Előfizetés

Influenzaoltás: gyorsan apad a készlet

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.10.21. 06:20

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Tavaly az 1,3 millió vakcina 50-75 százaléka fogyott el. Idén is ennyi oltóanyag van, csakhogy az érdeklődés többszöröse a szokásosnak.
Két és fél, háromszor annyian érdeklődtek a múlt héten influenza-elleni védőoltás iránt, mint a tavalyi szezon csúcsán – derül ki az emberek érdeklődését dokumentáló Google archívumból. A keresési adatokból az is jól látható, hogy az idei szezonban körülbelül akkor ugrott meg a vakcina iránt az érdeklődés, amikor Orbán Viktor szeptember 11-én először beszélt arról, hogy az jó és idén mindenki térítésmentesen megkaphatja. A lapunk által megkérdezett háziorvosok is megerősítették: jóval nagyobb az érdeklődés, mint az elmúlt években. Az már most tudható, hogy ingyen mindenkinek – ahogyan azt a miniszterelnök ígérte – nem jut majd az oltóanyagból. A magyar kormány 23 éve minden évben – idén is – itthon legyártat 1,3 millió adag influenza elleni vakcinát, amit térítésmentesen tesz hozzáférhetővé a rizikócsoportokba tartozóknak a háziorvosoknál. Egyedül a 2009-es év volt kivételes, amikor 2,3 millió embert oltottak a madárinfluenza ellen is. Se azelőtt, se azután nem volt ennyire kapós a háziorvosi rendelőkben az influenza-elleni vakcina, átlagosan az állam által biztosított mennyiségnek az 50-75 százaléka fogyott el egy-egy szezonban. Például tavaly a készítmények alig felét használták el. Most viszont – ha Google-érdeklődés hűen tükrözi az oltási szándék növekedését –, hiány lehet majd a hazai gyártású 3Fluart alapvakcinából is. Sőt kevésnek bizonyulhat az a 100 ezer adag Vaxigrip Tetra vakcina is, amit a kormánynak most sikerült közvetlenül a gyártótól megvásárolnia. Ez eddig recept és térítés ellenében a gyógyszertárakban volt megvásárolható. Ez annyiban más, mint a hazai influenza-elleni vakcina, hogy míg előbbi 3, addig a Sanofi készítménye négy influenza törzs ellen nyújt védelmet. Továbbá a Vaxigrip a 6 hónap és 3 év közötti korosztálynak is adható, ezzel szemben a hazai gyártású 3Fluart oltóanyaggal csak az ennél idősebbek olthatók. Különbség még, hogy hazai gyártású kizárólag izomba, míg a Vaxigrip bőr alá is szúrható. Ezzel kapcsolatban Keszthelyi Gyula tardi háziorvos arra figyelmeztetett, hogy a vérhígító terápiában részesülőknek az érvényes szakmai szabály szerint nem adható izomba injekció. Azaz az ilyen betegeknek is a Vaxigripre van szükségük, ők ezt eddig kiválthattak a patikákban. Most viszont a kormány eltüntette a patikákból Vaxigrip-et. Keszthelyi Gyula hozzátette: eddig a betegei számára elérhető volt a Vaxigrip Tetra, most viszont, miután a kormány az összes ilyen készítményt eltüntette a piacról ezek a betegek a 3Fluart oltással nem védhetők. Mint mondta, próbált kérni a járási központból, ám ott azt mondták ne is reménykedjen, mert nincs.
Ha mindenki kéri az oltást, ahogyan azt Orbán Viktor kormányfő ajánlotta kedden, amikor őt is beoltották – az esetről buzdító videót tett közzé a Facebook-oldalán–, akkor az állam által utólag lefoglalt százezer vakcina biztosan nem lesz elegendő a több mint 200 ezer három év alatti gyereknek.

Noha a lapunk által megkérdezett háziorvosok arról beszélnek, hogy fokozottabb az érdeklődés mint bármikor korábban a vakcina iránt, pontos adatot nem tudnak mondani. Az állam által térítésmentesen biztosított magyar oltóanyagot ezekben a napokban szállították ki a praxisokba. Míg tavaly 300-at idén már csak 200 darab influenza-elleni vakcinát kapott Komáromi Zoltán budai háziorvos. Azt mondja: minden szezonban több részletben érkezik az oltóanyag és nála el szokott fogyni. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke is egyelőre csak a szokásos néhány darab Vaxigripet kapta. Ezt a vakcinát javasolta parxisához tartozó idősebb gyerekeknek is. Arra a kérdésre, hogy mit tud, miként osztják el majd a patikákból kivont készítményt, azt felelte: azt ő is szeretné tudni, de erről semmilyen információt nem kaptak. Lapunk megkérdezte a Nemzeti Népegészségügyi Központot, az Operatív Törzset is arról, hogy Magyarországon összesen mennyi influenza elleni vakcinát tudnak a lakosság rendelkezésre bocsátani. Kíváncsiak voltunk arra is: ha várható volt, hogy nagyobb lesz az igény az oltásra, akkor miért nem rendeltek többet? Ha Németországnak sikerült az eredeti 20 milliós vakcina mennyiséghez további hatmilliót vásárolnia, Magyarországnak miért nem? Mi történik akkor, ha a rendelkezésre álló készlet elfogy, de még lesz igény további oltásokra? Hogyan osztják el a 100 ezer darab Vaxigrip-et a praxisok között? Kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ, mint ahogyan arra sem a miniszterelnök szóvivőjétől, Havasi Bertalantól, hogy Orbán Viktort melyik vakcinával oltották be kedden.

Belakja Révfülöpöt a Corvinus Collegium

Batka Zoltán Vas András
Publikálás dátuma
2020.10.21. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Kivételes adottságú, 10,7 hektáros területet is kapott a közvagyonból a Mathias Covinus Collegium a településen. A helyieket is meglepte ez a döntés.
Nagy visszhangot váltott ki, lapunk is beszámolt arról, hogy a hivatalosan tehetséggondozással foglalkozó Fidesz-közeli Mathias Covinus Collegium (MCC) Alapítvány – pécsi, zalaegerszegi, szekszárdi és szombathelyi ingatlanok mellett – a révfülöpi kikötőt is megkapja az államtól. A révfülöpi kikötő azonban csak a jéghegy csúcsa, a vízparti létesítmény mellett ugyanis további hatalmas, értékes területeteket kap az alapítvány. A Népszava összesítése szerint az MCC a 3,3 hektáros kikötő „feletti” – települést átszelő 71-es úttól és vasúttól északra található –, két tagból álló, összesen 10,7 hektáros, kiváló adottságú területtel is számolhat. Csak viszonyításképpen: a település teljes területe 1039 hektár, ebből visz el el kikötővel együtt 14 hektárt az MCC. Vagyis a kormánypártok egyetlen parlamenti voksolással az alapítványnak adták a település 1,3 százalékát. Helyszíni riportunkból kiderül, hogy a most átadott hatalmas területen egy kastély is áll, az MCC-hez kerülő kikötő szomszédja pedig egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó kemping.   
Megkerestük az MCC-t, hogy megtudjuk, mihez kezd ekkora területtel, milyen tervei vannak a kastéllyal, és milyen forrásból újítja fel a birtokot, de csak a honlapjukon olvasható szöveget ajánlották figyelmünkbe.

Abból annyi derül ki, hogy ott „korszerű, több száz fiatal elszállásolására és időszakos oktatására, játékos foglalkoztatására alkalmas gyermektábort alakít ki.” A terület jelentős méretéről, kivételes adottságáról szemérmesen hallgatnak, de azt hangsúlyozzák, hogy „ szebb napokat látott ingatlanegyüttesről” van szó, és megemlítik, „a terület elhagyatottsága többször okozott bosszúságot az önkormányzat és a lakók számára.” Mint arról már többször írtunk, az MCC-t 1996-ban magánalapítványként hozták létre, mára pedig jókora tőkét kapott a nemzeti-konzervatív-keresztény elitképzést célul kitűző – de az üzlettől sem megriadó – szervezet a Fidesz-kormánytól. A Mol- és Richter-részvények 10-10 százalékával megtámogatott alapítvány vagyona 260-280 milliárd forinttal nőtt. Az alapítván kuratóriumának elnöke Orbán Balázs, miniszterelnökségi államtitkár. A most átadott, hét különböző helyrajzi-számon fekvő ingatlanok mindegyike állami tulajdon. A kikötő környékének kezelője a Nemzeti Sportközpontok, a mólóké pedig Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság volt. A vitorláskikötőt amúgy a 2011-es, nemzeti vagyonról szóló törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok közé sorolta, most mégis átkerül az MCC-hez.

Lázár is felbukkant, de nem úgy

Az egykori kancelláriaminiszter, Lázár János családjának Révfülöpön van nyaralója, ezzel együtt a helyiek gyanúsnak találták, hogy a politikust éppen a napokban látták a településen. Többek szerint kapcsolatban lehet a „mostani helyzettel”. Megkerestük Lázár János sajtóügyekért is felelős munkatársát, aki érdeklődésünkre azt közölte: a politikus rendszeresen megfordul a Balaton-parti településen, de ennek nincs köze az MCC tulajdonszerzéséhez. B. Z., K. A. 

A lapunk által megkérdezett ingatlanszakértő az alapítványnak juttatott révfülöpi terület értékét nem tudta meghatározni, állította, a további hasznosítási tervek nagyban befolyásolják, mennyit is érhet a 14 hektár. Az ingatlanirodák ajánlatai alapján Révfülöpön 10-22 ezer forintos négyzetméter-áron találhatók beépítetlen telkek, ez alapján is 1,4-3,1 milliárd forintot érhet a terület, ám az ingatlanszakértő szerint fekvése miatt az MCC-hez kerülő terület ennek többszörösét éri. A kikötő feletti, helyben csak "tervhivatali nyaralóként" emlegetett terület be van kerítve, jó része mára erdősödött. Így is látni azonban itt-ott a pártállam idején épült, előbb az Országos Tervhivatalhoz, majd a Pénzügyminisztériumhoz tartozó üdülőket. A főútról pedig belátni az egykori – ahogy a helyiek mondják – „grófi kastélyig.”
Impozáns a kiskastély, de leromlott állapotú, sűrű növényzet veszi körül.
A terület olyannyira elhagyatott, hogy a bozótosban otthonra találtak a vaddisznók amelyek a lakosok szerint egyre gyakrabban jelentek meg a település utcáin.

A területen egy darabig a kétcsillagos Révfülöp Üdülőszálló is volt, ám a közeli utcában lakók szerint jó tíz éve, hogy nem üzemelt.
A terület kerítésén látható még az Otthon Centrum ottfelejtett hirdetése, jelezve, hogy az állami tulajdonos máskor is meg akarhatott szabadulni a területtől, ám sikertelenül. Az egyik helyi lakos úgy tudja: pár éve egy helyi tulajdonosi konzorcium tervezte, hogy megveszi a területet és lakóparkot húz fel ott. Végül elvetették a tervet. Kerestük a település polgármesterét, de nem értük el, üzenetünkre nem reagált. A Révfülöpön megkérdezettek körében meglepetést és megütközést keltett, hogy nem „csak” a kikötőt, hanem "tervhivatali nyaralóként" emlegetett jókora területet is viszi az alapítvány. – Az is az övék lett?! – reagált a híre tegnap a településen egy idősebb, helybeli asszony, és nagyot legyintette: – Akkor annak is búcsút inthetünk. Mint az a helyiek beszámolójából kikerekedik, a kikötőt valójában már korábban elkezdték elveszíteni, egyre kevesebb révfülöpi csónakjának adtak helyet, és 1200 forintos belépőjeggyel próbálták távol tartani a betérőket. A kikötő közvetlen szomszédja a Napfény Kemping, ami Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik. – Már csak káromkodni tudnék, pedig nem szívlelem a ronda beszédet, pedagógus vagyok – dühöngött egy asszony, amikor az MCC érkezéséről kérdeztük. – A helyieket sorra szorítják ki a Balaton partjának közeléből. Ma, ha egy családos lejön, alig tud hova menni a gyerekekkel. Régen a Napfény kempingbe is bárki szabadon bejárhatott, gyakran mi is onnan hajóztunk ki a férjemmel horgászni, vagy kikötöttünk a sporthivatal vitorláskikötőjénél. Mára mindenhonnan elkergették a helyieket, szinte a teljes Balaton-partot kerítés övezi. A fiatalokat sajnálom, nekünk legalább még volt Balatonunk.

Érinthetetlenebb, mint a jegybank alapítványai

Máshol sem ritka, hogy magánalapítványok támogatják az egyetemeket, a tehetséggondozást, csakhogy másutt ezek az alapítványok általában nem köz-, hanem magánvagyonból gazdálkodnak. A Matthias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozási programját azonban az Országgyűlés idén májusban közfeladatnak minősítette, amelyet az MCC-t működtető Tihanyi Alapítvány közérdekből lát el. Ehhez a jogszabály értelmében a kormány több száz milliárdos vagyoni juttatást adott. – Ez a vagyon kormányváltás esetén a Fidesz ellenzéki szerepének finanszírozására szolgálhat. Az új kormánynak még annyi beleszólása se lesz a a vagyon kezelésébe és felhasználásába, mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által gründolt Pallas Athéné Alapítványok esetében – világított rá egy neve elhallgatását kérő jogi szakértő a Népszavának. Az idén egybeolvadó MNB alapítványok alapítói joga ugyanis a jegybanknál maradt, így annak kuratóriumát a bank jelöli ki. Ezt ugyan jelenleg Matolcsy György uralja, de a jövőben azért előfordulhat olyan konstelláció, hogy új vezetőséget kap az MNB, amelynek lehetősége nyílik a kuratórium összetételének megváltoztatására és így az alapítványi vagyon kezelésébe való beleszólásra. A Tihanyi Alapítvány azonban teljes egészében magánalapítvány, amelyet annak idején Tombor András saját befolyási övezetének tágítására hoztak létre. Az alapítvány alapítói jogait a kuratórium gyakorolja, amelynek döntéseire a mindenkori kormánynak jogszerűen semmiféle befolyása sincs. A cél éppen ez volt: a szükséges erőforrások biztosítása a kormányváltás után. Ez az alapítványi vagyon sokkal könnyebben használható erre a célra, bármilyen pártvagyonnál. A Pallas Athéné alapítványok kapcsán hozott korábbi alkotmánybírósági döntés értelmében a jegybanki alapítványok közérdeket ellátó szervként az infótörvény hatálya alá esnek, így az ezekben kezelt vagyon nem veszti el „közpénz jellegét”. A jogalkotó ezúttal meg sem próbálkozott az MNB-s trükkel, így átláthatósági szempontból a Tihanyi Alapítvány vagyona is közvagyonnak számít a közcél teljesítése okán, így a közadatigényléseket teljesítenie kell. Kérdés, hogy ezt magától is megteszi, vagy csupán bírósági végzés hatására. Utóbbi esetben a per akár két évig is húzódhat, így a győzelem inkább erkölcsi lesz, mintsem hasznos, hiszen a kiperelt adatok már nem lesznek aktuálisak. Másrészt, ha az alapítvány gazdálkodik a vagyonnal, akkor esetenként üzleti titokra is hivatkozhat. Az alapítványok törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el, így ezen az úton számonkérhető lenne Tombor alapítványa. A jelenlegi helyzetben azonban erre nem sok remény van. A Tihanyi Alapítványnak átjátszott vagyon már nem szerezhető vissza, de ez nem jelenti azt, hogy egy kormányváltás esetén nem lehetne megtalálni azt a módot, amivel a jelenlegi kuratóriumi tagok helyére mondjuk az ELTE, a Corvinus és a BME szenátusai által választott 3-3-3 képviselőt ültetik, akik kormányoktól függetlenül jelentős vagyonnal gazdálkodva biztosíthatnák a későbbiekben az egyetemi autonómiát. (Szalai Anna)

Kiemelt jelentőségű beruházás lesz a Hableány-emlékmű

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.20. 22:00

Fotó: Erdős Dénes
Döntött a kormány.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette a kormány a Hableány-emlékmű felállítását - derül ki a keddi Magyar Közlönyből. A hírt a napi.hu fedezte fel. Ami biztos: 
  • építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni,
  • építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,
  • településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni,
  • településképi bejelentési eljárásnak, valamint
  • közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye.
A kormány még nyáron döntött úgy, hogy magyar és dél-koreai művészek által tervezett emlékművet állíttat a kormány a Hableány-tragédiára emlékezve. A költségvetésből 175,8 millió forintot csoportosítanak át erre a célra. Az emlékmű fenntartása és üzemeltetése az V. kerületi önkormányzat feladata lesz. A Viking Sigyn szállodahajó tavaly május 29-én a Margit híd közelében ütközés után maga alá gyűrte a Hableány sétahajót, amely elsüllyedt. A sétahajón 35-en voltak: 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A Viking Sigyn kapitánya ellen tavaly november végén emeltek vádat, halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége és 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt.