290 ezer őstermelő jogi helyzete változik

A családi gazdaságok helyzetét, kedvezményeit rendezi a parlament által most tárgyalt törvényjavaslat. Egy évvel az országgyűlési választások előtt.

A mezőgazdasági vállalkozók, őstermelők adó- és adminisztrációs terhein enyhítene a harmadik Orbán kormány. Bár évek óta sürgették az agrárágazati szereplők például az őstermelők meglehetősen kusza helyzetének megoldását, eddig nem igazán veselkedett neki a kormány ennek a feladatnak. Most, egy évvel az országgyűlési választások előtt mintha hirtelen sürgőssé vált volna.

A hivatalos megfogalmazás szerint az új törvényi szabályozás legfőbb célja, hogy „az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára”.

A kormány, a saját bevallása szerint is elavult, túlzottan bürokratikus szabályozás helyett javasolt új törvénytől egyebek mellett a már amúgy is kiemelten kezelt családi gazdaságok megerősítését várja, valamint a generációváltást is támogatná, és a termelők együttműködését is ösztönözné. A változások az Agrárminisztérium (AM) adatai szerint 290 ezer őstermelőt és 83 ezer családi gazdaságban dolgozót érint.

Az őstermelők három, egymástól jól elkülöníthető működési forma közül választhatnának: Maradhatnak őstermelők, létrehozhatják az őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot alapíthatnak. Ezzel egyebek mellett egyszerűbb és kedvezőbb adózási formák közül is választhatnak az érintettek. (A tervezett adókedvezmények keretes írásunkban olvashatók. A szerk.)

Az őstermelők választható tevékenységi köre bővül, a mező-, és erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet - például falusi turizmust, vagy a mezőgazdasági szolgáltatás nyújtása - is folytathatnak. Így nem kell több vállalkozási formát működtetniük, amivel adóterheik is csökkenhetnek majd. Ez némileg fékezheti a fiatalok elvándorlását a mezőgazdaságból, de a generációváltás alapvető gondjain, az ágazat elöregedését nem oldja meg.

– mondta a Népszavának Raskó György agrárközgazdász. Ugyanakkor a mezőgazdasági vállalkozók jelentik talán a legbiztosabb bázisát a Fidesznek. A törvényjavaslat időzítése nem véletlen, egy évvel az országgyűlési választások előtt lép majd hatályba és egyszerre szolgálhat politikai és PR-célokat – hívta fel a figyelmet az agrárvállalkozó.

Az új törvény elfogadása után sem áll meg birtokkoncentráció - vélte a szakember. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a rendszerváltáskor 980 ezer mezőgazdasági háztartást tartottak nyilván. Jelenleg már a 400 ezret sem éri el, és ez tovább fog csökkenni.

Az viszont mindenképpen hasznos lesz, hogy az őstermelők is létrehozhatnak családi gazdaságot vagy családi mezőgazdasági társaságot, így jogi személyként elválik egymástól a háztartási vagyon a vállalkozói vagyontól, ez pedig lehetővé teszi a hitelfelvételt. A bankok eddig is szívesen adtak volna hitelt a gazdáknak, de a házára senki sem tett szívesen jelzálogot, így viszont nem volt elegendő forrás a fejlesztésekre.

A tervezet bezár néhány kiskaput, így például megszüntetné a közös őstermelői igazolványt. A most élő rendszer sok visszaélésre ad alkalmat, ezért egyetért a módosítással Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese. Előfordult, hogy kisdedektől a munkaképtelen aggastyánokig kiváltottak ilyen dokumentumot, hogy összevonható és adómentes legyen a jövedelem nagy része - tette hozzá.

A családi gazdaságokról szóló törvény gyakorlatilag két kulcsos adózást tesz lehetővé, ahol az első kulcs nulla, ami szintén támogatható. Az más kérdés, hogy ezt miért csak a mezőgazdaságban alkalmazza a kormány, s például a minimálbéresekre ez miért nem vonatkozik - tette fel a kérdést a főtitkárhelyettes. Az is helyes, hogy a családi mezőgazdaság társaság adózása megegyezik az egyéb gazdasági társaságokéval. Az viszont már kifogásolható, hogy a családi gazdaságok tagjai akadálytalanul bevihetik a földjüket a társaságba, és mentesülnek olyan kötelezettségek alól, amelyek a többi agrártársaságra vonatkoznak. Jelenleg ugyanis az egyéb agrárjogi személyek esetében ez csak a 25 százalékos tulajdonrészt birtokló személyekre vonatkozik. Ennél kisebb tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos köteles kifüggeszteni a bevinni szándékozott birtokot, amit az elővételi, előhaszonbérleti listán előrébb álló elvihet a szövetkezet elől.