Előfizetés

Alkotmánybíróság elé kerül a „rabszolgatörvény”

Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.26. 18:29

Fotó: Népszava
A veszélyhelyzet júniusi megszűnése után is életben tartotta a kormány azt a szabályozást, hogy a munkáltatók két éves munkaidőkeretet vezethetnek be, egyoldalúan.
A második rabszolgatörvénynek nevezett intézményt már születésekor is heves kritika érte a szakszervezetek részéről, amelyhez csatlakoztak az ellenzéki pártok is, kilátásba helyezve, hogy az alkotmánybíróság előtt támadják meg az átmeneti rendelkezésnek indult, de végül törvényben véglegesített szabályt. Miután a szakszervezeteket 2012 óta nem fordulhatnak közvetlenül az Alkotmánybírósághoz a munkavállalókat ért jogsértések miatt, az ellenzéki pártokhoz fordultak.  Tóth Bertalan, az Magyar Szocialista Párt (MSZP) társelnöke a Kordás Lászlóval, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökével hétfőn közösen tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésére az ellenzéki pártok támogatásával az Alkotmánybírósághoz fordulnak. A beadvány mögé felsorakoztak a szervezést vállaló szocialistákon kívül a Párbeszéd, a Jobbik, a DK és az LMP képviselőcsoportjai és képviselői is. Tóth Bertalan elfogadhatatlannal tartja, hogy a munkáltatók a Munka Törvénykönyvétől eltérve, kollektív szerződés nélkül, a szakszervezeteket kikerülve egyoldalúan 2 éves munkaidőkeretet vezessenek be. Ez azt jelenti, hogy a dolgozóknak 2 év átlagában kell meglennie a heti 40 órás munkaidejüknek. Vagyis a munkáltató megteheti, hogy a 2 éven belül akár hónapokon keresztül is heti 6 napot dolgoztatja a beosztottjait, és sem túlórapénzt, sem pedig műszakpótlékot nem fizet nekik arra hivatkozva, hogy a ledolgozott munkaidőt a 2 éves munkaidőkereten belül egyszer majd kiadja. Itt sérül a pihenőidőhöz való jog, a fizetett szabadság kiadásának a rendje és jövedelemtől is elesnek a munkavállalók - tette hozzá a társelnök. Kordás László, a MASZSZ elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány elvette a dolgozóktól az Alaptörvényben is lefektetett alapvető jogot, a munkavállalók szervezkedési jogát, azt, hogy egységesen léphessenek fel a munkáltatói intézkedéssel szemben. A gazdasági erőfölény mindig a munkáltatónál lesz, míg a munkavállaló egyedül kiszolgáltatottá válik – tette hozzá. Az utólagos normakontrolltól mindkét szervezet azt várja, hogy az Alkotmánybíróság nyilvánítsa alaptörvényellenesnek a munkáltatóknak visszaélésre is alkalmat adó rendelkezést és visszamenőleg semmisítse meg. Nem tudni, hogy erre mennyi az esély, ugyanis a munkaidőkeretet 3 évre kitoló, 2018-as, első rabszolgatörvényt annak idején jóváhagyta az Ab. A mostani beadványban a szakszervezet és a pártok többek között azzal érvelnek, hogy törvénytelen, ha a Munka törvénykönyvét és egy alkotmányos jogot is felülírhat egy regionális munkaügyi központ határozata, amelyik homályos és főképp titkos indoklással engedélyezi a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházást eszközlő vállalkozásoknak a kétéves munkakidőkeret bevezetését.

290 ezer őstermelő jogi helyzete változik

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.26. 08:30

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A családi gazdaságok helyzetét, kedvezményeit rendezi a parlament által most tárgyalt törvényjavaslat. Egy évvel az országgyűlési választások előtt.
A mezőgazdasági vállalkozók, őstermelők adó- és adminisztrációs terhein enyhítene a harmadik Orbán kormány. Bár évek óta sürgették az agrárágazati szereplők például az őstermelők meglehetősen kusza helyzetének megoldását, eddig nem igazán veselkedett neki a kormány ennek a feladatnak. Most, egy évvel az országgyűlési választások előtt mintha hirtelen sürgőssé vált volna. A hivatalos megfogalmazás szerint az új törvényi szabályozás legfőbb célja, hogy „az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára”. A kormány, a saját bevallása szerint is elavult, túlzottan bürokratikus szabályozás helyett javasolt új törvénytől egyebek mellett a már amúgy is kiemelten kezelt családi gazdaságok megerősítését várja, valamint a generációváltást is támogatná, és a termelők együttműködését is ösztönözné. A változások az Agrárminisztérium (AM) adatai szerint 290 ezer őstermelőt és 83 ezer családi gazdaságban dolgozót érint. Az őstermelők három, egymástól jól elkülöníthető működési forma közül választhatnának: Maradhatnak őstermelők, létrehozhatják az őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot alapíthatnak. Ezzel egyebek mellett egyszerűbb és kedvezőbb adózási formák közül is választhatnak az érintettek. (A tervezett adókedvezmények keretes írásunkban olvashatók. A szerk.) Az őstermelők választható tevékenységi köre bővül, a mező-, és erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet - például falusi turizmust, vagy a mezőgazdasági szolgáltatás nyújtása - is folytathatnak. Így nem kell több vállalkozási formát működtetniük, amivel adóterheik is csökkenhetnek majd. Ez némileg fékezheti a fiatalok elvándorlását a mezőgazdaságból, de a generációváltás alapvető gondjain, az ágazat elöregedését nem oldja meg.
Az adókedvezmények mértéke nem igazán jelentős, inkább csak az inflációs hatásokat igyekszik a kormány enyhíteni

– mondta a Népszavának Raskó György agrárközgazdász.  Ugyanakkor a mezőgazdasági vállalkozók jelentik talán a legbiztosabb bázisát a Fidesznek. A törvényjavaslat időzítése nem véletlen, egy évvel az országgyűlési választások előtt lép majd hatályba és egyszerre szolgálhat politikai és PR-célokat – hívta fel a figyelmet az agrárvállalkozó. Az új törvény elfogadása után sem áll meg birtokkoncentráció - vélte a szakember. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a rendszerváltáskor 980 ezer mezőgazdasági háztartást tartottak nyilván. Jelenleg már a 400 ezret sem éri el, és ez tovább fog csökkenni. Az viszont mindenképpen hasznos lesz, hogy az őstermelők is létrehozhatnak családi gazdaságot vagy családi mezőgazdasági társaságot, így jogi személyként elválik egymástól a háztartási vagyon a vállalkozói vagyontól, ez pedig lehetővé teszi a hitelfelvételt. A bankok eddig is szívesen adtak volna hitelt a gazdáknak, de a házára senki sem tett szívesen jelzálogot, így viszont nem volt elegendő forrás a fejlesztésekre.  A tervezet bezár néhány kiskaput, így például megszüntetné a közös őstermelői igazolványt. A most élő rendszer sok visszaélésre ad alkalmat, ezért egyetért a módosítással Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese. Előfordult, hogy kisdedektől a munkaképtelen aggastyánokig kiváltottak ilyen dokumentumot, hogy összevonható és adómentes legyen a jövedelem nagy része - tette hozzá. A családi gazdaságokról szóló törvény gyakorlatilag két kulcsos adózást tesz lehetővé, ahol az első kulcs nulla, ami szintén támogatható. Az más kérdés, hogy ezt miért csak a mezőgazdaságban alkalmazza a kormány, s például a minimálbéresekre ez miért nem vonatkozik - tette fel a kérdést a főtitkárhelyettes. Az is helyes, hogy a családi mezőgazdaság társaság adózása megegyezik az egyéb gazdasági társaságokéval. Az viszont már kifogásolható, hogy a családi gazdaságok tagjai akadálytalanul bevihetik a földjüket a társaságba, és mentesülnek olyan kötelezettségek alól, amelyek a többi agrártársaságra vonatkoznak. Jelenleg ugyanis az egyéb agrárjogi személyek esetében ez csak a 25 százalékos tulajdonrészt birtokló személyekre vonatkozik. Ennél kisebb tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos köteles kifüggeszteni a bevinni szándékozott birtokot, amit az elővételi, előhaszonbérleti listán előrébb álló elvihet a szövetkezet elől.

Adókedvezmények számokban

A minimális éves bevétellel rendelkező legkisebb őstermelők továbbra is mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetés alól. Ennek értékhatára a jelenlegi 600 ezer forintos bevételi összegről az éves minimálbér felének megfelelő bevételi összegre nő, ami 2020-ban 966 ezer forint bevételnek felel meg. Megmaradna, és az őstermelő magasabb bevételi értékhatárig választhatja majd az átalányadózást. Ez a jelenlegi 8 millió forintról az éves minimálbér tízszeresére nő, ami az idei minimálbért alapul véve 19,3 millió forint. Az átalányadózás mellett az adóköteles jövedelem továbbra is megállapítható tételes költségelszámolással, annak alkalmazása azonban kötelező az átalányadózás választhatóságának felső határát meghaladó bevétel esetén. Az őstermelők családi gazdasága a közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság összevonásával jön létre, s ebben a formában átalányadózást legfeljebb a tagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzatáig választhatják, de legfeljebb a minimálbér negyvenszereséig, 2020-as adatokkal számolva ez 77 millió forint. 

Építőipari cégtől vett energiaszeletet Mészáros Lőrinc felcsúti focialapítványa

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.26. 07:55

Fotó: Népszava
A cégkivonat szerint a társaságnak még csak érintőlegesen sincs semmi köze az étrendkiegészítőkhöz.
Múlt héten az mfor.hu számolt be arról, hogy milyen termékkört szerzett be A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány a TAO-támogatások egy részéből. A portál most azt vizsgálta, hogy milyen cégeket választottak hosszú távú vagy alkalmi beszállítóknak Felcsúton. A Demokratikus Koalíció évek óta próbálja elérni, hogy a miniszterelnök által alapított és Mészáros Lőrinc elnöklésével működő A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány TAO-költései nyilvánosak legyen. Az alapítvány több mint 30 milliárd forint TAO-támogatáshoz jutott az évek alatt. A jogerős határozat ellenére a felcsúti alapítvány csak a végrehajtási eljárás megindítása után kezdte el kiadni a számlákat a DK-nak. Igaz, csak egy részét. A kiadott számlák összértéke töredéke a 2011 óta elköltött TAO-nak, csupán 70 millió forintnyi lehet tudni, mire ment el. Ez a teljes lehívott támogatásnak még a 0,5 százalékát sem éri el. Az élelmiszerek, gyógyszerek, sütemények és bizonyos szolgáltatások esetében a dokumentumok arra engednek következtetni, hogy fix partnerektől vásárol a Mészáros Lőrinc által elnökölt alapítvány. Például húst az elnök, Mészáros Lőrinc cégétől, a Búzakalász 66 Kft.-től, élelmiszert pedig a CBA-tól, a Metro-tól, a szegedi Hansa-Kontakt Kft.-től, valamint a balatonboglári Halker Kft.-től. Akadnak azonban olyan üzleti partnerek, amelyektől – a megismert számlák alapján – néhány hónapig, vagy esetenként vásároltak. Ilyen átmeneti partnernek tűnik a budapesti székhelyű Katona Konstruktőr Kft., amelytől a Felcsút 2014 augusztusa és 2015 novembere között nyolc alkalommal szerzett be táplálékkiegészítőnek tekinthető élelmiszeripari termékeket. A számlák összértéke 1,84 millió forint volt.  Ebben az időszakban a felcsúti focialapítvány Regener italporokat és Voltage-szeleteket vásárolt egészen nagy tételben: utóbbiból van számla 900 darabról. Mindkét termék az edzések után segíti a gyorsabb regenerációt. Ezek a beszerzések azért pikánsak kissé, mivel a cégkivonat szerint a társaságnak még csak érintőlegesen sincs semmi köze az étrendkiegészítőkhöz. 
A fő tevékenysége ugyanis lakó- és nem lakóépület építése, és a portál az Opten adatbázisában csak egy olyan feladatkört talált, amely kicsit kilóg a sorból: a vegyestermék-kereskedelmet. Ezzel is hivatalosan csak egyetlen évig foglalkozott a Kft., 2012 februárja és 2013 februárja között.

A focialapítvány 2015-ben vásárolt a pécsi székhelyű Sportital Kft.-től nagy mennyiségben Gatorade-italporokat, alkalmanként akár 200-300 darabot is. A számlák összértéke 2,026 millió forint volt. A Felcsút 2014 augusztusa és októbere között nagy mennyiségben rendelt fapelletet az ócsai székhelyű Kriszt Kft.-től.: 75 tonnát három egyenlő részletben. Ezért külön-külön 1,6-1,6-1,6 millió forintot fizettek ki. A Kriszt Kft. fűrészárugyártással foglalkozik. A cég többségi tulajdonosa pedig Kárpáti Zoltán Gábor, aki 2014 óta a Szekszárdi Utánpótlás-nevelő Football Club elnöke.