A magyar gazdaságvédelmi csomag költségvetési hatása nem érte el a GDP 4 százalékát, szemben a kormány által számolt 8-10 százalékkal – ez derül ki az Nemzetközi Valutaalap (IMF) most nyilvánosságra hozott európai regionális prognózisából. (AZ IMF nem értékelte külön a Magyarországot, csak egyes adatokat közölt nemzetközi összehasonlításban.) Az IMF szakértői szerint az európai kormányok (Nagy-Britannia, Németország, Lengyelország esetében) példátlan mértékű, sokszor valóban a GDP 8-10 százalékára rúgó költségvetési csomagokat vetettek be a cégek és a háztartások védelmére. Ezen csomagok célja kettős volt: az ellátás fenntartása, illetve a háztartások és a cégek csődjének elkerülése. A magyar kormányt idehaza többször számtalan bírálat érte, mondván, hogy pont nem erre koncentrált, hanem sokszor felesleges látványberuházásokra szórta a gazdaságvédelmi pénzeket.
Az európai jegybankok többsége kamatcsökkentéssel igyekezett kedvezőbb gazdasági környezetet teremteni, ám ebből az MNB pont kimaradt, amelynek a válság alatt a forint védelmében még kamatot is kellett emelnie. A magyar jegybanki ösztönzés viszont GDP-arányosan az egyik legnagyobb volt: az IMF szerint az MNB intézkedései a GDP 11-12 százalékát elérő mértékben bővítette mérlegét – vagyis ennyi likviditást pumpált a gazdaságba a hitelmoratóriumon, a hitel- és kamattámogatási programokon és más intézkedéseken keresztül.
Az IMF szerint a magyar gazdaság az idén 6,1 százalékkal csökken, jövőre viszont már 3,9, 2022-ben pedig négy százalékos növekedés várható, míg az európai gazdaságok GDP-je az idén hét százalékkal csökken, jövőre pedig 4,7 százalékos növekedés várható, bár ezzel együtt rendkívül bizonytalanok az egész kontinens gazdaságának kilátásai Covid-19 járvány második hullámának az elején.
