Előfizetés

Demeter Szilárd együttese is fellép a Petőfi Irodalmi Múzeum által támogatott fesztiválon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.26. 20:27
Demeter Szilárd
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A PIM főigazgatóját a jelek szerint nem zavarja, ha a saját intézménye segíti színpadra.
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) is támogatja azt a zenei rendezvényt, ahol fellép többek között Demeter Szilárd zenekara is. Az eset azért furcsa és tűnik egyértelműen összeférhetetlenségnek, mert Demeter a PIM főigazgatója, és az NKA egyik bizottsági tagja – írja a Telex. Az 1Kárpát-medence Fesztivált az A38-on tartják négy napon keresztül, ahová már jó ideje befészkelte magát Demeter a PIM-mel. A koncepció szerint határon túli kötődésű zenekarok lépnek fel a november 5-8. között zajló rendezvénysorozaton. Érkeznek együttesek Erdélyből és a Felvidékről is, illetve fellép Lajkó Félix és DJ Palotai is. 
A fellépők között szerepel még a Loyal (vagy Loyal Apples' Club) zenekar is, amelynek tagja az egyébként erdélyi származású Demeter is, illetve Megadja Gábor, a kormánymédia egyik kedvelt beszélő feje, és a PIM-főigazgató tanácsadója - Megadja cégének tanácsadói munkáját egyébként 6,6 millió forinttal honorálta a múzeum. A Loyal zenekar Facebookja szerint a együttes kapcsolattartója Dénes Adél, aki nem mellesleg a PIM által szerkesztett, közpénzből fenntartott Hajónapló nevű kulturális felület egyik szerkesztője is. Demeter nem olyan régen egy nagyon hasonló dologgal hívta fel magára a figyelmet: díjat kapott egy zenei rendezvényen, amit az általa vezetett PIM-en keresztül támogatott az állam – jegyzi meg a hírportál.

Nem adják fel az SZFE sztrájkoló dolgozói: fellebbeznek, és a kormányhoz fordulnak (videó)

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.26. 16:40
Az SZFE sztrájkoló dolgozói és hallgatói tartottak sajtótájékoztatót, 2020. október 26-án
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Modellváltás helyett régi önállóságát kéri vissza a Színművészeti polgársága.
Rövid, de annál sűrűbb sajtótájékoztatót tartott hétfőn délután a Színház és Filmművészeti Egyetem közössége, tíz perc alatt hat oktató, hallgató és diákönkormányzati képviselő üzent a kormánynak, a Fővárosi Törvényszéknek és a szerintük őket fenyegetni próbáló kuratóriumnak. 
Az üzenet lényege pedig az volt, hogy az SZFE ellenszélben is kitart. Bejelentették, hogy megfellebbezik a törvényszék nem jogerős, az egyetemi sztrájkot jogszerűtlennek kimondó ítéletét,

mivel szerintük a Vidnyánszky Attila vezette kuratórium nem csak az egyetemi szenátus tagjaitól vont meg jogokat, de az egyetemi polgárságtól is: a dolgozók, hallgatók a szenátuson keresztül tudják képviselni érdekeiket, munkavállalóként befolyásolni saját munkavégzésük körülményeit – ráadásul, a szenátusnak kell gyakorolnia az egyetem alaptörvényben biztosított jogait is. Azt is hangsúlyozták, hogy az SZFE polgársága ezentúl nem a szerintük a tárgyalásoktól egyhangúan elzárkózó kuratóriummal, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) tárgyalna az egyetem jövőjéről – az intézmény alapítói jogai ugyanis 2020 januárjáig a Palkovics László vezette minisztériumnál vannak. 
Igényüket egy minden eddiginél erősebb követeléssel indokolták: az SZFE október 15-én jelentette be, hogy teljes modellváltás eltörlését szeretné elérni, alapítványi fenntartásból visszatérne az állami keretek közé – a kérdésben ugyanakkor nem dönthet a fenntartó, ebben a kormány az illetékes.

A szenátus felé kinevezett Szarka Gábor kancellárról azt mondták, fenyegetésekkel szeretné beszüntetni a sztrájkot; például a bérek elvonását ígérte, munkajogi szempontból minden alap nélkül, és minden áron próbálta megszerezni a sztrájkban résztvevők névsorát. 
Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke (középen)
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A sajtótájékoztató egyetlen, bemutatkozó felszólalója Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke volt, aki szintén azt szorgalmazta, hogy a kormány kezdjen közvetlen tárgyalásokat az SZFE sztrájkolóival, hallgatóival, és ebben elmondása szerint a HÖOK is segítséget nyújtana.
A felszólalók elutasították a Magyar Rektori Konferencia (MRK) október 21-közleményét, melyben az MRK arról írt, hogy háromoldalú tárgyalásokat kezdeményeztek az SZFE helyzetének rendezéséről a kuratórium, az akadémiai és hallgatói oldal között, és hogy a hallgatók is egyetértettek volna a kuratórium kibővítésével. Az SZFE szerint ők nem tárgyaltak háromoldalú egyeztetésről, és nem értettek egyet a rektori konferencia képviselőivel sem a modellváltás szükségességében. Ehelyett visszakövetelik egyetemük alaptörvényben is rögzített autonómiáját – hangoztatták a sajtótájékoztatón. A nyilatkozók egyike végül megköszönte az október 23-i rendezvényen résztvevők jelenlétét, és a rendőrök munkáját is, amellyel biztosították és legitimmé tették a sokak által kritizált demonstrációt.

Freund Tamás: Palkovics miniszter úr és az Akadémia kapcsolata már csak ilyen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.26. 13:32

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A Magyar Tudományos Akadémia új elnöke szerint mivel az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjével alapvető kérdésekben nem értenek egyet, kérdéses a gyors javulás.
Fel voltam készülve mindenre. Körülbelül az történik velem, amire számítottam – nyilatkozta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hivatalba lépése első 100 napja után a Válasz online-nak.  Freund Tamás szerint jól haladnak elnöki programja megvalósításával, nem kaptak negatív visszajelzést se kormányoldalról, se az ellenzéktől. Mondta ezt annak ellenére, hogy máig nem valósult meg az Orbán Viktor miniszterelnökkel tervezett találkozója, illetve Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője az OTKA-vitában visszautasította a munkaebéd-meghívást.
– Palkovics miniszter úr és az Akadémia kapcsolata már csak ilyen. 2018 óta több kísérlet volt, hogy javuljon ez a helyzet, de úgy tűnik, néhány alapvető dologban nem értünk egyet, így az is kérdéses, egyáltalán lehetséges-e bárminemű gyors javulás. Én mindenesetre megtettem a gesztust felé

– állapította meg.

Elmondása szerint lassan minden miniszterrel sikerült leülnie négyszemközti beszélgetésre, ahol biztosította az egyes tárcákat az MTA együttműködési szándékáról. 
– Ez nem valamiféle elvtelen szolgálatot jelent, hanem azt, hogy az Akadémia hajlandó támogatni egyes politikai döntések optimalizálását

– magyarázta.

Eszerint a tudományt érintő döntések előtt kikérik az MTA véleményét. Erre már ígéretet kapott a tárcáktól, kivéve Palkovics Lászlóéktól.
Az interjúban szóba került, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum Budapestről Debrecenbe költöztetése ellen tudósok százai tiltakoztak, a kormány mégsem hátrál.
– Ebben a konkrét esetben én is felemeltem a hangom, és az MTA egésze is nyilatkozott, de úgy tűnik, hogy valami tudománytól messze eső dolog van a háttérben. Hogy pontosan micsoda, nem világos. A jelek szerint az ingatlanokról, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem terjeszkedéséről szólhat a történet

– mondta, hozzátéve, hogy a költözéssel hihetetlen érzékek mehetnek veszendőbe, de ha volna politikai akarat, létrejöhetne egy optimális megoldás.

Az OTKA-vitáról elmondta, amelyben egy pályamunkát soroltak át utolsóról az első helyre, hogy ott politikai beavatkozás történt.
– Még akkor is, ha a minisztérium tudományos teljesítménymérési módszerre hivatkozik: a scientometriára. Ez valóban képet ad arról, hogy az illető tudós eddig mit produkált. De ez önmagában kevés: meg kell nézni, megvalósítható-e a terve, hoz-e jelentős új eredményt, milyen az illető kutatóhelyi környezete. A lényeg, hogy a minisztérium sok faktort figyelembe vevő bírálati folyamatot egyszerűsített le egytényezősre. De akkor miért nem eresztjük szélnek a döntőbizottságokat? Egy számsort adminisztrátorok is össze tudnak állítani

– állapította meg.

Freund Tamás úgy véli, hogy az alapkutatások támogatási rendszerét kellene visszatenni az MTA alá. Ha ez megtörténne, szerinte mindenfajta politikai beleszólás lehetősége ki lenne zárva. Megjegyezte, hogy belátható közelségben van, hogy az OTKA és a Lendület is visszakerüljön az Akadémia alá. Elnöki programjában célként határozta meg az MTA kutatóhálózatának visszacsatolását, amelyet lépésenként képzel el. Maróth Miklóssal, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökével együttműködőnek nevezte kapcsolatukat, de úgy fogalmazott, hogy a kutatóintézetek visszacsatolása nem Maróth Miklóson, és nem is az Akadémián múlik.