SZFE: nem érnek célt a tiltakozók elleni jogi fenyegetések

Jogszabályok homlokegyenest eltérő értelmezése, oda-vissza feljelentések, rendőrségi, bírósági és jegyzői döntések sorozata kíséri a Színház és Filmművészeti Egyetem dolgozói és hallgatói tiltakozását, ahogy telnek a napok, nem tisztul, inkább bonyolódik a jogi helyzet. Néhány alapkérdés tisztázására kértünk szakértőket.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője, Palkovics László kötelessége lenne asztalhoz ülni és az alapvető kérdésről, vagyis a fenntartóváltásról tárgyalni – jelentette ki lapunknak Berki Erzsébet sztrájkszakértő, amikor arról faggattuk, mi lehet a folytatás, miután a Színház és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) tartott sztrájkot első fokon jogellenesnek minősítette a Fővárosi Törvényszék. A sztrájktörvény mindössze annyit tartalmaz, hogy jogszerű munkabeszüntetés esetén nem érheti semmilyen hátrány a benne résztvevő dolgozókat, de az nincs kimondva, hogy mi a következménye a jogellenesnek tartott sztrájknak – érvelt a szakember. Azonnali hatályú felmondás is várhat a résztvevőkre, ám ha bírósághoz fordulnak, az eddigi gyakorlat alapján várhatóan aránytalan büntetésnek tekintik a kirúgásukat és a munkavállalók visszavételére kötelezik az intézményt.

A dolgozókat a munkabeszüntetéssel okozott károk megtérítésére kötelezhetik a törvény alapján, de Berki Erzsébet szerint erre még nem volt példa a törvény harminc éves történetében, a jogellenesség kimondása inkább megfélemlítő pszichológiai fegyver.

Tart a vita arról is, hogy követelheti-e a kancellár vagy a kuratórium elnöke a sztrájkolók névsorának kiadását. A sztrájkszakértő azt mondja, hogy nem, mert ugyan a munkáltató valóban eldöntheti, hogy ad-e valamilyen juttatást a munkabeszüntetés idejére a munkatársaknak vagy sem, annak ellenére, hogy ezekre a napokra hivatalosan nem jár munkabér, de ez csakis kollektív döntés lehet és nem névre szóló. Ráadásul az SZFE esetében a listát kérő kancellár csak az intézmény gazdálkodását felügyelő alkalmazott és nem munkáltató – érvel Berki Erzsébet.

Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, egy magánszemély bejelentéseket tett az egyetemi polgárok közterületeken tartott rendezvényeivel kapcsolatban gyülekezési joggal való visszaélés miatt, ezeket pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság szabálysértési feljelentésként értékelte. Tegnap arról tájékoztatták lapunkat, hogy a négy feljelentést a BRFK elutasította. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa is csak jogszerű közterületi akciókról tud. Mráz Attila a Népszavának úgy fogalmazott, szerinte az a feljelentés sem állja meg a helyét, amelyben szintén magánszemélyek a személyi szabadság megsértésével vádolták meg az egyetemfoglalókat, mert nem engedték be a Vas utcai épületbe Szarka Gábor kancellárt. A BRFK ezekben a kérdésekben is döntött – válaszolták kérdéseinkre, de az „ügydöntő határozatot” még nem kapták kézhez az érintettek, s addig nem ismerhetjük meg a tartalmát.

Mindenesetre a TASZ álláspontja az, hogy nem fosztották meg a kancellárt a személyi szabadságától, ugyanis nem engedik be, nem pedig bezárták valahová, márpedig csak ez utóbbi valósítaná meg ezt a bűncselekményt. Azt feszegetni pedig, hogy minden dolgozónak joga van hozzáférni a munkavégzése helyéhez, ebben az esetben kétélű fegyver. Szarka ugyan nem jutott be az irodájába, de megnehezítette a dolgozók, oktatók munkavégzésének feltételeit tantermek bezárásával, az internet hozzáférés lekapcsolásával. Az egyik legdurvább jogsértést pedig akkor követte el, amikor néhány óra alatt nemcsak az oktatóhelyek, hanem a kollégium elhagyására is kötelezte a diákokat. A kollégiumi szerződés alapján ugyanis a hallgatók jogszerűen használják a szobájukat, sőt többen közülük épp itt voltak hatósági karanténban, amit csak jogsértéssel hagyhattak volna el. Ezért kezdeményeztek a hallgatók azonnal birtokvédelmi eljárást az egyetemmel szemben a fővárosi VIII. kerület jegyzőjénél, mert amíg ő nem hoz határozatot, addig maradhatnak. A döntésre 15 napja van, érdeklődésünkre Czukkerné dr. Pintér Erzsébet jegyző nem válaszolt.

A kancellár és a kuratóriumi elnök is azzal fenyegeti a hallgatókat, hogy nem ismerik el a félévüket, de Mráz Attila szerint ezt jogszerűen nem tehetik meg. Az egyetemi tanterv ugyanis tartalmazza, hogy egy kurzus mennyi munkával és milyen követelményeknek való megfeleléssel teljesíthető, s úgy tudni, a diákok nem az óráik helyett, hanem azok mellett veszik ki a részüket a tiltakozó akciókból, vagyis szó nincs arról, hogy ne tudnák teljesíteni az elvárásokat. Az ebből a szempontból nem számít, hogy a kancellár nem vállal felelősséget az oktatás színvonaláért, hisz neki nem a szakmai munka felügyelete a feladata, hanem a működési feltételek biztosítása (lenne) – fogalmazott a TASZ szakértője.