Alkotmánybíróság elé kerül a „rabszolgatörvény”

A veszélyhelyzet júniusi megszűnése után is életben tartotta a kormány azt a szabályozást, hogy a munkáltatók két éves munkaidőkeretet vezethetnek be, egyoldalúan.

A második rabszolgatörvénynek nevezett intézményt már születésekor is heves kritika érte a szakszervezetek részéről, amelyhez csatlakoztak az ellenzéki pártok is, kilátásba helyezve, hogy az alkotmánybíróság előtt támadják meg az átmeneti rendelkezésnek indult, de végül törvényben véglegesített szabályt. Miután a szakszervezeteket 2012 óta nem fordulhatnak közvetlenül az Alkotmánybírósághoz a munkavállalókat ért jogsértések miatt, az ellenzéki pártokhoz fordultak.

Tóth Bertalan, az Magyar Szocialista Párt (MSZP) társelnöke a Kordás Lászlóval, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökével hétfőn közösen tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésére az ellenzéki pártok támogatásával az Alkotmánybírósághoz fordulnak. A beadvány mögé felsorakoztak a szervezést vállaló szocialistákon kívül a Párbeszéd, a Jobbik, a DK és az LMP képviselőcsoportjai és képviselői is. Tóth Bertalan elfogadhatatlannal tartja, hogy a munkáltatók a Munka Törvénykönyvétől eltérve, kollektív szerződés nélkül, a szakszervezeteket kikerülve egyoldalúan 2 éves munkaidőkeretet vezessenek be. Ez azt jelenti, hogy a dolgozóknak 2 év átlagában kell meglennie a heti 40 órás munkaidejüknek. Vagyis a munkáltató megteheti, hogy a 2 éven belül akár hónapokon keresztül is heti 6 napot dolgoztatja a beosztottjait, és sem túlórapénzt, sem pedig műszakpótlékot nem fizet nekik arra hivatkozva, hogy a ledolgozott munkaidőt a 2 éves munkaidőkereten belül egyszer majd kiadja. Itt sérül a pihenőidőhöz való jog, a fizetett szabadság kiadásának a rendje és jövedelemtől is elesnek a munkavállalók - tette hozzá a társelnök.

Kordás László, a MASZSZ elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány elvette a dolgozóktól az Alaptörvényben is lefektetett alapvető jogot, a munkavállalók szervezkedési jogát, azt, hogy egységesen léphessenek fel a munkáltatói intézkedéssel szemben. A gazdasági erőfölény mindig a munkáltatónál lesz, míg a munkavállaló egyedül kiszolgáltatottá válik – tette hozzá.

Az utólagos normakontrolltól mindkét szervezet azt várja, hogy az Alkotmánybíróság nyilvánítsa alaptörvényellenesnek a munkáltatóknak visszaélésre is alkalmat adó rendelkezést és visszamenőleg semmisítse meg. Nem tudni, hogy erre mennyi az esély, ugyanis a munkaidőkeretet 3 évre kitoló, 2018-as, első rabszolgatörvényt annak idején jóváhagyta az Ab. A mostani beadványban a szakszervezet és a pártok többek között azzal érvelnek, hogy törvénytelen, ha a Munka törvénykönyvét és egy alkotmányos jogot is felülírhat egy regionális munkaügyi központ határozata, amelyik homályos és főképp titkos indoklással engedélyezi a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházást eszközlő vállalkozásoknak a kétéves munkakidőkeret bevezetését.