Előfizetés

Sokan sztrájkoltak Belaruszban

Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.26. 19:30

Fotó: Viktor Tolochko / AFP
Az internetes felvételek tanúsága szerint váratlanul sokan csatlakoztak Belaruszban a litvániai emigrációban lévő ellenzéki vezető, Szvetlana Tyihanovszkaja által meghirdetett általános sztrájkhoz, vállalva a repressziót, az esetleges elbocsátást.
Tüntettek a BelOMO optikai művek munkatársai, nagy számban csatlakoztak a sztrájkhoz az IT szektor alkalmazottai, akik ellen különösen brutálisan léptek fel a rendőri erők. Munkabeszüntetést tartottak az Atlant hűtőgépgyár alkalmazottai. Sokan tüntettek a grodnói nitrogénműtrágya-gyár (AZOT) munkatársai közül. Az állami olajvállalat, a Belarusneft egyik munkatársa kollégáinak ezt írta: „Az erőszak, a törvénytelenség ellen vagyunk”. Sok magáncég is sztrájkolt, de nehéz felmérni, országosan hányan csatlakoztak a munkabeszüntetéshez. A minszki traktorgyárnál, az MTZ-nél rohamrendőrök próbálták megakadályozni a sztrájkot. Minszkben a délelőtti órákban a nyugdíjasok igen nagy számban vonultak utcára, de tömegesen tüntettek az egyetemi hallgatók is. Utóbbiak a belügyminiszter bíróság elé állítását követelték. Megmozdulásokat tartottak egy sor másik városban is.
Diákok sztrájkolnak a minszki Állami Egyetemen
Fotó: STRINGER / AFP

Chile végleg szakított a sötét múlttal

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.26. 17:32

Fotó: MARTIN BERNETTI / AFP
A túlnyomó többség arra szavazott, hogy átírják a diktatúrában, az Augusto Pinochet érájában, 1980-ben született alkotmányt.
A referendumon 78 százalék szavazott arra: új alaptörvény szülessen. Sebastian Pinera államfő méltatta, hogy a népszavazás mindvégig békés mederben zajlott. Mint mondta, új úton kell elindulnia az országnak és össze kell fognia a társadalomnak. „Az alkotmány eddig megosztott minket, de mától az egység és a jövőbeli stabilitás szimbóluma lesz” – fogalmazott az államfő. Az első eredmények közzététele után tömegek lepték el a chilei utcákat és az eredményt ünnepelték. Chilében a Pinochet diktatúra alatt ugyan a térség más államaihoz képest jelentősen emelkedett a GDP, de nagy egyenlőtlenségek alakultak ki. Az országban egy éve tüntetéshullám kezdődött azzal a céllal, hogy írják át a sötét korra emlékeztető alaptörvényt, amelynek révén sokak reményez szerint csökkenthető a különbség a szegények és a gazdagok között. A referendumon két kérdést tettek fel a választóknak. Az elsőben azt kérdezték, új alkotmányt óhajtanak-e az emberek, a másodikban pedig azt firtatták, milyen testület dolgozza ki az alaptörvényt. Ez utóbbi a választók akarata szerint egy kizárólag a polgárokból álló alkotmányozó gyűlés feladata lesz. A chileiek tehát úgy döntöttek, hogy a grémiumba ne kerüljenek parlamenti képviselők.
Sok chilei most érzi csak úgy, hogy a dél-amerikai állam véglegesen búcsút intett az 1973-1990 közötti diktatúra időszakának. Ez idő alatt 3000 embert tűnt el vagy öltek meg, és 200 ezren kényszerültek emigrációba. Az akkori neoliberális gazdaságpolitika szöges ellentétben állt a Pinochet által katonai puccsal megbuktatott előd, Salvador Allende által képviselt baloldali irányvonallal. Az új alkotmánnyal a chileiek azt remélik, hogy az ország valóban modern demokráciává válhat. A vasárnapi szavazás igen nehéz, tüntetésekkel teli évet zárt le. A szavazás eredménye azt is jelenti, hogy sikerrel járt a tüntetők mozgalma. Szakértők ugyanakkor rámutatnak: az igazán kemény munka csak most kezdődik, hiszen a tervek szerint a jövő év áprilisában meg kell választani az alkotmányozó testület tagjait, ami önmagában vitákhoz vezethet, de ellentétek alakulhatnak ki a társadalomban arról is, milyen is legyen az új alaptörvény. Erről majd szintén referendumon kell dönteni. Az ünneplés aligha tart sokáig. Chile az utolsó húsz évben sokat tett a szegényebbek felzárkóztatásáért, az egy főre jutó GDP tekintetében listavezető Dél-Amerikában. A térség más államaihoz hasonlóan azonban 2014-ben zuhanni kezdett a bruttó nemzeti termék, amely 2016-ban érte el a mélypontot, s jelenleg is körülbelül csak a 2011-es szinten van. Ráadásul továbbra is nagyok a jövedelembeli különbségek. Sokan ezt a túlzott privatizációra vezetik vissza. A mostani referendumot eredetileg áprilisban rendezték volna meg, de a járvány miatt el kellett halasztani.

Hamarosan elfogyhatnak az intenzív osztályos kórházi ágyak Belgiumban

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.26. 16:43

Fotó: DIRK WAEM / AFP
A betegek száma mintegy nyolcnaponta megkettőződik a járvány miatt az országban.
Hamarosan, mintegy két héten belül elérhetik befogadóképességük felső határát a belgiumi kórházak intenzív osztályai, amennyiben a koronavírus-fertőzés miatt kórházi ápolásra szoruló betegek száma a jelenlegi ütemben növekszik – közölte a belga egészségügyi minisztérium szóvivője hétfőn. Yves Van Laethem tájékoztatása szerint Belgiumban kétezer ágy áll rendelkezésre az ország intenzív osztályain, ahol a betegek száma mintegy nyolcnaponta megkettőződik a járvány miatt. Jelenleg 757-en részesülnek intenzív ellátásban a kórházakban ápolt 4827 ember közül Belgiumban. Van Laethem tájékoztatása szerint négy napon belül meghaladja az ezret az intenzív osztályokon lévők száma.
az ország keleti felében található Liege-ben az intenzív osztályok 60 százaléka foglalt, Brüsszelben ez az arány 50 százalék és az északi országrészben található Antwerpenben szintén növekszik.

A belga kórházakban a intenzív osztályok kétezer ágya mellett további nyolcezer ágy áll a betegek rendelkezésére – közölte. A belga közegészségügyi intézet hétfői tájékoztatása szerint
a kórházi felvételek száma az elmúlt 24 órában 517 volt, a múlt hét folyamán napi átlagban a 470-hez közelített. Ez 85 százalékkal több az egy héttel korábban feljegyzetteknél. Szombaton 590 embert vittek kórházba a koronavírus súlyos tüneteivel.

A 11 millió lakosú országban az egy főre jutó fertőzések aránya Csehország után a második legmagasabb Európában. Az új esetek száma tizenhárom naponta megduplázódik. A múlt héten feljegyzett átlagos napi koronavírus-fertőzésszám meghaladta a 11 ezret, ez az adat alig két héttel ezelőtt nem érte el az ötezret.
Az elmúlt egy nap alatt csaknem 12 500 új esetet jegyeztek fel az országban. A szakértők arra számítanak, hogy a hét folyamán a pozitív vírustesztek napi csúcsértéke meg fogja haladni a 20 ezret. A járvány belgiumi megjelenése óta több mint 321 ezer ember fertőződött meg az országban.

A belga főváros és a hozzátartozó régió az egyik legfertőzöttebb területnek számít Európában. Brüsszelben minden ötödik vírusteszt pozitív eredményt mutat, a fővárosban nincs egyetlen önkormányzat sem, ahol az új esetszámok az országos átlag alatt maradnának. A fővárosi régióban jelenleg 100 ezer lakosra legkevesebb 500 fertőzött jut. Ez a mutató országosan 100 ezer lakosonként 1288 fertőzöttet mutat. A járvány szövődményeiben naponta átlagosan 42-en haltak meg a múlt hét folyamán. A járvány belgiumi megjelenése óta 10 810 hunytak el a Covid-19-betegségben, ami világviszonylatban is kiemelkedőnek számít a lakosságarányhoz képest – közölték. A belga főváros és a hozzátartozó régió egészében éjszakai, 22 órától reggel 6 óráig tartó kijárási tilalom lépett érvénybe hétfőtől. Egyebek mellett kötelező a szájat és az orrot eltakaró maszk köztéri viselése, nem tarthatnak sportrendezvényeket, valamint a moziknak és színházaknak egy hónapra be kellett zárniuk.