Beléptek a Rubiconba

Újabb kormányközeli intézet született, amely szövetségre lépett a legnagyobb történelmi népszerűsítő folyóirattal. Megnéztük, mi folyik a háttérben.

Felkapták a fejüket a történelemoktatók és a történészek október közepén, amikor híre ment, hogy az Orbán Balázs államtitkár vezette, évről évre növekvő állami támogatásokkal kibélelt Mathias Corvinus Collegium (MCC) feltűnt az egyik legtekintélyesebb és legismertebb történelmi magazin, a Rubicon körül. A Válaszonline számolt be arról, hogy az MCC főigazgatója, a vállaltan jobboldali Mandiner főszerkesztője, Szalai Zoltán alapított egy új intézetet Rubicon néven, amely 70 millió forintért megszerezte a Rubicon Tudástárat, azaz a folyóirat teljes archívumát.

A kormányközeli intézet lépése azért is keltette fel a szakma és a műkedvelők széles táborának érdeklődését, mert az 1989-ben alapított magazin nemcsak a tudomány legfontosabb fóruma. Mivel közérthető formában dolgoz fel igen népszerű témákat a szexualitás vagy a járványok történetétől kezdve Trianonon, a második világháborún keresztül a rendszerváltásig, jól fogy az újságárusoknál is.

Bár hiteles adatok nincsenek – a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség nem auditálja –, a kiadó közlése szerint témától függően 18-26 ezer között mozog a példányszám, a szakmabeliek pedig úgy tudják: havonta átlagosan 15-18 ezer példányban fogy. Ami igen magas szám, ha figyelembe vesszük, hogy a nyomatott lapok példányszáma évek óta esik és mennyibe kerül a történelmi magazin (795 forint).

A kiadó egyébként jól muzsikál, májusban 54 millió forint osztalék kifizetéséről döntöttek.

Még ennél is fontosabb, hogy a Rubicon ott van minden nívósabb, a történelemoktatásra kiemelt figyelmet fordító iskola könyvtárában: a tanárok 30 éve előszeretettel használják oktatási segédanyagként, hiszen bármelyik tankönyvnél gazdagabb az illusztrációs anyaga.

A lapot továbbra is kiadó – saját bevallása szerint az új intézet szakmai programját is irányító – Rácz Árpád 16. kerületi háza a szakma egyik centruma: rendszeresen tartanak fogadásokat, ahova a legjelentősebb hazai történészek kapnak meghívót. Lapunk fél tucat történésszel beszélt, akik hangsúlyozták: nem véletlenül került a patinás magazin az MCC közelébe.

Újraírni a történelmet

A kormány új emlékezetpolitikát épít, amelynek része, hogy a több milliárd forinttal kitömött új intézetek a nemzeti történelem sorsfordító eseményeit új megvilágításba helyezik – bizonyos értelemben „újraírják” a történelmet. Ehhez pedig kellhet egy tekintélyes, népszerűsítő fórum, illetve meg akarják nyerni a szakma azon részét is, amelyik idegenkedik a Kásler Miklós minisztériuma által futtatott, sokszor áltudományos nézeteket hirdető intézetektől, a kultúrharcos hangviteltől.

Érdekes, hogy a Rubicon Intézet főigazgatója az a Hahner Péter lett, aki egyrészt előszeretettel publikál kormánykritikus újságokban is, másrészt egyik fő céljának tekinti a történelmi tévhitek cáfolatát, a tudomány népszerűsítését – az erről szóló könyvei igen felkapottak. A Válaszonline megjegyzi: több olyan kutatót igazolt az új intézet, akik korábban óvatosan, de bírálták a kormány kultúrpolitikáját. Ugyanakkor az intézetben dolgozik Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa is, aki az egyik legfőbb bírálója a melegházasság bevezetésének.

Volt olyan történész, aki azt állította a Népszavának, hogy a Rubicon Intézet az Akadémia volt kutatóhálózatában kereshető fizetések 2,5-szeresét ígéri, így nem csoda, hogy „nagy neveket” is tudtak igazolni.

Szalai Zoltán érdeklődésünkre írásban azt közölte, az állami Bethlen Gábor Alaptól az intézet 300 milliót kapott, amit „Trianon századik évfordulója kapcsán a Trianonhoz vezető út, illetve az azt követő száz év történelmének minél alaposabb, mélyebb megismeréséhez, megismertetéséhez kapcsolódó projektek megvalósítására fordítunk”, és további forrásokat akarnak megpályázni. Rácz Árpádot telefonon értük utol: először azt mondta, személyesen áll rendelkezésünkre. Ám később, amikor időpontot akartunk egyeztetni vele, közölte: mivel az intézet alapításával foglalkozó korábbi online anyagunk címe "roppant inkorrekt" (a cím ez volt: "A Mandiner főszerkesztője bevásárolta magát a Rubiconba és intézetet alapított"), nem szeretne szóba állni a Népszavával.