Budapest;fővárosi önkormányzat;

Tízmilliárdokat követelnek a fővárostól

Harmincmilliárdnál is többet követelnek a fővárosi önkormányzattól és cégeitől különböző eljárásokban. Budapest ennek csaknem felére tart igényt a jogvitáiban.

Költségvetési kockázatot okoznak azok a jogviták, amelyek a korábbi fővárosi vezetés által elindított fejlesztési projektek miatt folynak. A sok vitás és peres ügy ugyanis – amelyekben Budapest mind alperesi, mind felperesi pozícióban érintett – jelentős súllyal nehezedik a vékonyka büdzsére. Fedezetként idén 500 millió forintos keretet különítettek el, de a városvezetés a költségvetés összeállításakor elismerte: ez nem fedi le teljeskörűen a kockázatokat, így év közben elképzelhető, hogy emelni kell a rendelkezésre álló összegen.

Több jogvita ugyanakkor önmagában is milliárdos tétel. A keret megemelésére – köszönhetően a nagy értékű perek több éves lefutásának – egyelőre nem volt szükség, de a fenyegetés nem lett kisebb.

Az összes eljárástípust figyelembe véve jelenleg 691 fővárosi önkormányzatot is érintő eljárás van folyamatban. Ebből 181 polgári, 66 közigazgatási és munkaügyi ügy, további 437 pedig végrehajtás, felszámolási eljárás, büntető, illetve egyéb nem peres ügy – válaszolta a Népszava megkeresésére a főváros. Az önkormányzat összesen 4,43 milliárd forint kifizetését szeretné elérni a zömében kártérítési és késedelmi díj behajtásra irányuló eljárások révén. Az önkormányzattól és cégeitől követelt összeg azonban ennek a többszöröse.

A Főpolgármesteri Hivatal jogtanácsosai által vitt perekben szereplő követelések összértéke 7,1 milliárd forint. A legrosszabb esetben ennyit veszíthet a főváros, azonban ezt sem egyszerre, hanem több évre elnyúlva kell kifizetni. A főváros számításai szerint reálisan legrosszabb esetben 3, 5 milliárd forintot veszíthetnek a pereken.

Ebben azonban nincs benne a CET- BÁLNA építésével kapcsolatos évek óta húzódó jogvita, amelyet az az állam által 2014-ben felvásárolt MKB Bank, a beruházó PORTO Investment Hungary Kft., valamint a kivitelező SzKK Zrt. indított a fővárosi önkormányzat ellen. Az SzKK Zrt. 29 millió euró (10,5 milliárd forint) megfizetését, a PORTO 1 eurót és ezen összegek 2011 novemberétől járó kamatának megfizetését követeli. A multifunkcionális központ beruházója ezenfelül 11 milliárd forintot, illetve a késedelmi kamatok megfizetését is követeli. Az önkormányzat ezzel szemben 3,36 milliárd forint és kamatainak megfizetésének megítélését kéri a bíróságtól.

A nagy értékű perben egyébként nem a főváros jogtanácsosai, hanem Hidasi Gábor ügyvédi irodája látja el a főváros képviseletét megbízási szerződés alapján 32500 forint + áfa óradíjért.

A Közraktárak épületegyüttes megvalósítására a Porto Investment Kft vállalkozott még Demszky Gábor főpolgármestersége idején. A cég saját számításai szerint 8,5 milliárd forintot költött a beruházásra, amelyből 7,5 milliárdot az MKB hitele tett ki. A beruházást már ellenzékiként is támadó Tarlós István sokallta az építés és az üzemeltetés fejében 25 év alatt bérleti díjként kifizetendő 31 milliárdot és az általa vezetett önkormányzat mindenütt keresztbe tett, ahol csak lehetett. A Porto végül felmondta a szerződést. Az MKB 2012 elején fogta perbe a fővárost, a 25,4 millió eurós hitel, illetve kamatainak visszafizetését kérte. Az ügy a Kúriáig jutott, amely 2014-ben a fővárosnak adott igazat. (A háttérben kötött alkukban a főváros 6,5 millió eurót fizetett a beruházónak, 2,7 millió eurót a generálkivitelezőnek.) Az MKB és a Porto azonban 2015-ben újabb pert indított, ez tart még most is. Az épületegyüttest tavaly tavasszal 11,2 milliárdért eladta a főváros a magyar államnak. A per befejezése viszont Karácsony Gergelyre maradt.

A főváros által vitt jogviták többsége polgári, közigazgatási, illetve kártalanítási per. A legnagyobb kártérítést – 2,4 milliárd forintot – egyébként a Bálna egyik korábbi bérlője, az Adriana Kft. követeli a fővárostól. Több mint egymilliárdos vállalkozói követelés kapcsolódik a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep beruházáshoz. Nem sokkal marad el mögötte a Swietelsky Magyarország Kft. sem, amely szerint a főváros 997 millióval maradt adósa a pünkösdfürdői árvízvédelmi létesítmény építése okán. Még mindig nem sikerült lezárni a Margit-híd felújításának pereit sem. A Közgép Zrt. és az A-Híd Építőipari Zrt. összesen 691 millió forintot követel a fővárostól. Ezenfelül van egy másik 600 milliós túlhasználati díj-követelés a Sárkány Autócenter Kft-től.

A toplistás a Liget-Sport Beruházó, Üzemeltető és Szolgáltató Kft. által a TARA Ingatlanfejlesztő Kft. és társai ellen indított, de a fővárosi önkormányzatot is érintő Népligettel kapcsolatos per is, amelyben mellékszereplőként 300 milliót követelnek a fővárostól. A jogvita különösen a résztvevők miatt érdekes. A Liget-Sport ügyvezetője ugyanis tavaly december óta Hauberl Gergely László, aki korábban a közvilágítási biznisz első számú haszonélvezőjeként ismertté vált, Tiborcz István Orbán-vő által alapított Elios Zrt. igazgatóságának tagja volt. A TARA tulajdonos cégvezetője pedig nem más, mint a fideszes kötődésű, békemeneteken buzgón masírozó, Orbán Viktorral együtt szotyizó Tamás László, aki legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a Dél-Budára tervezett szuperkórház helyszínéül kiválasztott közművesítetlen, autópálya széli, mocsaras, parlagon heverő földekért 4,4 milliárdot kapott a magyar államtól.

A fővárosi önkormányzat, illetve cégeinek öt évvel ezelőtt vitt nagy értékű 10 peréből öt még mindig nem zárult le, ezek a Bálna, a 4-es metró, a szennyvíztisztó és a Margit-híd beruházáshoz kapcsolódnak.

De ezek csupán az önkormányzat és a hivatal perei. A fővárosi önkormányzat cégei esetenként szintén milliárdos perekbe bonyolódnak. Kiváló példa erre a BKV-nak a Metrowagonmash ellen indított pere, amelyben 6,8 milliárd forintot (plusz kamatok) követel kötbér címén. Ennek átvállalásáról – írta meg a Népszava – tárgyal a választások óta a főváros és a kormány.  

Óriásperek a BKV-nál isA BKV jogvitái közül a Metrowagonmash-per mellett kiemelkedik a ferencvárosi remíz eladásából és ki nem ürítéséből fakadó két per, amelyekben összesen 1,5 milliárdot követelnek a közlekedési cégtől. A Cédrus Vásárcsarnok Piac Kft. két pert is indított a fővárosi közlekedési cég ellen. Az egyikben egy kőbányai ingatlan adásvételi, valamint a kapcsolódó telekalakítási szerződés érvénytelensége volt a 187 millió forint értékű per tárgya, amely idén lezárult, de a másik szintén Cédrus indította perben a bíróság új eljárásra kötelezte Budapest Főváros Kormányhivatalát. Ebben a BKV jogtanácsosa jár el. A többi perben viszont különféle ügyvédi irodák képviselik a BKV-t. Az orosz gyártó elleni perben a Dr. Szalay Tamás Ügyvédi Iroda, a remíz-ügyben pedig a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda. Az irodáknak a megbízási megbízási szerződés alapján óránként 20-32 000 forint +áfát fizet a BKV, ami a több évig tartó jogviták esetén bizony sokmilliós költség. Külön tételt képeznek a 4-es metró projekt kivitelezési szerződéseivel kapcsolatos vitás ügyek, amelyek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választott bíróság előtt zajlanak. A perek összértékéről a BKV most nem adott tájékoztatást, de korábban 8,6 milliárd forintban határozták azt meg. Ezekben a peres eljárásokban a Misefay Ügyvédi Iroda, illetve a Perenyei és Társa Ügyvédi Iroda látja el a BKV képviseletét 25.000 forint + áfa óradíjért.  

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a köztársasági elnök megbízásából állami kitüntetéseket adott át pénteken Budapesten.