Előfizetés

Hillary nyugtatja a liberálisokat

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.10.26. 20:30

Fotó: ANGELA WEISS / AFP
Nagy a különbség a kampánygyűlések között. Barrett bírónő kinevezése lehet egy időre az utolsó republikánus siker.
Egy héttel az elnökválasztás előtt egyetlen kivétellel minden jel egy irányba mutat: Joe Biden lesz a következő amerikai elnök. A kivétel említésekor azonban a liberális oldalon idegesen rándulnak össze a kampányszakértők, mert négy évvel ezelőtt is egy irányba mutattak a jelek, Hillary Clinton helyett mégis Donald Trump költözhetett a Fehér Házba. A volt first lady, szenátor és külügyminiszter a New York Times honlapjának nyilatkozva maga sietett enyhíteni a szorongáson. Szerinte most más a helyzet, mert a választók már megismerték Donald Trumpot és kevésbé hajlamosak bedőlni az álhíreknek. A statisztikai adatokkal operáló FiveThirtyEight.com honlap szerint az országos felmérések átlagában Biden 8.7 százalékponttal vezet. Ennél szűkebb az egyes államokban végzett közvélemény-kutatásokból kiszámított előnye, viszont a képviselői körzetekben végzett felmérések megint csak nagyobb különbséget mutatnak. A végeredmény szempontjából az a legfontosabb, hogy Biden a hibahatáron kívüli előnnyel, Pennsylvaniában 5.5, Wisconsinban 6.4, Nevadában 7.7 százalékponttal vezet. Ha ezt a három államot (és a még könnyebbnek tűnőket) megnyeri, akkor nem lesz szüksége Arizonára (+2.4), Floridára (+2.2), Észak-Karolinára (+2.1), Iowára (-0.3), Georgiára (-0.4) vagy Ohióra (-1.0). A kihívó a hétvégén váratlan helyről kapott segítséget. Trump kabinetfőnöke, Mark Meadows egy tévéinterjúban kijelentette, hogy a kormányzat nem akarja feltartóztatni a koronavírus-járványt, azt majd a védőoltások és a gyógyszerek fogják megoldani. Biden és alelnök-jelöltje, Kamala Harris azonnal lecsapott az alkalomra és újra Trumpot hibáztatta, amiért nem tett meg időben mindent a Covid-19 megállításáért, nem jár elől jó példával a maszkviselésben, sőt, tömegek előtt tart kampánygyűléseket, ahol a többség semmilyen elővigyázatosságot nem mutat. Biden, Harris és a támogatásukra harcba szállt Barack Obama volt elnök ezzel szemben szigorúan betartja a tudományos szakértők tanácsait. Olyannyira, hogy kampánybeszédeiket a kocsijukban ülő közönségnek mondják el, akik taps helyett dudálással fejezik ki egyetértésüket. Trump tegnap azzal ijesztgette a pennsylvaniakat, hogy Biden győzelme esetén tönkre fogja tenni az energetikai szektort, olyannyira, hogy áramkimaradások lesznek. Az ellentábor folyamatosan a drámai járványadatokkal érvel: az Egyesült Államokban már 8.7 milliónál is többen kapták el a koronavírust, a halottak száma meghaladja a 225 ezret. A szenátusban hétfőn estére tervezik az Amy Coney Barrett legfelső bírósági kinevezéséről szóló zárószavazást. A republikánusoknak rendelkezésükre áll a szükséges többség, így indokolatlan kockázatnak tűnik, hogy az ülést Mike Pence akarja levezetni. Az alelnök kabinetfőnöke és több közeli munkatársa koronavírustól dőlt ki, ennek ellenére nem vonult karanténba, mint Kamala Harris tette hasonló esetben.     

A külvilág Bident választaná

Az Ipsos 24 országot felölelő felmérése szerint a külföldiek 48:17 arányban Joe Bidenre szavaznának. A különbség a svédek, belgák és kanadaiak esetében a legnagyobb (73:10, 63:10 és 62:12). Csupán az oroszok relatív többsége választaná Donald Trumpot (27:13), illetve a lengyeleknél alakult ki holtverseny (27:27). A jelenlegi elnököt viszonylag sokan támogatják Törökországban és Magyarországon (27:30 és 23:33). Az Ipsos hasonló, 2016-os közvélemény-kutatása azt mutatta, hogy a külföld egyértelműen Hillary Clintonnak szurkolt (58:12).   

Norvégia szigorítja a gyülekezésre és a külföldi munkavállalók belépésére vonatkozó szabályokat

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.26. 19:54
Erna Solberg norvég miniszterelnök
Fotó: FREDRIK HAGEN / AFP
Az emberek csak öt vendéget hívhatnak otthonukba a korábbi húsz helyett.
Norvégia szigorítja a gyülekezésre és a külföldi munkavállalók belépésére vonatkozó szabályokat, miután nőtt a koronavírus-fertőzöttek száma – jelentette be hétfőn Oslóban Erna Solberg miniszterelnök. Az északi félteke nagy részén jelentősen nőtt az igazolt fertőzöttek száma, és a hatóságok Oslóból és a vírus által eddig viszonylag megkímélt Norvégia más részeiből is a fertőzöttek számának növekedését jelentették.
„Jobban kell ellenőriznünk a fertőzés terjedését” – mondta sajtótájékoztatóján Erna Solberg.
A belső térben tartott rendezvények résztvevőinek maximumát kétszázról ötven főre csökkentik, az emberek csak öt vendéget hívhatnak otthonukba a korábbi húsz helyett.

A kormány bejelentette, hogy
október 30-ától tíznapos karanténra kötelezik az azokból az európai uniós országokból érkező munkavállalókat, amelyekben magas a fertőzöttség szintje.

Eddig sok vendégmunkás nem kényszerült karanténra, csak vírustesztet kellett végeztetniük, mielőtt elutaztak és miután megérkeztek Norvégiába. Az oslói hatóságok bejelentették, hogy
kötelezővé teszik a maszkviselést a belső helyiségekben, ahol nem lehet betartani a távolságot.

Eddig csak a tömegközlekedési eszközökön volt kötelező maszkot viselni. Az 5,4 milliós lélekszámú Norvégiában a közegészségügyi intézet adatai szerint
a múlt héten 1290, SARS-CoV-2 nevű vírussal fertőzöttet diagnosztizáltak, szemben az előző heti 941-gyel. Júliusban a heti új fertőzöttek száma 53-ra esett vissza.

Solberg márciusban bezáratta az iskolákat, éttermeket, sportrendezvényeket és egy sor köz- és magánintézményt, és a következő hónapokban enyhített fokozatosan a korlátozásokon. Norvégia reményei szerint 2021 első felében kezdheti meg a védőoltást a koronavírus ellen – mondta a kormányfő pénteken.

Sokan sztrájkoltak Belaruszban

Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.26. 19:30

Fotó: Viktor Tolochko / AFP
Az internetes felvételek tanúsága szerint váratlanul sokan csatlakoztak Belaruszban a litvániai emigrációban lévő ellenzéki vezető, Szvetlana Tyihanovszkaja által meghirdetett általános sztrájkhoz, vállalva a repressziót, az esetleges elbocsátást.
Tüntettek a BelOMO optikai művek munkatársai, nagy számban csatlakoztak a sztrájkhoz az IT szektor alkalmazottai, akik ellen különösen brutálisan léptek fel a rendőri erők. Munkabeszüntetést tartottak az Atlant hűtőgépgyár alkalmazottai. Sokan tüntettek a grodnói nitrogénműtrágya-gyár (AZOT) munkatársai közül. Az állami olajvállalat, a Belarusneft egyik munkatársa kollégáinak ezt írta: „Az erőszak, a törvénytelenség ellen vagyunk”. Sok magáncég is sztrájkolt, de nehéz felmérni, országosan hányan csatlakoztak a munkabeszüntetéshez. A minszki traktorgyárnál, az MTZ-nél rohamrendőrök próbálták megakadályozni a sztrájkot. Minszkben a délelőtti órákban a nyugdíjasok igen nagy számban vonultak utcára, de tömegesen tüntettek az egyetemi hallgatók is. Utóbbiak a belügyminiszter bíróság elé állítását követelték. Megmozdulásokat tartottak egy sor másik városban is.
Diákok sztrájkolnak a minszki Állami Egyetemen
Fotó: STRINGER / AFP