Előfizetés

SZFE: nem érnek célt a tiltakozók elleni jogi fenyegetések

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.10.28. 07:45

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Jogszabályok homlokegyenest eltérő értelmezése, oda-vissza feljelentések, rendőrségi, bírósági és jegyzői döntések sorozata kíséri a Színház és Filmművészeti Egyetem dolgozói és hallgatói tiltakozását, ahogy telnek a napok, nem tisztul, inkább bonyolódik a jogi helyzet. Néhány alapkérdés tisztázására kértünk szakértőket.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője, Palkovics László kötelessége lenne asztalhoz ülni és az alapvető kérdésről, vagyis a fenntartóváltásról tárgyalni – jelentette ki lapunknak Berki Erzsébet sztrájkszakértő, amikor arról faggattuk, mi lehet a folytatás, miután a Színház és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) tartott sztrájkot első fokon jogellenesnek minősítette a Fővárosi Törvényszék. A sztrájktörvény mindössze annyit tartalmaz, hogy jogszerű munkabeszüntetés esetén nem érheti semmilyen hátrány a benne résztvevő dolgozókat, de az nincs kimondva, hogy mi a következménye a jogellenesnek tartott sztrájknak – érvelt a szakember. Azonnali hatályú felmondás is várhat a résztvevőkre, ám ha bírósághoz fordulnak, az eddigi gyakorlat alapján várhatóan aránytalan büntetésnek tekintik a kirúgásukat és a munkavállalók visszavételére kötelezik az intézményt. A dolgozókat a munkabeszüntetéssel okozott károk megtérítésére kötelezhetik a törvény alapján, de Berki Erzsébet szerint erre még nem volt példa a törvény harminc éves történetében, a jogellenesség kimondása inkább megfélemlítő pszichológiai fegyver. Tart a vita arról is, hogy követelheti-e a kancellár vagy a kuratórium elnöke a sztrájkolók névsorának kiadását. A sztrájkszakértő azt mondja, hogy nem, mert ugyan a munkáltató valóban eldöntheti, hogy ad-e valamilyen juttatást a munkabeszüntetés idejére a munkatársaknak vagy sem, annak ellenére, hogy ezekre a napokra hivatalosan nem jár munkabér, de ez csakis kollektív döntés lehet és nem névre szóló. Ráadásul az SZFE esetében a listát kérő kancellár csak az intézmény gazdálkodását felügyelő alkalmazott és nem munkáltató – érvel Berki Erzsébet. Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, egy magánszemély bejelentéseket tett az egyetemi polgárok közterületeken tartott rendezvényeivel kapcsolatban gyülekezési joggal való visszaélés miatt, ezeket pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság szabálysértési feljelentésként értékelte. Tegnap arról tájékoztatták lapunkat, hogy a négy feljelentést a BRFK elutasította. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa is csak jogszerű közterületi akciókról tud. Mráz Attila a Népszavának úgy fogalmazott, szerinte az a feljelentés sem állja meg a helyét, amelyben szintén magánszemélyek a személyi szabadság megsértésével vádolták meg az egyetemfoglalókat, mert nem engedték be a Vas utcai épületbe Szarka Gábor kancellárt. A BRFK ezekben a kérdésekben is döntött – válaszolták kérdéseinkre, de az „ügydöntő határozatot” még nem kapták kézhez az érintettek, s addig nem ismerhetjük meg a tartalmát. Mindenesetre a TASZ álláspontja az, hogy nem fosztották meg a kancellárt a személyi szabadságától, ugyanis nem engedik be, nem pedig bezárták valahová, márpedig csak ez utóbbi valósítaná meg ezt a bűncselekményt. Azt feszegetni pedig, hogy minden dolgozónak joga van hozzáférni a munkavégzése helyéhez, ebben az esetben kétélű fegyver. Szarka ugyan nem jutott be az irodájába, de megnehezítette a dolgozók, oktatók munkavégzésének feltételeit tantermek bezárásával, az internet hozzáférés lekapcsolásával. Az egyik legdurvább jogsértést pedig akkor követte el, amikor néhány óra alatt nemcsak az oktatóhelyek, hanem a kollégium elhagyására is kötelezte a diákokat. A kollégiumi szerződés alapján ugyanis a hallgatók jogszerűen használják a szobájukat, sőt többen közülük épp itt voltak hatósági karanténban, amit csak jogsértéssel hagyhattak volna el. Ezért kezdeményeztek a hallgatók azonnal birtokvédelmi eljárást az egyetemmel szemben a fővárosi VIII. kerület jegyzőjénél, mert amíg ő nem hoz határozatot, addig maradhatnak. A döntésre 15 napja van, érdeklődésünkre Czukkerné dr. Pintér Erzsébet jegyző nem válaszolt. A kancellár és a kuratóriumi elnök is azzal fenyegeti a hallgatókat, hogy nem ismerik el a félévüket, de Mráz Attila szerint ezt jogszerűen nem tehetik meg. Az egyetemi tanterv ugyanis tartalmazza, hogy egy kurzus mennyi munkával és milyen követelményeknek való megfeleléssel teljesíthető, s úgy tudni, a diákok nem az óráik helyett, hanem azok mellett veszik ki a részüket a tiltakozó akciókból, vagyis szó nincs arról, hogy ne tudnák teljesíteni az elvárásokat. Az ebből a szempontból nem számít, hogy a kancellár nem vállal felelősséget az oktatás színvonaláért, hisz neki nem a szakmai munka felügyelete a feladata, hanem a működési feltételek biztosítása (lenne) – fogalmazott a TASZ szakértője.

Kollektív szerződés

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szeptember 24-én tartott küldöttgyűlésén felvette tagjai sorába az SZFE új alapszervezetét, a hivatalos bejegyzéshez szükséges jegyzőkönyvet elküldték a Fővárosi Törvényszéknek, de a bejegyzés nem megy gyorsan. Ezt a szervezet elnöke, Dráviczki Sándor mondta el lapunknak, hozzátéve, hogy a csatlakozás azért fontos, mert csak szakszervezet köthet kollektív szerződést a munkahelyeken. A fenntartóváltáson átesett egyetemek közül például Győrben már meg is született a megállapodás, de az elsőként érintett Corvinuson még mindig csak tárgyalnak a szerződésről.     

Pozitív lett Vidnyánszky Attila koronavírus-tesztje

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.27. 16:29

Fotó: Mónus Márton / MTI
Az állapota kielégítő, otthonában pihen. A Nemzeti Színházban a járványügyi hatóságokkal egyeztetve folyik a kontaktkutatás és a tesztelés.
Kedden pozitív lett Vidnyánszky Attila koronavírus-tesztje – közölte a Nemzeti Színház. A Teátraum hozzátette: Vidnyánszky állapota kielégítő, otthonában pihen. A tájékoztatás szerint a színházban a járványügyi hatóságokkal egyeztetve folyik a kontaktkutatás és a tesztelés. 

„Elfogadhatatlan az SZFE diákjainak a megrágalmazása”

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.10.27. 15:49

Fotó: Philippe Buissin / Európai Parlament
Nem várhatunk addig, míg sikerül aláásnia Magyarországnak az egyetem autonómiáját – fogalmazott Petra Kammerevert német szocialista EP-képviselő.
– Nem ez Orbán Viktor első kísérlete az akadémiai szabadság korlátozására, mert a felsőoktatási törvény megváltoztatásával már távozásra kényszerítette a CEU-t. Az EU Bíróságának közelmúltban hozott ítélete kimondta, hogy Magyarország ezzel megsértette az uniós szerződésbe foglalt alapvető jogokat. Most nem várhatunk addig, míg sikerül aláásnia az egyetem autonómiáját – nyilatkozta lapunknak a szakbizottsági vita után Petra Kammerevert német szocialista EP-képviselő, kiemelve, hogy az Európai Bizottsághoz fognak fordulni az SZFE ügyében. A politikus szerint erősen megkérdőjelezhető a kormányzat képviselőjének azon állítása, amely szerint az új vezetői struktúra és a megemelt pénzügyi támogatás modernizálni fogja az oktatást az intézményben. – Megkérdeztem az államtitkárt, hogy mennyire körültekintően készítették elő az egyetemi menedzsment cseréjét, hogyan választották ki a tagjait és hogyan biztosítják a vélemény- és oktatási szabadságot, de egyik kérdésemre sem válaszolt – fejtette ki az EP-képviselő, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kuratórium elnöke, Vidnyánszky Attila felszólalásában megrágalmazta a diákokat, és megkérdőjelezte az intézmény múltját. – Őszintén kíváncsi vagyok rá, hogy ezek után hogyan képzeli az együttműködést az egyetem diákjaival és tanáraival – tette hozzá. Petra Kammerevert szerint a parlamenti szakbizottságában lezajlott véleménycsere arra is szolgált, hogy a képviselők kifejezzék támogatásukat az SZFE diákjai, dolgozói és mozgalmuk iránt.   Mint arról beszámoltunk: Vidnyánszky Attila az európai parlamenti meghallgatáson azzal vádolta az SZFE tiltakozó diákjait és tanárait, hogy baloldali mozgalmárok irányítják az akcióikat, tőlük kapnak kiképzést blokád emelésére, a pénteki tüntetést pedig a baloldali kampánynyitó nagygyűlésének nevezte.