Előfizetés

Kutatók igazolták a maszkviselés hatékonyságát

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.22. 16:12

Fotó: Shutterstock
Eredményesnek bizonyult a vírus szétszórásának és belélegzésének visszaszorításában is.
A maszkviselés hatékonyságát igazolták japán kutatók a koronavírus terjedésével kapcsolatban. Tanulmányuk szerint az arcmaszkok egyaránt hatékonyak a vírus szétszórásának és belélegzésének visszaszorításában.
A Tokiói Egyetem tudósai szimulációs kamrában vizsgálták a vírus levegőben történő terjedését és a maszkok hatékonyságát. A zárt kamrában két bábút helyeztek el, arccal egymás felé. Az egyik fejet porlasztóval szerelték fel, hogy a köhögéssel a levegőbe jutó koronavírus-részecskéket tudja utánozni. A másik fej a természetes lélegzést imitálta, és egy gyűjtőkamrája volt a belélegzett vírusok számára.
Az egyik kísérletben a vírust belélegző fejre tettek maszkot. A textilmaszk 17 százalékkal, az orvosi maszk pedig 47 százalékkal kevesebb vírust engedett belélegezni. A szorosan rögzített N95-ös maszk, amelyet az egészségügyi dolgozók viselnek, a beszívott vírusok mennyiségét 79 százalékkal csökkentette – számolt be az NHK japán közszolgálati műsorszolgáltató hírportálja. A kutatók megjegyezték, hogy százszázalékos védelmet akkor sem nyújtottak az N95-ös maszkok, ha ragasztószalaggal rögzítették az arcra.
Amikor maszkot tettek a víruskibocsátó fejre, a textil és az orvosi maszk is több mint 70 százalékkal csökkentette a másik, maszk nélküli fej által belélegzett vírus mennyiségét. Abban a kísérletben pedig, amikor mindkét fél - a víruskibocsátó és a belélegző is - maszkot viselt, még hatékonyabb volt a védelem – írták a kutatók szerdán publikált tanulmányukban.
Kavaoka Josihiro professzor, a kutatás vezetője elmondta, hogy először végeztek kísérletet valódi koronavírussal a kórokozó terjedésének vizsgálatára. A professzor felhívta a figyelmet, nagyon fontos, hogy a maszkot mindenki helyesen viselje.
A tudományos világban konszenzus van abban a kérdésben, hogy a koronavírus a levegőben is terjed. Az amerikai betegségmegelőzési és -ellenőrzési központ (CDC) októberben felülbírálta korábbi útmutatását, és az új leírás már arra figyelmeztet, hogy a kórokozó órákig képes a levegőben maradni. Japán kutatók egy másik csoportja egy szuperkomputerrel az igazolta, hogy a levegő páratartalma jelentős hatással lehet a vírusrészecskék levegőben történő szétszóródására.

Szlávik János: a maszkhordás az alapvető védekezési eszköz

A hatalmas járvány nem csendesedik, és a koronavírus az influenzánál is veszélyesebb – mondta a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa egy online szakmai konferencián csütörtökön. Szlávik János úgy fogalmazott, a védekezés egyik alapvető eszköze a maszkviselés, azonban nem kell misztifikálni a maszkokat.  Hatékonyság szempontjából nincs nagy különbség közöttük, hiszen míg egy egyszerű maszk 95 százalékos, a sebészi maszk 95-98, a speciális, ffp2, ffp3 maszkok 99 százalékos védelmet nyújtanak. Az utcán, a hétköznapi életben az egyszerűbb maszkok is védelmet nyújtanak, de védekezésnek fontos eleme a távolságtartás is. Ha ezt a kettőt betartjuk, szinte nulla a megfertőződés esélye – hangsúlyozta az infektológus.     

Óraállítás – Többet alhatunk, de egyre korábban sötétedik

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.22. 14:15
Képünk illusztráció
Fotó: Sebastian Kahnert / dpa Picture-Alliance / AFP
Vasárnap hajnali 3-kor még csak 2 óra lesz. Lehet, hogy utoljára kell tekergetni az órákat.
Idén október 25-én kezdődik a téli időszámítás, vagyis vasárnap hajnali 3-ról 2 órára vissza kell állítani az órákat, hogy visszakapjuk a márciusban „elveszett” egy órát. Bár többet alhatunk, legalábbis vasárnap, de a következő időszakban egyre hamarabb, tél közepén már délután sötét lesz. 
A „kütyük” maguktól átállnak, az emberi szervezet nem biztos
Fotó: MTI
Mivel az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés szerint az uniós polgárok többsége feleslegesnek tartja az óraállítást, az Európai Parlament tavaly márciusban úgy döntött, 2021-től megszünteti, és a tagállamok dönthetik el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást használják tovább. Most még minden országban visszaállítják az időt, de ahol a téli időszámítást választják állandónak, többet már nem állítgatnak. Ahol a nyári időszámítás mellett döntenek, 2021. március 28-án még van egy tekerés, de aztán az EU-ban véget ér az évi két óraállítás. Arról, hogy Magyarország hogyan dönt, egyelőre nincs hír.
Halasztódik a döntés az Európai Unió tagállamaiban a nyári vagy a téli időszámítás végleges megállapodásának a kérdésben, annak ellenére, hogy a világjárvány jelentős mértékben megváltoztatta az emberek napi életmódját, és a negatív hatások nem kímélték az alvási szokásokat sem: kevesebbet és egyre nyugtalanabbul alszunk – közölte a Magyar Alvás Szövetség.   
Az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák alapján, élettani és egészségügyi szempontból az eredeti időzóna visszaállítása lenne a legészszerűbb: évezredek óta élünk a jelenlegi téli időszámítás rendszerében – idézték G. Németh György, a szövetség elnökét. A szakember arra is felhívta a figyelmet, szükség lenne nemzetközi és nemzeti állásfoglalásokra, javaslatokra és intézkedésekre, amelyek például a gyermekek és fiatalok kora reggeli kényszerébresztése miatti káros hatásokat, az elalvásos közlekedési baleseteket segítenek megelőzni, vagy a kora délutáni pihenés, a mediterrán országokban gyakorlatnak számító szieszta életmódra gyakorolt egészségügyi következményeinek vizsgálatát szolgálják.
Nyári időszámítás esetén decemberben reggel sokáig teljes sötétség uralkodna, ez az időzóna megzavarja az emberi bioritmust, ami az alvás-ébrenlét ritmusát befolyásolja és hatással van az egészségre is. Az időbeosztásunknak is leginkább a téli időszámítás felel meg, mert a tevékeny órák nagy része akkor esik természetes fényre. Téli időszámítás esetén nyáron már kora hajnalban világos lenne, de este nyolc óra előtt lemegy a nap, a nyárit választva télen egy órával tovább marad világos, azaz december végén is öt óra körül megy csak le a nap, de reggel nyolc után kel csak fel. A tudományos ajánlás a normál, vagyis téli időszámítás alkalmazását javasolja, noha az emberek túlnyomó többségét nyomasztja, ha korán sötétedik.
Az óraállítást energiatakarékossági szempontból a nyugat-európai országokat követve Magyarországon 1980-ban vezették be folyamatosan. Ám a kezdetektől fogva folyik a vita a pozitív és a negatív hatásairól, jó ideje egyre többen ellenzik, mert a megspórolható minimális energia nincs arányban azzal a megterheléssel, amit az időeltolás az emberi szervezetnek okoz.
Az évi két óraátállítás megszüntetéséről szóló döntést alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejleménynek értékelte tavaly a Magyar Alvás Szövetség. Az alvás és az ébrenlét természetes ritmusának, a cirkadiánnak a mesterséges megzavarása ugyanis negatívan hat az emberi szervezetre. Sokak számára az óraállítás nem okoz komoly problémát, de kellemetlen tüneteket bárki tapasztalhat, rosszabb lehet a közérzet, csökkenhet a teljesítményszint, a koncentrálóképesség, a toleranciakészség, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel.
Mivel „durva beavatkozás” éri a szervezet belső órája által vezérelt életritmusunkat, nem csoda, hogy megzavarodunk, ha vasárnap reggel a „magától” átálló okostelefonunk órájára nézünk. Ha a szervezet nagyon pontos – biológiai – óráját kizökkentik a ritmusából, hirtelen és sokat, azaz egy órát is kell alkalmazkodnia, az problémákat okozhat – mondta korábban a Népszavának Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója. Megzavarhatja a hormonrendszert a vérnyomást, a vércukorszintet, de a lelket is. Az, hogy kit mennyire visel meg az óraállítás, az időjárási érzékenységhez hasonlóan, egyéni. Leginkább általában a gyerekek, az idősek és a krónikus betegséggel élők szenvedik meg. Az új helyzethez való alkalmazkodás akár napokig, de akár két hétig is eltarthat.

Valószínűleg sikeresen kavarták fel a port a Bennu aszteroidán

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.22. 11:36

Fotó: NASA
Az, hogy mennyi kőzetmintát sikerült begyűjteni a földközeli kisbolygó felszínéről, jövő héten derül ki, de a közeli képek és videofelvételek alapján a kutatók remélik, meglesz a 60 grammos minimális mennyiség.
Valószínűleg sikeres volt az Egyesült Államok első mintagyűjtése egy aszteroida felszínéről: a keddi manőverről készült felvételek tanúsága szerint az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Osiris-Rex kisbolygókutató űrszondája teljesítette feladatát a Bennun.
A kutatók csak a jövő héten fogják megtudni, hogy mennyi kőzetmintát sikerült begyűjteni a földközeli kisbolygó felszínéről, a küldetés sikeréhez legkevesebb 60 grammra van szükség. A keddi manőverről készült közeli képek és videofelvételek alapján a kutatók bíznak a sikerben. „Tényleg felkavartuk a port az aszteroida felszínén, de ez egy jófajta zűrzavar, pont olyan, amilyenben reménykedtünk” – mondta Dante Lauretta, az Arizonai Egyetem kutatója. A szakember szerint a képek alapján nagyon jól sikerült a manőver, pontosan olyan jól, ahogy elképzelték, és nagyon valószínű, hogy sikerült megtölteni a mintagyűjtőt.
Miután a kisteherautó-méretű űrszonda kilépett a Bennutól 0,75 kilométeres távolságban lévő keringési pályájáról, néhány órán át tartó manőverezéssel megközelítette a teniszpálya-méretű Nightingale (Fülemüle) kráter viszonylag sík közepének felszínét. Az Osiris-Rex 3,4 méter hosszú robotkarjának végén lévő mintagyűjtő legkevesebb két centiméterre befúródott a talajba, összezúzva egy méretes sziklát, majd a terveknek megfelelően az űreszköz nyomás alatt lévő nitrogéngázt irányított a felszínre, hogy a felcsapódó porból és kőzetből mintát vegyen. A procedúrát követően az űreszköz visszaállt a Bennu körüli keringési pályájára. A felvételek csak órákkal a manőver után kezdtek beérkezni a földi irányításhoz.
A következő néhány napban az űrszonda kamerája a robotkar végén lévő mintagyűjtőt fogja fürkészni, és megfelelő fényviszonyok között talán még a mintatartályba is sikerül „belesnie”.
Amennyiben kevesebb mint 60 gramm mintát sikerült begyűjteni, a kutatóknak október 30-ig kell eldönteniük, hogy újra próbálkoznak-e a mintavétellel, erre azonban csak januárban lesz lehetőség, egy másik helyszínen. A tervek szerint az Osiris-Rex márciusban int búcsút a Bennunak, a begyűjtött minták pedig 2023-ban érkeznek meg a Földre.
A NASA soha ezelőtt nem próbált még meg mintát begyűjteni a Naprendszerünkben lévő csaknem egymillió ismert aszteroida egyikéről sem. Japán ezzel szemben decemberre várja a Ryugu kisbolygóról érkező mintákat, tíz évvel azután, hogy a Hajabusza japán űrszonda sikeresen mintát vett az Itokawa aszteroidáról, majd leszállóegységével leküldte azt a Földre.
A kutatók szerint az 1999 szeptemberében felfedezett Bennu olyan építőköveket őrizhet a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miként alakult ki az élet a Földön és talán máshol is. A szénben gazdag, nagyjából 550 méteres égitest minden hatodik évben elhalad a Föld mellett, mivel ahhoz hasonló távolságban kering a Nap körül. A Bennu a Földre veszélyes űrobjektumok közé tartozik. A NASA szakemberei szerint 1 a 2700-hoz az esélye annak, hogy az aszteroida összeütközik a Földdel a következő évszázad végén. Minél többet megtudnak a kutatók a Bennuhoz hasonló aszteroidákról, annál nagyobb biztonságban lesz a Föld.