Előfizetés

Bayer Zsolt több mint 300 millióból rendezhet tévéfilmet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.20. 14:39

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Közpénzeső a kormánypártokhoz közelállóknak: a publicista majdnem annyit kap, mint egykor a Saul fia.
Orbán Balázs nyomában címmmel készít tévéfilmet Bayer Zsolt publicista, amelynek Kálomista Gábor lesz a producere – írta a 24.hu a Nemzeti Filmintézet (NFI) szeptember 8-i döntése alapján. A portál kiemelte: pontosan 299.999.700 forintos támogatást kapott a MEGA FILM Kft.-nél készülő, XIX. századi erdélyi íróról-néprajzi gyűjtőről szóló produkció. Azt is megjegyezték, hogy a Saul fia is csaknem ekkora támogatást, 310 millió forintot kapott a gyártásra annak idején. A szeptember 8-i döntés alapján gyártási támogatást kapott még Csuja László és Nemes Anna A teremtés koronája című tévéfilmje is, melynek Muhi András a producere. A produkció majdnem 100 millióval kevesebb, 216.317.500 forintból forog majd.   A Népszava is beszámolt arról, hogy szintén az NFI döntése nyomán nemrég számos kormánypártokhoz közel álló művész nyert az NFI televíziós produkciós pályázatán. Így Vidnyánszky Attila rendező, aki számos megbízatása mellett a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) fenntartójaként működő alapítvány kuratóriumi elnöke, a Nemzeti Színház igazgatója II. Rákóczi Ferencről készítehet tévésorozatot.  Továbbá Eperjes Károly színész az ötvenes években játszódó tévéfilmet készíthet a szerzetesrendek feloszlatásáról, Kovács Ákos zenész-énekes pedig egy félmúltban kalandozó taxisról forgathat.

Gálffi László, Darvasi László és Szinetár Miklós is akadémiai tag lett

Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.20. 12:54

Fotó: Népszava
Új tagokat választott a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia.
Az Irodalmi Osztály rendes tagja Darvasi László, szenior tagja Aczél Géza lett, tiszteleti tagnak választották Láng Zsoltot és Dragan Velikićet. Az Építőművészeti Osztályba választották Szabó Leventét (rendes tag), Koszorú Lajost (szenior tag) és Szabó Jánost (tiszteleti tag). A Képző- és Iparművészeti Osztály új tagjai: Kelle Antal (rendes tag), Bartha Ágnes (szenior tag), Hans Jörg Glattfelder (tiszteleti tag). A Mozgókép- és Színházművészeti Osztály tagja lett Gálffi László (rendes tag), Szinetár Miklós (szenior tag) és Bocsárdi László (tiszteleti tag). A Zenei Alkotóművészeti Osztály rendes tagja lett Kondor Ádám, tiszteleti tagja pedig Thomas Adés és Yuji Takahashi. Az idei közgyűlésen címzetes tagnak választották a tagok Bíró Yvette-t és Bali Jánost. A vezetőket megerősítették tisztségükben, változás, hogy az elhunyt Jeney Zoltán delegátus helyett Csomay Zsófiát választották az MTA felé delegátusnak. A Magyar Tudományos Akadémia által 1992-ben alapított szervezet október elején egyike volt azoknak, amelyek Berlinben az Akademie der Künste kezdeményezésére létrehozták az Akadémiák Európai Szövetségét. A szövetség célja – a különösen a COVID-19 járvány politikai következményei során fölerősödött - jobboldali populizmus bezárkózó és kirekesztő politikájával szemben a szolidaritás eszméjének, a művészet és gondolkodás szabadságának védelmezése. A szövetség tagjai közös kiáltványt fogalmaztak meg, amely felelősségvállalásukat és a jövőbeli együttműködés konkrét lehetőségeit tartalmazza.
AKADÉMIÁK SZÖVETSÉGE | NYITOTT KONTINENS

Berlini Kiáltvány

Számos európai országban jelenleg olyan kultúrpolitikának lehetünk tanúi, amely a művészetet és a kultúrát kizárólag nemzeti szinten képes felfogni, és amely egyre súlyosabban korlátozza ezt a területet. Ez számos akadémia, múzeum és kulturális intézmény függetlenségét veszélyezteti. Ez ellen szeretnénk fellépni: eddig mintegy 60, az Európai Unió különböző országait, valamint Nagy-Britanniát és Norvégiát képviselő művészeti akadémia és kulturális intézmény csatlakozott a berlini Német Művészeti Akadémia (Akademie der Künste) kezdeményezéséhez, amelynek célja az „Akadémiák Szövetségének” létrehozása. Együtt képviseljük egész Európában a művészet szabadságának jogát, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 13. cikkelye rögzít.

Mit képvisel a Szövetség?

A művészet és a kultúra a működő demokrácia és a társadalmi kohézió létfontosságú eleme. Kiállunk a művészet szabadsága mellett, amely kulturális, társadalmi és politikai életformánk előfeltétele. A művészet társadalmi szerepe és a művészeti intézmények függetlensége a politikai, nemzeti és vallási előírásoktól a demokrácia alapjaihoz tartozik. Itt Berlinben – a 20. századi Németország okozta katasztrófák következtében – különösen tudatában vagyunk annak a felelősségnek, hogy az EU-t egy transznacionális kulturális (béke)projekt részeként határozzuk meg. Kiállunk Európa és társadalmaink kulturális sokszínűsége mellett. Emlékeztetni szeretnénk azokra a vakfoltokra, amelyeket az európaiak hódító háborúi hagytak szerte a világban, a gyarmatosítás hatalmi rendszereire, amelyek hatásai számos országban a mai napig érezhetők. A művészetek támogatásával a humanizmus mellett állunk ki, amely szembeszáll a rasszizmus, a kirekesztés és az erőszak minden formájával. Mindazoknak emberi jogait is védjük, akik bár nem Európában születtek, itt kívánják megkapni az esélyt a túlélésre és a békés együttélésre.

Követeléseink és intézkedéseink

Egyetemes szolidaritásra szólítjuk fel az európai művészeti és kulturális intézményeket. A művészet, a kultúra és a tudomány csak a határokon átívelve fejlődhet a felvilágosodás szellemében. Csak együtt sikerül megőriznünk és megvédenünk ezt a szabad mozgásteret a jövő nemzedékek számára. Nemzetközi és közvetlen információcserét folytatunk országaink kulturális-politikai fejleményeiről, és a híreket a saját kommunikációs csatornáinkon és saját hálózatainkon belül terjesztjük. Intézményeinken belül támogatjuk a művészetek és művészek cserekapcsolatát, főleg ha olyan személyekről van szó, akiket társadalmi-politikai intézkedések korlátoznak művészi munkájuk vagy véleménynyilvánítási szabadságuk gyakorlásában. Követeljük, hogy a művészet és a kultúra az európai politika szerves részévé váljon. Arra szólítjuk fel az európai politikusokat, hogy a művészet szabadságához való jogot és az intézmények autonómiáját az EU Alapjogi Chartájának 13. cikkelyének megfelelően védjék és óvják. Továbbá – ahol csak szükséges – a Szövetség tanácsára támogassák a művészeti akadémiákat és a művészeket.

Rendszerváltás a vásáron: jön az Art Market

Cs. E.
Publikálás dátuma
2020.10.20. 09:00

Közép- és Kelet-Európa elsőszámú nemzetközi kortárs képzőművészeti vására érkezik Budapestre.
Tizedszer nyílik meg Közép- és Kelet-Európa elsőszámú nemzetközi kortárs képzőművészeti vására, az Art Market Budapest október 22 és 25 között. A művészeti seregszemle idén a régió és főként Magyarország kortárs képzőművészetét középpontba helyező művészeti válogatással várja a látogatókat a Millenáris kiállítótereiben és parkjában. A szervezők kiemelt célja a járvány hatására kritikus helyzetbe került hazai művészeti közeg támogatása, és hogy felhívják a zömében magyarországi látogatók figyelmét a nemzetközi színvonalon tevékenykedő hazai sztárokra. 
A rendezvényen a piacon már bevezetett művészek mellett a fiatalabb alkotói generáció is bemutatkozik képzőművészeti egyetemek válogatásaival, a Derkovits Ösztöndíjasok bemutató kiállításával és a Fiatal Fotóművészek Szövetségének részvételével. Különleges szakmai csemege lesz a Kortárs Galériák Egyesülete által létrehozott központi kiállítási stand, ahol az egyesülethez tartozó galériák egy csoportja egyfajta „best of” összeállítással készül. A hazai választékot erősíti a fotóművészeti anyag is: bár a vásár fotószekcióját ezúttal nem önálló csarnokban rendezik meg, a hazai fotóművészet legjavát kiállítási standokon és az online térben is megtekintheti a közönség. Mivel idén a külföldi kiállítók egy része távolmaradásra kényszerül, digitális platformot is létrehoznak: az Art Market Budapest Virtual határokon átívelve kapcsolja össze a kiállítókat a műgyűjtők és művészetfogyasztók nemzetközi hálózatával. A vásár kísérőeseményeként minden évben egy kiemelt téma köré rendezve jön létre művészeti program: 2020-ban az egykori szocialista blokk alkotói és művészeti szakemberek bevonásával 30 (thirty) FREE elnevezéssel a rendszerváltásról emlékeznek meg. Látható lesz a Kodály köröndön már bemutatott tárlat, a képző- és fotóművészek munkáit felvonultató Standby, és a Millenáris parkjában tekinthetjük meg a fenntarthatóság szellemiségében létrejött „collabyrinth” művészeti installációkból álló csoportos köztéri kiállítást. Valamint a rendezvény része a BE.MORE.CONTEMPORARY című kiállítás is, amelynek keretében októberben a JCDecaux hirdetési felületein kortárs műalkotásokról készült fotók jelennek meg: mások mellett Makai Mira Dalma, Botos Péter, Bukta Imre, Pintér Dia, Horváth Ádám, Hencze Tamás és Robitz Anikó munkáival Budapest központi terein találkozhatunk.