéssel. Miután azonban a hosszabbítás alatt továbbra is szabadon ki és be lehet lépni a moratóriumba, ennél akár többen is választhatják a hitelek felfüggesztését. Az összes lakossági adósnak ugyanis eddig csak a fele igényelte a moratóriumot. Az eddig fizetők között ugyanakkor lehetnek olyanok, akik csak most kerülnek bajba. Ha megfelelnek a fenti kritériumoknak, ők is beléphetnek a nemfizetők közé. Nagy Márton, a jegybank korábbi alelnöke, a miniszterelnök jelenlegi főtanácsadója a Magyar Nemzetnek azt mondta: a megnevezett lakossági körből senkinek nem kell jeleznie a banknak, hogy januártól tovább él a moratórium lehetőségével. Ha nem fizeti a törlesztőrészletét, akkor automatikusan benne marad a körben. A banknak azonban jogában áll, hogy ellenőrizze: az ügyfél megfelel-e az előírt feltételeknek. A törvényjavaslatban az áll: a hitelező egyeztethet – elsősorban elektronikus úton - az adóssal, hogy tisztázza, miért nem fizeti a törlesztőket. 
A vállalkozásokkal más a helyzet, a bajba jutott cégeknek ugyanis igényelniük kell a moratóriumot.

Hogy melyek lesznek ezek, azt a törvényjavaslat alapján a kormány a későbbikben fogja egy olyan rendeletben meghatározni, amelyben rögzíti, mekkora az mutatószám, amely alapján a cég „pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásnak” minősül. A kormány illetékesei - így legutóbb Nagy Márton is - 25 százalékos árbevétel-csökkenésről beszéltek ennek kapcsán. Jelenleg a hitellel rendelkező vállalkozások majdnem kétharmada, mintegy 60 ezer adós veszi igénybe a moratóriumot, a jegybank számításai szerint harmaduk lehet nehéz helyzetben. A törvényjavaslat szerint a kedvezményezetti körbe nem tartozók hiteleire felmondási tilalmat rendelnek el jövő januártól június 30-ig. Vagyis a bankok akkor sem mondhatják fel fél évig a kölcsönszerződéseket, ha az adós nem fizeti a törlesztőrészleteket. Az adósnak és a hitelezőnek ugyanakkor egyeztetnie kell, hogy helyreálljon a fizetőképesség, és közös megegyezéssel akár módosíthatják is az eredeti szerződési feltételeket.

364,70 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.16. 08:34
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon péntek reggel: az euróhoz, a dollárhoz és a svájci frankhoz képest erősödött, míg a japán jennel szemben gyengült.
Az euró 364,70 forinton forgott reggel hét órakor, 12 fillérrel csökkent az árfolyama a csütörtök esti 364,82 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 311,71 forintról 311,63 forintra, a svájci franké pedig 340,92 forintról 340,56 forintra csúszott le.
A jent 2,9604 forinton jegyezték, míg csütörtök este 2,9579 forinton állt az árfolyam.
Az euró 1,1703 dolláron forgott péntek reggel, 0,03 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,01 százalékkal gyengült az euró, 1,0709 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9150 frankot adtak, 0,01 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A jenhez képest viszont 0,18 százalékkal gyengült a dollár, 105,25 jenen jegyezték péntek reggel.