Idén október 25-én kezdődik a téli időszámítás, vagyis vasárnap hajnali 3-ról 2 órára vissza kell állítani az órákat, hogy visszakapjuk a márciusban „elveszett” egy órát. Bár többet alhatunk, legalábbis vasárnap, de a következő időszakban egyre hamarabb, tél közepén már délután sötét lesz.
Mivel az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés szerint az uniós polgárok többsége feleslegesnek tartja az óraállítást, az Európai Parlament tavaly márciusban úgy döntött, 2021-től megszünteti, és a tagállamok dönthetik el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást használják tovább. Most még minden országban visszaállítják az időt, de ahol a téli időszámítást választják állandónak, többet már nem állítgatnak. Ahol a nyári időszámítás mellett döntenek, 2021. március 28-án még van egy tekerés, de aztán az EU-ban véget ér az évi két óraállítás. Arról, hogy Magyarország hogyan dönt, egyelőre nincs hír.
Halasztódik a döntés az Európai Unió tagállamaiban a nyári vagy a téli időszámítás végleges megállapodásának a kérdésben, annak ellenére, hogy a világjárvány jelentős mértékben megváltoztatta az emberek napi életmódját, és a negatív hatások nem kímélték az alvási szokásokat sem: kevesebbet és egyre nyugtalanabbul alszunk – közölte a Magyar Alvás Szövetség.
Az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák alapján, élettani és egészségügyi szempontból az eredeti időzóna visszaállítása lenne a legészszerűbb: évezredek óta élünk a jelenlegi téli időszámítás rendszerében – idézték G. Németh György, a szövetség elnökét. A szakember arra is felhívta a figyelmet, szükség lenne nemzetközi és nemzeti állásfoglalásokra, javaslatokra és intézkedésekre, amelyek például a gyermekek és fiatalok kora reggeli kényszerébresztése miatti káros hatásokat, az elalvásos közlekedési baleseteket segítenek megelőzni, vagy a kora délutáni pihenés, a mediterrán országokban gyakorlatnak számító szieszta életmódra gyakorolt egészségügyi következményeinek vizsgálatát szolgálják.
Nyári időszámítás esetén decemberben reggel sokáig teljes sötétség uralkodna, ez az időzóna megzavarja az emberi bioritmust, ami az alvás-ébrenlét ritmusát befolyásolja és hatással van az egészségre is. Az időbeosztásunknak is leginkább a téli időszámítás felel meg, mert a tevékeny órák nagy része akkor esik természetes fényre. Téli időszámítás esetén nyáron már kora hajnalban világos lenne, de este nyolc óra előtt lemegy a nap, a nyárit választva télen egy órával tovább marad világos, azaz december végén is öt óra körül megy csak le a nap, de reggel nyolc után kel csak fel. A tudományos ajánlás a normál, vagyis téli időszámítás alkalmazását javasolja, noha az emberek túlnyomó többségét nyomasztja, ha korán sötétedik.
Az óraállítást energiatakarékossági szempontból a nyugat-európai országokat követve Magyarországon 1980-ban vezették be folyamatosan. Ám a kezdetektől fogva folyik a vita a pozitív és a negatív hatásairól, jó ideje egyre többen ellenzik, mert a megspórolható minimális energia nincs arányban azzal a megterheléssel, amit az időeltolás az emberi szervezetnek okoz.
Az évi két óraátállítás megszüntetéséről szóló döntést alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejleménynek értékelte tavaly a Magyar Alvás Szövetség. Az alvás és az ébrenlét természetes ritmusának, a cirkadiánnak a mesterséges megzavarása ugyanis negatívan hat az emberi szervezetre. Sokak számára az óraállítás nem okoz komoly problémát, de kellemetlen tüneteket bárki tapasztalhat, rosszabb lehet a közérzet, csökkenhet a teljesítményszint, a koncentrálóképesség, a toleranciakészség, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel.
Mivel „durva beavatkozás” éri a szervezet belső órája által vezérelt életritmusunkat, nem csoda, hogy megzavarodunk, ha vasárnap reggel a „magától” átálló okostelefonunk órájára nézünk. Ha a szervezet nagyon pontos – biológiai – óráját kizökkentik a ritmusából, hirtelen és sokat, azaz egy órát is kell alkalmazkodnia, az problémákat okozhat – mondta korábban a Népszavának Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója. Megzavarhatja a hormonrendszert a vérnyomást, a vércukorszintet, de a lelket is. Az, hogy kit mennyire visel meg az óraállítás, az időjárási érzékenységhez hasonlóan, egyéni. Leginkább általában a gyerekek, az idősek és a krónikus betegséggel élők szenvedik meg. Az új helyzethez való alkalmazkodás akár napokig, de akár két hétig is eltarthat.
