Előfizetés

Majd jövőre kitaláljuk – válaszolta Matolcsy arra a kérdésre, hogy mit kezdenek az MNB 206 milliárdos rekordnyereségével

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.27. 19:46
Matolcsy György, az MNB elnöke
Fotó: Népszava
A gyenge forint elképesztő hasznot generált a jegybanknál, Matolcsy György szerint kétféle módon is használhatják a profitot.
Óriásit gyengült az elmúlt öt évben a forint euróhoz viszonyított árfolyama, a 2015. szeptember végi 313, 32 forint helyett idén szeptember 30-án már 364,65 forint árfolyamot jelentett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – mutatott rá Matolcsy György jegybankelnöknek küldött levelében Szél Bernadett. A független parlamenti képviselő az MNB féléves jelentésére hivatkozva arra emlékeztetett, hogy 
a gyenge forint rekordszintű nyereséget produkált idén a jegybanknál: csak 2020 első félévében 206,6 milliárd forintos bevételt hozott az árfolyam-ingadozás (eközben az MNB egész tavalyi nyeresége 254,7 milliárdot tett ki).

Nem lehet fő cél a nyerészkedés

Szél szerint bár egyértelmű, hogy a jegybank fő profitját a a devizaárfolyam-változás adja, az intézmény célja nem lehet a nyerészkedés, az ő elsődleges feladatuk az árstabilitás megőrzése lenne. Már pedig a forint ilyen mértékű elértéktelenítése hatással van az infláció mértékére is –figyelmeztetett a képviselő.
A politikus szerette volna tudni, hogy az MNB meddig számol a forint további gyengülésével, illetve mikor lép közbe és koncentrál a hazai deviza erősítésére – és mihez kezd az első félév 206 milliárdos bevételével. Teljesen egyértelmű válaszokat nem kapott: Matolcsy szerint a jegybank „egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja a fogyasztóiár-index 3 százalékos értékének elérése és fenntartása” – és sikerült is megtartaniuk a kívánt árstabilitást. 

Kifizetik,vagy megtartják

És hogy mi lesz a profittal? Matolcsy szerint erről 2021 májusában dönt majd a jegybank igazgatósága, a lehetséges opciók között pedig a banki tartalékok növelése vagy az a osztalékfizetés szerepel. A jegybankelnök hozzátette, összesen 350 milliárd forintos osztalékot fizettek be eddig a központi költségvetésbe, hat év alatt pedig 200 milliárddal növelték saját tartalékaikat. 

Jutott némi apró a műtárgyakra is

A központi befizetések mellett ugyanakkor néhány százmillió forintot kulturális befektetésekre is költött az MNB. Mint a Népszava is megírta, 200 millió forintért vásároltak monumentális állatszobrokat, Szőke Gábor Miklós szobrász cégétől, százötven millió forintot pedig a Berlinben élő magyar képzőművész, Lakner László képeiért fizettek ki.

Varga Mihály: Hároméves terv jön

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.10.27. 16:48

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A kormány jól kezelte a gazdasági válságot – mondta Varga Mihály, aki már csak 2023-ra fékezné meg az elszabadult költségvetési hiányt.
A kormány szerint az idén 6,4 százalékkal csökken a magyar gazdaság, a költségvetés hiánya pedig a bruttó hazai termék (GDP) 8-9 százalékára rúg majd, azaz romlottak a magyar gazdaság kilátásai és lassabb lesz a válságból való kilábalás – ismerte el Varga Mihály pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottságban tartott keddi meghallgatásán. A kormány legutóbbi pár napja az uniónak leadott költségvetési jelentése szerint 3704 milliárd forintos eredményszemléletű hiányt vár 2020-ra, miközben a költségvetési törvényben elfogadott és mai napig nem módosított terv szerint idén a GDP egy százaléka, azaz 367 milliárd forint lehetne a hiány, vagyis több mint tízszeres a túllépés. Ennek ellenére Varga Mihály sem az idei költségvetés, sem a már elfogadott, ám a gazdasági válság és a kormány döntései miatt mára már teljesen alaptalan jövő évi költségvetési törvény módosítását nem akarja a parlament elé vinni. Az idei költségvetés olyan mértékben lett irreális, hogy a kormány a járvány elleni alapból már 747 milliárdot költött, miközben csak 426 milliárdra volt fedezett. A gazdaságvédelmi alapot a kormány eredetileg 942 milliárd forinttal hozta létre, ennek ellenére már eddig 2059 milliárdot költöttek különféle „gazdaságvédelmi” kiadásokra, mint stadionépítésekre, a Budapest-Belgrád vasútra és még lehetne sorolni.  A pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy csak a válság miatt idén 1400 milliárd forintnyi adóbevételtől esik el az államkassza, ennek ellenére nem tartotta fontosnak a költségvetetései törvények módosítását. Varga megjegyezte, hogy tavasszal a kormány már módosította az idei büdzsét, de az alapokhoz nem nyúlt. A Pénzügyminisztérium (PM) arra készül, hogy kidolgozzon egy hároméves költségvetési pályát a 2021-2023 közötti időszakra. Az egyik évről a másikra nem lehet ugyanis az idei 8-9 százalékos GDP-arányos hiányt két százalékra lecsökkenteni. Ezért van szükség a hosszabb távú pénzügyi forgatókönyvre – magyarázta a képviselőknek Varga Mihály. A kormány azon van, hogy a magyar gazdaság minél gyorsabban visszatérjen a növekedési pályára, ugyanakkor a járvány kiváltotta gazdasági hatásokat rendezni kell, az államháztartási hiány és az államadósság kordában tartása a cél. A kormány vissza akar térni a 2020 előtti költségvetési pályára – üzente a pénzügyminiszter. Azt nem tudni, hogy a kabinet mire készül konkrétan a következő hónapokban, de a miniszter szerint a vízválasztó 2021 második negyedéve lesz: ha addigra rendelkezésre áll a Magyarországon is tömegesen használható védőoltás a covid-19 kórokozója ellen, akkor sokkal gyorsabban állhat helyre a gazdaság normális működése – ellenkező esetben a gazdasági visszatérése a normális kerékvágásba sokkal lassabb lesz.  Varga a költségvetés konszolidációja során nem ígért konkrét adóintézkedéseket sem: egy ellenzéki felvetésre, amely az egy számjegyű szja várható bevezetést firtatta, Varga azt mondta, nemhogy az egy számjegyű szja, hanem a teljes adómentes világ elérése cél. De mind a kettő még nagyon messze van - tette hozzá. Szerinte óriási eredmény a ma már egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs elérése. Ha gazdasági-költségvetési lehetőségek majd egyszer meglesznek, akkor lehet lépni. A kormány nem tervezi az általános forgalmi adó (áfa) világrekord 27 százalékos kulcsának mérséklést sem, mondván a korábbi általános adócsökkentések sem mindig jelentek meg az árakban. A kormány viszont a jövőben is célzott csökkentésekkel operál, ilyen lesz januártól az új lakásokra újból bevezetendő öt százalékos kedvezményes adókulcs.  

Nem a nyugdíjügyekre

 A kormány nem tervezi bérindexált nyugdíjelmések visszahozást – mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint az elmúlt években jól működött az a nyugdíjemelési rendszer, amely az időskorú honfitársaink megbecsülését szolgálta – mondta. Soha nem csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, voltak viszont kiegészítések: például a nyugdíjprémium, valamint az Erzsébet-utalványok, amelyek jelentősen tudták javítani a nyugdíjasok helyzetét – mondta Varga. A pénzügyminiszter állításait a tények némileg árnyalják, hisz míg az elmúlt években a reálbérek 8 százalékot elérő mértékben emelkedtek, addig a meglévő nyugdíjak vásárlóértéke nem emelkedett. Ezzel jelentősen nyílt a jövedelemszakadék a aktívak és a nyugdíjasok között. A kormány újabb visszavonulót fújt a magánmegtakarítások gyűjtésre tervezett állami nyugdíjkötvények ügyében is – írta meg a napi.hu az Államadósság Kezelő Központra hivatkozva. PM két éve tervezi a nyugdíjkötvények bevezetést, a babakötvények mintájára, de erre idén sem kerül sor – írta a lap.

Sajátos viszonyban van a PM az MNB-vel

Hiba volna volna azt állítani, hogy nincs vita az Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a pénzügyi tárca között szakmai kérdésekben, ám szakértői szinten nagyon jó az együttműködés a jegybank és a minisztérium között - mondta képviselői kérdésre. Az elmúlt hónapokban újra fellángolt Matolcsy György és Varga Mihály szakmai rivalizálása, amely nem javítja a gazdaságpolitika megítélést. Varga javára írandó, hogy nem a kormány és a pénzügyminiszter terjeszkedik monetáris területre, hanem a jegybank vezetése szeretné minél inkább dominálni a kormány gazdaságpolitikájának alakításában. Varga többször – így a keddi bizottsági ülésen is – megjegyezte, hogy a PM jóval hamarabb állt elő az idei ma már reálisabbnak tűnő gazdasági előrejelzésekkel, miközben mások (egyedül az MNB - a szerk.) még növekedést vártak 2020-ra. Varga szerint szívesen fogadják más szervezetek pénzügyi javaslatait – itt a miniszter a sorban kereskedelmi kamarát és az Állami Számvevőszéket hozta fel, és mintegy mellékesen említette meg az MNB pár hete nyilvánosságra hozott sokadik, most épp 50 pontos versenyképességi csomagját is.

Megtévesztően reklámozta étrend-kiegészítőjét, közel 47 millióra bírságolták a forgalmazót

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.27. 13:52
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ismételten jogsértő módon reklámozta forgalmazója a CalciTrio elnevezésű étrend-kiegészítőt, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) csaknem 47 milliós bírságot rótt ki a vállalkozásra – közölte a hivatal.
A GVH vizsgálata megállapította, hogy az Innovelle Pharma Kft. megsértette az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásokra irányadó jogszabályi rendelkezéseket, amikor CalciTrio nevű étrend-kiegészítő filmtabletta és pezsgőtabletta termékeiről megtévesztő, nem engedélyezett állításokat tett sajtó-, televízió- és internetes reklámjaiban.
A cég az engedélyezett feltételen túlterjeszkedően, megtévesztően állította reklámjaiban, hogy terméke segíti a kalciumot, hogy eljusson és beépüljön a csontokba. Az európai közösségi jog vonatkozó szabályozása szerint kizárólag azt állíthatta volna, hogy termékének összetevője részt vesz a normál csontozat fenntartásában. A vállalkozás kereskedelmi gyakorlata ezért tisztességtelennek minősült.
A GVH két éve zárta le versenyfelügyeleti eljárását az Innovelle Pharma Kft.-vel szemben, amelyben többek között ugyanezen termék kapcsán, ugyanezen magatartás miatt állapított meg jogsértést. A versenyhatóság ezúttal már az ismétlődő törvénysértést is figyelembe vette, és 46,9 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot rótt ki a vállalkozásra.