Előfizetés

Nézőpont kérdése

Súlyos üzenete van annak, hogy Varga Zs. Andrást jelölték legfőbb bírónak, mivel a személye degradálja az egész bírói kart. Azt üzente ezzel a hatalom, hogy az egész bírói karban nincs egyetlen egy olyan bíró sem, akit alkalmasnak tartana erre a posztra. Pártunk és kormányunk a társadalmi érdekek helyett a mindenkori aktuálpolitikai szándékainak megfelelően csűri-csavarja a jogalkotást, mellyel a legnagyobb nyugalommal és hidegvérrel él vissza. Pedig az ilyen típusú jogszabályok a joguralom elvét sértik. De ott, ahol az alkotmányt legfeljebb csak lábtörlőnek használják, ez nem szempont. Polt Péter egykori helyettesének alkalmassága hagy kívánnivalókat maga után. Nem is keveset. Amikor a kormány mandátuma lejárta előtt eltávolította posztjáról a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét, Baka Andrást, 2011-ben Navracsics Tibor még azzal érvelt, hogy Baka András nem lehet a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke, mivel nem felel meg annak az új törvényi szabályozásban rögzített kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő. Visszamenőleges hatállyal írtak jogot ahhoz, hogy el tudják távolítani Baka Andrást. Varga Zs. Andrásnak szintén a visszamenőleges hatály tilalma alá eső törvényt alkottak, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke lehessen. Baka András 17 nemzetközi bíróságon eltöltött évvel a háta mögött nem lehetett legfőbb bíró. Varga Zs. András mindennemű bírói gyakorlat nélkül lehet.  Strasbourgban, a Baka kontra Magyarország ügyben a magyar kormány azt állította, hogy a Kúria elnökének új megválasztási kritériuma (öt éves Magyarországi bírói gyakorlat) azért került bevezetésre, hogy biztosítsa a bíróságok befolyását a tisztségre jelöltek kiválasztásában, azzal a céllal, hogy depolitizálják a kiválasztási folyamatot és megerősítsék a bírói testület függetlenségét. A tárgyaláson azt állították, hogy valamely nemzetközi bíróságon töltött bírósági szolgálat nem feleltethető meg a nemzeti bírósági szolgálatnak a bíróságok függetlensége szempontjából. Varga Zs. András személye vonatkozásában minden eddigi és korábbi állításukkal szembementek. Az elnökjelölt ezek szerint bírói múlt nélkül is alkalmas lehet, és esetében nem szempont a bírói függetlenség biztosítása. Baka András nemzetközi bíróként viszont nem volt megfelelő - legalábbis a bírósági függetlenség szempontjából.  Mindez annak tükrében nyer fontosságot, hogy ha valaki azt érzi, más kegyelméből és nem a saját szakmai teljesítménye alapján lett vezető, annál nagyobb a veszélye annak, hogy ő is önkényes döntéseket hoz, vagy úgy gondolja, hogy ki kell találnia a felsőbb elvárásokat. Különösen azon a fókuszon keresztül nézve, hogy Varga Zs. András az Alkotmánybíróságon is a tét nélküli ügyekben, nagyritkán egy-egy különvéleménnyel próbálta meg demonstrálni alkotmánybírói létezésük értelmét. Ami nem nagyon sikerült neki. Annyira nem, hogy még az alkotmánybírói talárra sem volt jogszerűen jogosult. Ugyanis a megválasztásakor fennállt dékáni tisztségével ez összeférhetetlen volt. Varga Zs. András ezt azzal kerülte meg, hogy – állítása szerint - a dékáni tisztséghez kapcsolódó feladatokat nem látta el, erre tekintettel e tisztségéért anyagi ellenszolgáltatást egyáltalán nem kapott. De ettől még ő volt a dékán. Vagyis trükközéssel vált alkotmánybíróvá. De most a hatalom biztosra ment, személyre szólóan törvényt alkotott arról, hogy legfőbb bíró lehessen. Csakhogy a hatalom általi szerencsenmosdatástól még nem fog alkalmassá válni. Ferincz Jenő "paragrafus"

Főbíró a láthatáron

Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága (OIB) 2020. október 8-án meghallgatta az Áder János köztársasági elnök által a Kúria elnökének javasolt dr. Varga Zsolt Andrást. A testület a jelölt személyét 9:2 arányban, tartózkodás nélkül támogatta. A Kúria új vezetőjének 2021. január 1-től kell betöltenie hivatalát, amelyre az Országgyűlés kilenc évre választja meg. 2020. október 9-én az Országos Bírói Tanács (OBT) – törvényi felhatalmazás alapján - meghallgatta dr. Varga Zsolt Andrást, és előzetesen véleményt nyilvánított: 1 igen, 13 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a jelölt a Kúria elnökévé történő megválasztását nem támogatta. Az Országos Bírói Tanács 14 bíró tagját a bírók küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel választja meg. Az nem kérdés, hogy dr. Varga Zs. András lesz a Kúria elnöke. 133 támogató szavazat kell hozzá a T. Ház plenáris fórumán, a Fidesznek meg éppen 133 „bátor” embere üldögél a Parlamentben, és parancsra cselekszik. De egy részletre azért felhívom a figyelmet. Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága egy nappal előbb – október 8-án - döntött a jelölt támogatásáról, mint a szakmai testületként számon tartott Országos Bírói Tanács az aspiráns elutasításáról. Világosan látszik, hogy a parlamenti testület annyira sem becsüli az OBT tagjait, hogy véleményüket megismerje. Nem arról beszélek, hogy elfogadja, de azt nehezményezem, hogy az OBT gyakorló bírói karának álláspontjára a Fidesz képviselői egyáltalán nem is kíváncsiak, és már a látszatra sem adnak. Minek is? A Kúria új elnökének személyéről az Áder-Orbán kettős korábban döntött, teljesen mindegy, hogy a különféle bizottságok, tanácsok és testületek mit gondolnak a jelölt alkalmasságról. Ezt is jól lezsíroztuk, ugye, Janó? Persze, Főnök, csak a parlamenti parádét zavarjátok le gyorsan. Jövő év elejétől a bírói hierarchia csúcsát jelentő posztot tehát egy olyan ember tölti be, akit a többezres bírói kar által választott testület (OBT) nem támogat. Hatalma biztosan lesz, respektusa nem valószínű. Október 9-én a 14 tagú OBT elsöprő többséggel úgy döntött, hogy nem támogatja dr. Varga Zsolt András legfőbb bíróvá való jelölését. Határozatukat úgy hozták, hogy megismerték a jelölt szakmai önéletrajzát, meghallgatták és kérdéseket is intéztek hozzá. A testület ülésén tanácskozási joggal résztvevő személyek álláspontját is megismerve hozták meg döntésüket. Az OBT pozitív értelemben kiemelte az aspiráns személyes kvalitásait és eredményekben gazdag pályafutását (legfőbb ügyész helyettes majd alkotmánybíró), de a véleményező grémium nem tekintett el attól, hogy dr. Varga Zsolt András „korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott. Dr. Varga Zsolt András jelöltté válását két közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, amely nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.” Ők 14-en, akik hivatásuk során ismerték meg a tárgyalótermek atmoszféráját és az ítélkezés gyakorlatát, úgy döntöttek, hogy a Kúria elnökének csak az a személy választható meg, akinek van bírói gyakorlata. A véleményalkotók azt is követelményként fogalmazták meg, hogy a jelölt „pártatlannak látszó” személy legyen, és Varga doktorról ez nyilvánvalóan nem mondható el. A szavazati arány (1 igen, 13 nem) elég egyértelműen igazolja azt, hogy dr. Varga Zs. András nem alkalmas legfőbb bírónak. Mindezek ellenére sokunk számára fontos, hogy a bírói kart képviselő személyek – ők 14-en – szakmai alapon és karakán módon hoztak döntést úgy, hogy tisztában voltak azzal, a Fidesz- KDNP blokk által vezényelt parlamenti bizottság már előzetesen döntött a jelölt sorsáról. Becsületesnek és nem megalkuvónak lenni soha nem késő, erre hívták fel a figyelmünket az OBT tagjai. Reményt adtak nekünk és szakmájuk képviselőinek is.

Biden és a banditák

Szijjártó Péter orosz ügynök. Némi jóakarattal mondhatnánk, hogy tudtán kívül, de ennél jobb véleményünk van róla. Okos ember, tudja, mit tesz. Joe Bidenbe azért kötött bele, mert ezzel Vlagyimir Putyinnál akar jó pontokat szerezni. Persze Trumpnál is, de hát ő szintén Putyin kegyeire hajt, úgyhogy az majdnem ugyanaz. Biden mindössze annyit mondott Trump külpolitikája kapcsán, hogy „látjuk, mi történik Belaruszban, Lengyelországban, Magyarországon, hogyan szaporodnak az önkényuralmi rendszerek a világban, az elnök pedig keblére öleli a világ összes banditáját”. Nem nevezte Orbánt, miként a néhai republikánus elnökjelölt, John McCain tette, neofasiszta diktátornak. Sőt, tulajdonképpen banditának sem, legfeljebb egy mondatban említette azokkal. Paranoiára és állandóan viszkető marokra utal, hogy Szijjártó és persze nyilván Orbán, magára vette az önkényuralmi rendszerekre és banditákra vonatkozó részt. A hisztire hajlamos miniszter videóüzenetben szögezte le, hogy Biden csak ne kritizálja szép hazánkat, inkább válaszoljon a saját korruptságára vonatkozó kérdésekre. Ez az „Amerikában meg verik a négereket” logika már Hofi idején is vicces volt. Ha a korrupcióról akar tapasztalatot szerezni, Szijjártó körülnézhet otthon, Szíjj László jachtján, meg a következő kormányülésen. Esetleg pillantson ki a helikopter ablakán, amint valami fideszközeli cég állami támogatásának bejelentésére röppen: ott lent élnek az adófizetők, akiknek a pénzéből az ő elegáns öltönye van. Kérdezze meg a főnitől, hogyan lett az ország leggazdagabb embere a kollégiumi szobatársa, aztán meg a felcsúti gázszerelő pajtása! Honnan vannak a papa milliárdjai, honnan Orbán Ráhel led-lámpás stafírungja? Biden korruptságának „bizonyítékait” Andrij Gyerkacs ukrán képviselő szállítja Trump ügyvédjének, Rudy Giulianinak. Gyerkacsról az amerikai hírszerzés megállapította, hogy orosz ügynök, aki dezinformációs akciót hajt végre Moszkva érdekében és utasítására. Giuliani pár napja azt mondta Gyerkacs orosz titkosszolgálati kötődéséről, hogy fifty-fifty esély van rá, de az mindegy, a lényeg, hogy ártson Bidennek. Csakhogy az esély nem fifty-fifty, Gyerkacs hírszerző iskolát végzett, diplomamunkájának címe: Fedett ügynöki hálózat szervezése és a találkozók lebonyolítása. Gyerkacs és Giuliani áll az elnök Zelenszkij ukrán államfővel folytatott tavaly nyári telefonbeszélgetése mögött, aminek a vége a Trump elleni impeachment lett. Nem etikus, hogy Biden fia a papa nevét kihasználva jutott zsíros álláshoz egy ukrán cégnél. Az sem volt az, hogy Margaret Thatcher fia, Mark közel-keleti fegyverüzletekben „közvetített” vagy Kofi Annan ENSZ főtitkár fia, Kojo belekeveredett a világszervezet iraki „olajért élelmiszert” programjába. Ahogy Biden, úgy Thatcher és Annan esetében sem bizonyosodott be, hogy hasznot húztak volna csemetéik ügyleteiből. Ellenben a hétvégén egy EU- és NATO-tagállam külügyminisztere nyíltan beállt tolni az oroszok amerikai szekerét. Nagy a baj, ha már egy Szijjártóra is szükség van.