Hibás nézőpont és módszertan, kiegyensúlyozatlan források, megalapozatlan állítások. Így jellemzi a kormány az Európai Bizottság szeptember végén közzétett jogállamisági jelentését, amely komoly bírálatokat tartalmazott a magyarországi korrupcióról, médiapluralizmusról, a fékek és ellensúlyok rendszeréről. A Fidesz EP-delegációja szerdán az Európai Parlament képviselőinek is megküldte a tagállami kormányoknak már eljuttatott három oldalas magyar panaszgyűjteményt.
Az Orbán-kormány véleménye szerint a brüsszeli testület témaválasztása eleve önkényes és egyoldalú, mivel a jogállamnak nincs általánosan elfogadott meghatározása. Miközben a médiapluralizmus nem tartozik a jogállam kategóriájába, a nemzeti kisebbségek jogainak védelme vagy az antiszemitizmus elleni harc nem volt a vizsgálat tárgya — olvasható a dokumentumban. A kormány hiányolja azt is, hogy míg az Európai Bizottság górcső alá vette a korrupciót, addig kimaradt a látóköréből a pénzmosás, amely rendszerszintű problémát jelent például Dániában és Svédországban.
Orbánék felróják a grémiumnak azt is, hogy a jelentés elkészítésekor figyelmen kívül hagyta a magyar kormány részletes elemzéseit, és elsődlegesen külső forrásokra hagyatkozott, amelyek megbízhatósága és elfogulatlansága megkérdőjelezhető. Ebben az összefüggésben előkerül a (Soros György által létrehozott) Nyílt Társadalom Alapítvány is, amely az értékeléshez véleményt benyújtó 13 civil szervezet közül 11-nek nemrégiben pénzügyi támogatást nyújtott. A jelentést valójában ezek a szervezetek írták — áll a kormányzati összefoglalóban.
Bár az Európa Tanács antikorrupciós szervezete (GRECO) és az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) Hollandiával és Belgiummal kapcsolatban is megfogalmazott kritikát, azok nem szerepeltek a két országról szóló beszámolóban, ellentétben a magyarországi értékeléssel. Nem foglalkozott az Európai Bizottság azzal sem, hogy az általa támogatott szakértői intézet szerint Finnországban bajok vannak a médiapluralizmussal — szögezi le a dokumentum.
A kormány ezúttal is kettős mércével vádolja Brüsszelt: az Európai Bizottság megkérdőjelezte az egyetlen szervnek vagy tisztségviselőnek sem alárendelt magyar főügyészség függetlenségét, de nem tette szóvá, hogy bizonyos tagállamokban az igazságügyi minisztérium utasíthatja a főügyészt, illetve leválthatja őt.
Az Orbán-kormány a felek tisztességes meghallgatását, az egyenlő bánásmódot, az előreláthatóságot, az objektivitást és a pártatlanságot kéri számon a Bizottságon, mivel ezek minden, a jogállamiság elvén alapuló mechanizmus alapvető követelményei. “A jogállamisági felülvizsgálati ciklusa nyilvánvalóan nem felel meg ezeknek a kritériumoknak” — zárul a lesújtó kormányzati kritika a brüsszeli jelentésről.
