A vírus mint tanítómester – Orvostanhallgatók arról, hogyan élik meg a járványt

Úgy vélik, ha a Covidról van szó, nem lehetünk elég óvatosak.

– Egyik este talán mintha kicsit fájt volna a torkom, de másnapra az is elmúlt. Így szinte tünetmentesen voltam vírushordozó, nem volt lázam, nem köhögtem, nem gyengültem le.

Bánáti Bence, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) orvoskarának negyedikese ekképp összegezte, hogy szervezete könnyen legyőzte a koronavírust. A fogorvosnak készülő palotabozsoki diákról akkor derült ki, hogy vírushordozó, amikor a szeptemberi iskolakezdéskor átesett a karon kötelező teszten. Bence karanténnal kezdte a tanévet. Attól, hogy gondmentesen megúszta a betegséget, még nem becsüli le a vírust: – Nem jelent védettséget, ha valaki átesett rajta. Olvastam olyan esetről, hogy valaki elsőre gyorsan meggyógyult, aztán visszaesett és meghalt. A vírus gyorsan terjed, ez teszi veszélyessé, és nem igaz az a vélemény, hogy a COVID nem több sima náthánál.

A pécsi egyetemen tanuló orvostanhallgatókat arról kérdeztük, hogy miképp élték meg a koronavírust és annak következményeit. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az orvosi pályára készülő korosztályt mennyire járja át az a szkepticizmus, ami a társadalom egészét jellemzi, ha szóba kerül a vírus és annak orvosi, illetve társadalmi kezelése. Négy hallgatót faggattunk, ám mivel ők gyakran beszélgettek, vitatkoztak társaikkal, tanáraikkal a vírushelyzetről, válaszaik némiképpen összegzik a kar hallgatóinak véleményét.

A válaszok alapján a Pécsen tanuló orvosjelötek véleménye erősen egybecseng. A kérdezettek nem tudnak arról, hogy sortársaik között lennének olyanok, akik kételkednének a vírus létezésében és az általa okozott betegség veszélyességében. Ám attól, hogy komolyabbnak gondolják a betegséget, mint a szokásos influenzát, és féltik idősebb vagy más betegségtől szenvedő szeretteiket, nincs bennük rettegés. Biztosak abban: nem ez a betegség lesz az emberiség végzete. Úgy vélték, egy év alatt megtalálják a vírus ellen a vakcinát, ám félő, hogy a legyengült embereknek ezt kockázatos lesz beadni, ezért számukra ez sem jelent megoldást. Várható, hogy közülük sokan a járvány lecsengése után is maszkkal járnak majd egy tőlük idegen közösségbe. Sőt, azt is el tudják képzelni, hogy az egészséges fiatalok és középkorúak körében is megmarad bizonyos helyzetekben a maszkviselet.

A székesfehérvári Édes Eszter, aki harmadikos és sürgősségi vagy mentőorvosi pályára készül, a következőket mondta: – Az egyetemen és a kollégiumban kötelező a maszk, fegyelmezetten hordjuk is, de nem szeretjük, amint kilépünk az épületből, levesszük. Mégis megfontolandó, hogy ha elmúlik a COVID, akkor influenzajárvány idején újra feltegyük a maszkot az egyetemen és az utcán is. A nálunk tanuló külföldiek eddig is feltették járvány idején, hogy védjék magukat, és akkor is feltették, ha köhögtek, nehogy megfertőzzenek másokat.

A nagykanizsai Kónya Alexa el tudja képzelni, hogy a maszk „divatban marad” a járvány lecsengése után is, például vásárláskor: – Idén lényegesen kevesebb volt az influenzás, ami valószínűleg a maszkhordásnak köszönhető – vélte a szülész-nőgyógyásznak készülő ötödikes hallgató, majd hozzátette: – Most sokan mellőzik a kézfogást, én is kerülöm. Várható, hogy ez a szokás később is megmarad. És az is, hogy naponta többször alaposan kezet mosunk. Akár egy köhögés, tüsszentés után is.

A másodéves, biatorbágyi Veres Katinka is a higiéniai fontosságát hangsúlyozta: – A vírus ráébresztett minket arra, hogy mennyire fontos betartani az alapvető higiéniai szabályokat. Persze ezeket eddig is be kellett volna tartanunk, de nem vettük őket annyira komolyan.

Amúgy valamennyi megkérdezett diák úgy látta, hogy a COVID tulajdonképpen egyfajta tanulási lehetőség, hogy átgondoljuk, mit csinálunk rosszul és hogyan kellene helyesen cselekednünk. Felértékelődik a szerepe annak, hogy vigyázzunk a saját egészségünkre, sportoljunk, kiránduljunk, legyünk sokat szabad levegőn, és ne mulasszuk el a betegségek megelőzésére szolgáló vizsgálatokat. Vagyis nemcsak az egészségügynek, hanem a társadalom egészének kell tanulnia a történtekből, hangsúlyozták a kérdezett diákok. Ők egyébként úgy látják, hogy járvány megfékezésére tett intézkedések következetlenségei időnként bosszantóak és nevetségesek. Veres Katinka szerint érthetetlen, hogy mire alapozzák azt a rendelkezést, ami 23 órakor zárja be a vendéglátóhelyeket:

– Talán épp akkor ébrednek fel a vírusok, és indulnak el fertőzni? – kérdezte a sebész pályát célba vevő, 20 éves lány.

– A koncertre nem mehet közönség, a focimeccsre igen. Mi ebben a logika? – firtatta Bánáti Bence –, biztos az, hogy a vírus zenerajongó, a focit viszont nem szereti?

A fentiekből nem azt kell kihallanunk, hogy a leendő orvosok szigorítanák a jelenlegi biztonsági szabályokat. Csak a logikátlanságokon ironizálnak. A bezártságot amúgy is megszenvedik a fiatalok, jobban szoronganak tőle, mint a vírustól. Mindannyiuknak hiányzik a társaság, ezt enyhítendő órákig elbeszélgetnek egymással a neten.

– Máskor, év elején örültünk egymásnak, naponta beültünk valahová, „toltuk” hajnalig, most viszont alig találkozunk – mondta Édes Eszter. – Ha mégis összejövünk, inkább kimegyünk a szabadba, hiába van hűvös. Egy-két méterre ülünk vagy állunk egymástól, és ha megiszunk valamit, az üveg nem jár körbe, mindenki issza a magáét, vagy hoz poharat.

– Bennem van némi hipochonderség – vallotta be Kónya Alexa –, mégis a vírusnál jobban nyomasztott, amikor márciusban láttam, hogy az emberek lázasan felvásárolnak mindent. Az meg végképp tönkretett, hogy májusban nem utazhattam haza anyák napjára.

A leendő orvosok úgy látják, hogy a média kicsit „túlsztárolta” a koronavírust. Lassan minden róla szól (lám, ez a cikk is), ráadásul naponta jött hír valamilyen megváltó csodaszerről, majd jött a hír cáfolata. Ezt azonban megértik a hallgatók, mert az újságok jobban félnek attól, hogy lemaradnak valamiről, mint attól, hogy tévednek. Egyébként sem ők tévednek, hanem azok a szakemberek, akik informálják őket. A diákok szerint ezek a tévedések általában nem szándékosak, a tudósok hatalmas erővel keresik a gyógyító és megelőző gyógyszereket, és vannak részsikerek.

Arról is lehet olvasni, hogy ez a vírus mesterséges termék, és egy nagyhatalom vagy valamilyen titokzatos szándékú gazdasági érdekkör akar általa zavart kelteni, meggazdagodni, uralkodni. Ezt a pécsi hallgatók ostoba konteónak tartják, bár az ő körükben is van, aki hisz benne.

– Az összeesküvés-elméleteknek óriási a tábora, természetes, hogy az ezekben hívők a koronavírus mögött is titokzatos erőket látnak – bólintott rá Alexa. – Ők meggyőzhetetlenek. De rájuk nem kell figyelni, vélik a pécsi orvostanhallgatók, arra viszont igen, hogy vigyázzunk magunkra. És ne tévesszen meg minket a hamis biztonságérzet. Például a rosszul feltett vagy az elfertőződött maszk. Esetleg a negatív teszt. – A teszt eredménye addig igaz, amíg tesztelnek – jegyezte meg Veres Katinka –, egy perccel később már elkaphatjuk a vírust.