Tárgyal az EP a kisebbségi jogcsomagról

Vállaljon felelősséget az EU a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartására, ezt kérik a Minority Safe Pack kezdeményezői. Az uniós intézmények képviselőinek többsége pozitívan viszonyul a kezdeményezéshez.

Nagyot léptünk előre és a munkát folytatjuk, fogalmazott Vincze Lóránt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, a Minority Safe Pack kisebbségvédelmi kezdeményezés koordinátora a múlt heti európai parlamenti meghallgatás után.

Az EP-ben múlt csütörtökön tűzték napirendre a Minority Safe Pack (MSPI) európai kisebbségvédelmi kezdeményezés nyilvános vitáját. A közmeghallgatást eredetileg március 23-ára tűzték ki, de járványügyi korlátozások miatt elhalasztották. A meghallgatást az EP szabadságjogok (LIBE), kulturális (CULT) és petíciós (PETI) szakbizottságai szervezték és EP-képviselők mellett, az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az EU Alapjogi Ügynöksége, a Régiók Bizottsága képviselői is részt vettek rajta.

Az MSPI polgári kezdeményezés eddigi útja nem volt zökkenőmentes. A FUEN koordinációjával zajlott európai kampány sikeres volt - 2018-ban 1 123 422 hitelesített aláírás gyűlt össze, azt a kritériumot is teljesítve, hogy több mint 7 tagállamból származzanak az aláírások. A kezdeményezés uniós védelmet és támogatást sürget az őshonos kisebbségek nyelvének és kultúrájának megőrzéséhez, jogaik szavatolásához. Az Európai Unióban ugyanis 60 millióan tartoznak valamely őshonos nemzeti kisebbséghez, egységes, átfogó európai uniós kisebbségvédelmi szabályozás mégsem létezik, a nemzetiségi kérdés tagállami hatáskörben van. Így e jogok mértéke is országonként különböző, egyes tagállamokban nyílt asszimilációs hatalmi törekvésekkel szembesülnek a nemzetiségek.

A polgári kezdeményezést azonban első nekifutásra elutasította az Európai Bizottság, csak azután fogadta el annak napirendre tűzését, miután az Európai Bíróság megállapította, hogy a kisebbségvédelem nem kizárólag tagállami kötelezettség és jog. (A bírósági eljárásba a román és a szlovák állam a Bizottság, a magyar állam a FUEN oldalán lépett be.)

Ennek ellenére a közmeghallgatáson kedvező volt az MSPI fogadtatása, az uniós parlamenti képviselők és intézmények képviselői támogatták az egységes uniós szabályozás gondolatát.

A Népszava kérdésére Vincze Lóránt FUEN elnök, egyben az RMDSZ EP- képviselője elmondta, kezdeményezésük végcélja az, hogy „az EU felelősséget vállaljon a kisebbségi jogok betartására, és kisebbségi jogi standardokat állítson fel. A Minority SafePack kezdeményezés viszont csak olyan javaslatokat fogalmazhatott meg, amelyek a jelenlegi szerződésekbe illeszkednek”. Ám mivel a nemzeti kisebbségek kérdése tagállami hatáskörbe tartozik, az út még igen hosszúnak ígérkezik. Ezen „ kétségtelenül az első lépést, az első kisebbségi elismerésről, támogatásról és finanszírozásról szóló EU-s jogalkotást jelenti majd. Minden, ami a javaslat nyomán jogszabályba kerül, a jelenlegi nullához képest előrelépést jelent”, fogalmazott Vincze.

Hogy mit is sürgetnek a kezdeményezők? Mindenekelőtt nyelvi és oktatási jogokat, egy soknyelvűségi központ felállítását, a kohéziós politika kibővítését, művelődési és médiafinanszírozást, egyelőre nincs szó arról, hogy a kérdést teljesen vonják ki a nemzeti hatáskörből.

Vincze az Európai Néppárt képviselőcsoportjának nevében egy parlamenti határozat elfogadását javasolta, amely felkéri az Európai Bizottságot a jogalkotásra az MSPI-ban foglaltak alapján. A kérdés azonban az, köteles-e ennek eleget tenni az EB? És ha igen, akkor ez milyen hosszú folyamat, megvalósítható-e az alapszerződések módosítása nélkül? Vincze szerint előbb az EP-nek lesz egy plenáris ülése, amelyen egy MSPI-t támogató határozatot fogadna el a parlament. Az EB-nek január 15-ig döntést kell hoznia arról, hogy támogatja vagy elutasítja, hogy a kezdeményezés alapján jogalkotásba kezd, azonban az aláírások és az EP határozata valóban közvetlenül semmire sem kötelezi. Ha a döntés igen, akkor jogszabály-javaslatot fogalmaz meg a Bizottség, ezek a jogalkotás választott típusától függően még visszakerülnek együttes döntésre az EP-be és majd az döntéseket meghozó európai állam és kormányfők, az Európai Tanács elé is. „Ez reálisan egy-két éves folyamat, aminek a vége alkalmazandó jogszabály(ok) lesznek. Ha a döntése nem, az egy új politikai helyzetet eredményez, azzal majd akkor kell foglalkozni”, vélekedett a FUEN elnök. Hozzátette – a javaslatok egyike sem igényel szerződésmódosítást, hiszen tisztában vannak azzal, hogy nem lehet olyan kezdeményezést indítani semmilyen témában, amely szerződésmódosítást kér.