Előfizetés

Tiltakozó akciót indított az orvosi szakszervezet

D. A.
Publikálás dátuma
2020.10.20. 07:14

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A munkavállalók szándéknyilatkozatokban fejezik ki, hogy nem fogják aláírni az új munkaszerződéseket, mert nem akarnak az új jogviszonyról szóló törvény jogalanyai lenni.
 „Rendszerelhagyási” szándéknyilatkozatokat gyűjt a Magyar Orvosok Szakszervezete – nyilatkozta a Medicalonline-nak Szabad Zoltán, a szervezet elnöke. Ebben a munkavállalók szándékukat fejezik ki, hogy nem fogják aláírni az új munkaszerződéseket, mert nem akarnak az új jogviszonyról szóló törvény jogalanyai lenni. A szakszervezeti vezető szerint ha összegyűlik elegendő aláírás, akkor az kormányzat számára egyfajta kényszerré válhat, hogy tárgyaljon a törvénymódosításáról. Az akció másik célja, hogy a szakszervezet jelezze a végeken dolgozó, és most nagyon elkeseredett orvosoknak, hogy nincsenek magukra hagyva, és van remény. Mint mondta: Összefogás az Egészségügyért – néven akciószövetséget hoztak létre négy másik szakszervezettel. Így 12 ezer fős, szinte a teljes ágazatot lefedő érdekképviseletté váltak. Ekkora tagság pedig – szerinte – erős legitimáció lehet arra, hogy Pintér Sándor belügyminiszter leüljön velük tárgyalni. 

Helyi népszavazásokkal vehetik át a politikai kezdeményezést az önkormányzatok

Markotay Csaba Kósa András Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.10.20. 06:40

Fotó: Karácsony Gergely Facebook-oldala
Jogi akadálypálya vezet a Szabad Városok helyi referendumaihoz: Karácsony Gergelyék nem is számolnak áttörésre 2022 tavasza előtt.
– A népszavazásokkal az ellenzék átveheti a politikai kezdeményezést a kormánytól, szélesebb körben mondhatja el, milyen brutális elvonások terhelik az önkormányzatokat, ha pedig sikerül országos jelentőségű üggyé emelni a kérdést, akkor akár még a kabinet politikáját is befolyásolhatják – így értékelte az IDEA Intézet szakértője, Hajdu Nóra azt az ellenzéki akciót, amit a hétvégén jelentett be Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Szabad Városok nevű szervezet rendezvényén több vidéki településvezetővel közösen. Az ellenzéki polgármesterek – mint arról beszámoltunk –, azt tervezik: helyi népszavazásokat indítanak országszerte, hogy a járvány gazdasági hatásait kezelő EU-s segélyalap Magyarországra eső 2500 milliárd forintjának legalább a felét az önkormányzatok kapják meg lakosságszám-arányosan. A Szabad Városok tagjai azt kérdeznék: „Egyetért-e ön azzal, hogy a helyi képviselő-testület, élve felterjesztési jogával kezdeményezze, hogy az Európai Unió válságkezelő támogatásának legalább a felét a helyi önkormányzatokon keresztül használja fel Magyarország?" A kérdésben nem véletlenül szerepel a kevéssé ismert „felterjesztés joga” fordulat. A kezdeményezés ugyanis az önkormányzatoknak arra az alkotmányos jogára épül, hogy felterjesztéssel élhetnek a kormány, vagy az Országgyűlés felé. Ennek pedig – egy lapunknak nyilatkozó választási szakártő szerint – azért van jelentősége, mert a népszavazási törvény alapján helyi népszavazást csak a „képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben” lehet elrendelni, de ezt a felterjesztés intézményével ki lehet kerülni. Másként vélekedett viszont Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ, és Mikecz Dániel, a Republikon Intézet munkatársa. Nagy Attila Tibor azt mondta, a helyi költségvetésekről tilos népszavazást tartani, márpedig a jogszabály szerint a helyben elszámolandó uniós projektek esetében az önkormányzat számít beruházónak. Mikecz Dániel azt hangsúlyozta: egy önkormányzat azért sem írhat ki népszavazást uniós forrásokról, mert ezekhez nemzetközi szerződések révén jut az ország, s erről nem lehet népszavazást tartani. Kérdés, hogy ez az érvelés a helytálló, vagy pedig az: a népszavazás valójában nem közvetlenül az uniós pénzre vonatkozik, hanem arra, hogy a kormány lépjen-e az ügyben.

Mozgó célpont

Akad ráadásul más más nehézség is. – Elég bonyolult lesz mozgó célpontra lőni a népszavazási kérdéssel. Egyelőre ugyanis csak az uniós állam- és kormányfők állapodtak meg a segélycsomagról, amit az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia. Vagyis egy hivatalosan most még nem létező pénz elosztásáról van most szó – fogalmazott lapunknak egy választási szakértő. Az viszont könnyebbséget jelent az önkormányzatok számára, hogy a helyi népszavazáshoz nem kell aláírást gyűjteni, azt a képviselők egynegyede vagy bizottság kezdeményezheti. A kérdést azonban hitelesítésre be kell nyújtani a helyi választási bizottsághoz. Ebben a pártok delegáltjai és a képviselő-testület által választott tagok vannak, tehát egy ellenzéki többségű városnál jó eséllyel átmegy a kezdeményezés. Ezt a döntést viszont a területileg illetékes törvényszéken meg lehet támadni. A fővárosi önkormányzat nem is számít könnyű jogi csatákra: Budapest vezetése abban bízik, hogy ha előbb nem, akkor a bírósági szakaszban sikerül elérni a kérdés hitelesítését. Budapest esetében az esetleges kedvező bírósági döntés után a Fővárosi Közgyűlés határoz a népszavazás elrendeléséről. Ettől számítva 15 napon belül írható ki a szavazás időpontja. Mindezek alapján forrásaink szerint a helyi népszavazások várható időpontja 2022 tavasza lehet. Kérdés, hogy mire mennek az önkormányzatok azzal, ha sikerül megtartani a népszavazásokat, és azok érvényesek is. A fővárosi önkormányzat azt írta: 
Ha ugyanarról a kérdésről sok településen lesz népszavazás, akkor a szavazatok „összeadódnak”, ami olyan erős politikai akaratnyilvánítás, amelyet nem hagyhat figyelmen kívül az a kormány, amely nemzeti konzultációk során a megkérdezettek alig tíz százalékának véleménye alapján szokott hosszú távú döntéseket hozni.

– A kezdeményezés, ha sikeres, hasznos lehet, megmozgathatja az ellenzéki szavazókat, ugyanakkor az 50 százalékos részvételi küszöb miatt nehéz lesz érvényes referendumokat tartani – mondta Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. Mikecz Dániel szerint az kétesélyes, hogy milyen hatása lehet a népszavazások blokkolásának: – A kérdések hitelesítésének elmaradása erősítheti a "diktatúrát építő Orbán-kormány" és egyben az "alkalmatlan ellenzék" diskurzusokat is. Hogy a választókban ez hogyan csapódik le, az már a pártszimpátia függvénye.  

Lendületet adóvoksok

Brüsszelben Budapest, Pozsony, Prága és Varsó már az év elején erőteljes lobbizásba kezdett azért, hogy a következő uniós költségvetésből és a járvány utáni helyreállítási alapból közvetlenül részesülhessenek az önkormányzatok. Kezdeményezésükhöz már több mint kéttucat európai város csatlakozott. Az uniós képviselő-testület támogatná, hogy a helyi önkormányzatoknak ezentúl nagyobb beleszólásuk legyen a pénzek elosztásába, sőt közvetlenül hozzáférhessenek bizonyos forrásokhoz. Az EP már több határozatban rögzítette ezt az álláspontját, például a klímafinanszírozással, illetve a járványhoz kötődő, 2020 utáni felzárkóztatási támogatásokkal kapcsolatban. Egy sikeres magyarországi népszavazás nyilván lendületet adna a brüsszeli érdekérvényesítésnek, de a pénzosztásról döntő intézményeknek sok egyéb szempontot is mérlegelniük kell.  (Halmai Katalin, Brüsszel)

Csapadékmentes, sokfelé napos időnk lesz, de néhol megerősödik a szél

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.20. 06:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 13 és 16 fok között várható.
Kedden a rétegfelhőzet az ország északkeleti harmadában is zsugorodik, szakadozik, de néhol akár tartósan meg is maradhat. Máshol napos idő várható kevés felhővel, majd késő délutántól, estétől északnyugat felől elkezd megnövekedni a fátyolfelhőzet. Számottevő csapadék nem valószínű, de a borult területeken szitálás nem kizárt. A déli, délkeleti szél az Észak-Dunántúlon megerősödik, Sopron térségében viharos közeli lökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 13 és 16 fok között várható, a tartósan borult részeken ennél kissé hűvösebb idő valószínű. Késő estére általában 4 és 10 fok közé hűl le a levegő.