Előfizetés

Példátlan bizalomvesztés Csehországban, Babis egyre kevésbé ura a helyzetnek

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.20. 10:38

Fotó: Beata Zawrzel / AFP/NurPhoto
Sosem látott válság fenyeget Csehországban a koronavírus-járvány tombolása miatt.
Prága 1993-as függetlensége óta nem volt olyan válságban a cseh állam, mint most. Miközben a kabinet a koronavírus-járvány első hullámában kiválóan teljesített, most súlyos vereségre áll a Covid-19-cel szembeni küzdelemben, s a kormány is egyre tehetetlenebb. Elképzelhető, hogy – hiába a gazdaság miatti aggodalom – az országban ismét teljes zárlatot kell bevezetni. Jan Hamácek kormányfőhelyettes, a szociáldemokraták elnöke úgy vélte, komoly hiba volt az iskolák megnyitása, mert az oktatási intézmények váltak a járvány gócpontjaivá. Az országban múlt héten rendelték el az átállást a digitális oktatásra, november elejéig maradnak zárva az iskolák, ám kétséges, hogy az intézkedés nyomán valóban csökkenni fog-e a fertőzések száma. Az adatok valóban ijesztőek, hétvégén először észleltek 24 óra alatt tízezernél több megbetegedést, így az utolsó két hét átlagában 100 ezer lakosra 770,5 új fertőzés jutott, így e tekintetben az ország az Európai Unió listavezetőjévé vált. A kormány folyamatosan szigorít, ám meg kell küzdenie a korlátozások ellen tiltakozó futballhuligánokkal is, akik vasárnap összecsaptak a rendőrökkel, törtek-zúztak. A rendfenntartók igen keményen válaszoltak, amivel az Idnes portáljának internetes felmérése szerint a túlnyomó többség egyet is értett. Ettől függetlenül az igen rossz válságkezelés láttán egyre kevésbé tartják szavahihetőnek Andrej Babis kormányfőt. Helyettese, Hamácek ugyan abban bízik, hogy a kormány új intézkedéseivel 30-40 százalékkal csökkenthető a fertőzések aránya, ám annyi gócpont alakult ki, hogy ez egyelőre túlságosan is derűlátó jóslatnak tűnik. Arra számít, hogy ez a hét különösen kritikus lesz, különösen a szerdától péntekig terjedő időszak, szerinte ekkor dől el, sikerül-e megfékezni a járvány tombolását. 
Babis és pártja, az Ano népszerűsége folyamatosan csökken. Ennek nem csak a fertőzések magas száma lehet az oka, hanem az is, hogy rosszul fogadták az emberek: nemrégiben épp a legkritikusabb helyzetben vált meg a kormányfő egészségügyi miniszterétől, Adam Vojtechtől, aki már augusztusban figyelmeztetett a közelgő veszélyre, ám a kormányfő nem hallgatott rá és nem volt hajlandó szigorítani a maszkviselés szabályain. Jellemző, hogy a megkérdezetteknek már mindössze 36 százaléka bízik Andrej Babisban, a koronavírussal kapcsolatos válságkezelését illetően, derült ki a Kantar ügynökség hétvégén közzétett felméréséből. A legtöbben a virológus szakembereknek hisznek, a megkérdezettek 69 százaléka ad az ő véleményükre. Az újonnan kinevezett egészségügyi minisztert, Roman Prymulát a megkérdezettek 52 százaléka tartja szavahihetőnek. Ennek két oka lehet. Egyrészt elismert virológus hírében áll, másrészt a szigorításokat követelők közé tartozik. Csehországban a döntéshozatal folyamatából nem szorították ki a szakembereket a még nagyobb gazdasági visszaeséstől való aggodalom ellenére sem. A kormányfő megítélését illetően természetesen nagy a különbség az ellenzéki és a kormánypárti szavazók között. Míg az Ano pártot támogatók 88 százaléka hisz a miniszterelnöknek, az ellenzékre voksolóknál ez az arány mindössze 15 százalék. Elképzelhető azonban, hogy a következő hetekben tovább csökken a miniszterelnökbe vetett bizalom, hiszen ha ilyen mértékben emelkedik a kórházi kezelésre szorulók száma, néhány héten belül összeomlás fenyegeti az egészségügyi intézményeket, hiszen a fertőzöttek 3-4 százaléka szorul kórházi kezelésre. Jelenleg nem is az eszközök hiánya okozza a legnagyobb gondot, hanem az, hogy nincs elég szakember. A Cseh Orvosi Kamara elnöke, Milan Kubek, múlt héten az interneten kongatta meg a vészharangot. Hétvégén aztán azt közölte, felhívására 16 külföldi orvos jelentkezett. Kérdés, hogy ez mire lesz elég.

Egy miniszterelnök, aki példát mutatott empátiából

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.20. 09:30

Fotó: MICHAEL BRADLEY / AFP
Új-Zéland kormányfője nem csak a kannabisz fogyasztásról nem hazudott, de együttérző volt, amikor kellett, és a járványhelyzetet is remekül kezelte.
Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök megmutatta: mélységes empátiával is lehet jó válságkezelést folytatni. Ő nem azt bizonygatja a feketéről, hogy fehér, hanem őszintén beszél a választókkal, ami a világ más részein nem számít magától értetődőnek. Azzal, hogy a Munkáspárt 64 mandátummal egymaga szerzett abszolút többséget, s koalíciós partnerre sem szorult, olyan hatalomra tett szert, amilyenre Új-Zélandon 1990 óta nem volt példa, jegyezte meg a New Zealand Herald című lap. Ezzel pedig a világ sok vezetőjének is példát mutatott arra: lám, így is lehet.
Az egész világban elismeréssel figyelték, milyen együttérzést tanúsított a hozzátartozókkal, amikor márciusban egy szélsőjobboldali ámokfutó több mint ötven embert gyilkolt meg egy christchurchi mecsetben történt lövöldözése során. De személyiségét jól jellemzi, hogy amikor még a választási kampányban egy televíziós vita során azt a kellemetlen kérdést szegezték a 40 éves politikusnak, fogyasztott-e valaha kannabiszt, őszintén elmondta, hogy igen, de már sok évvel ezelőtt. A kérdésnek azért is volt jelentősége, mert a parlamenti választással egy időben annak legalizálásáról is népszavazást tartottak, ennek az eredményét azonban csak a napokban teszik közzé. A kampányban azonban természetesen a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos válságkezelés állt, s e tekintetben Új-Zéland valóban kivételesen jól teljesített. Az ötmilliós országban 25-en vesztették életüket a járvány következtében, s a vírus mindkét hullámát sikerült megfékezni. Ardern mottója így hangzott: „Kemény utat válassz, méghozzá gyorsan” arra utalva, hogy az ország hamar lezárta a határait és a világon a legszigorúbbak közé tartozó korlátozásokat vezette be, már akkor, amikor a fertőzések száma még alacsony volt. Száz napig például egyetlen megbetegedést sem regisztráltak. Bár újra megjelent a Covid-19, de ismét olyan hamar léptek, hogy sikerült helyi szinten izolálni a vírust. Ahogy Ardern mondja, ez „ötmilliós csapatának” volt köszönhető. Természetesen abban, hogy ennyire hatékony volt a válságkezelés, az ország különleges földrajzi helyzetének is szerepe volt. Ma már az országban nem kell maszkot viselni, még a népszerű rögbimeccseken sem. A német Oliver Hartwich, a wellingtoni New Zealand Initiative munkatársa a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta, Ardern sem tudta minden ígéretét maradéktalanul teljesíteni. Ezek közé tartozik a százezer szociális lakás létesítésére vonatkozó programja, a gyermekszegénység felszámolása, vagy a lakhatási költségek csökkentése. Ezek persze nem is csak rajta múlnak, hiszen a különleges adottságoktól függetlenül Új-Zéland sem tudja függetleníteni magát a nemzetközi befolyásoktól.

Átmeneti járványkórházzá alakítottak egy belgrádi sportcsarnokot

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.20. 09:05
Belgrád, Stark Arena
Fotó: Shutterstock
A létesítményben szükség esetén 510 beteget tudnak ápolni.
A koronavírus-fertőzöttek számának rohamos növekedése miatt ismét átmeneti járványkórházzá alakították a belgrádi Stark Arénát, ahol szükség esetén 510 beteget tudnak ápolni. A Nyugat-Balkánon – Horvátországot kivéve – hétfőről keddre 1086-tal nőtt az igazolt fertőzöttek és harmincnéggyel a halálos áldozatok száma. A regisztrált fertőzöttek száma Szerbiában 122-vel 36 282-re, Koszovóban 118-cal 17 000-re, Észak-Macedóniában 161-gyel 23 815-re, Montenegróban 145-tel 15 760-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 540-gyel 34 643-ra emelkedett. Szerbiában az utóbbi 24 órában kettővel 778-ra, Koszovóban hárommal 656-ra, Észak-Macedóniában tizenkettővel 846-ra, Bosznia-Hercegovinában tizenhárommal 1005-re, Montenegróban pedig néggyel 239-re emelkedett a járvány halálos áldozatainak száma.