Előfizetés

A járvány megint szűkítheti a normál ellátásokat

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.10.27. 19:56

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Egyre nagyobb a teher az ellátókon, egyre türelmetlenebbek a betegek.
Elvesztették a pácienseik egy részét a hazai kórházak. A tavaszi, első hullámban leállított ellátórendszer hiába indult újra, sokak nem mentek vissza a kényszerűen halasztott kezelések, beavatkozások folytatásáért – derült ki Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnökének előadásából a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) konferenciáján. Ficzere Andrea beszélt arról is, hogy az intézmények szeptember elejére jutottak el odáig, hogy a járvány miatt korlátozások után ismét teljes kapacitással kezdjenek működni. Ekkor azonban tripla teher hárult rájuk. Be kellett pótolniuk az elmaradt beavatkozásokat, el kellett látniuk a normál napi működés során jelentkező betegeket, és a második hullám fertőzöttjeit. Megjegyezte: saját kórházának (az Uzsokinak) kiugró teljesítménye lett ebben a hónapban. Az elnyúló járvány nem csak a lakosságot, de az ellátókat is erősen megterheli. A betegek a látogatási tilalom miatt a család hiányától, a dolgozók a folyton változó munkakörülményektől szoronganak, nehezen szokják, értik a kivezénylést is. A kórházszövetség elnöke szerint mostanra alig van olyan kórház, ahol nincs covidos beteg. S azzal kell számolni, hogy a normál ellátás kényszerűen megint szűkülni fog. A legnagyobb probléma az altatóorvosok hiánya, rájuk ugyanis nagy szükség van a súlyos állapotú covid-betegek ellátásában, nélkülük a műtők sem működnek. Nehezen kezelhető az is, hogy az őszi hullám „hangulata” sem ugyanaz mint tavasszal: miközben óriási a teher a kórházi dolgozókon, már nem annyira lelkes a társadalom a támogatásukban. Most egyre türelmetlenebb a lakosság velük szemben. De a szakmán belül is problémát okoz, hogy az átvezényelteket sem fogadják mindenütt egyformán, vannak intézmények, ahol visszaélnek a helyzetükkel. Ebben a helyzetben nem biztos, hogy jókor jött az új egészségügyi jogviszonyról szóló szabályozás. Ficzere Andrea hangsúlyozta: az orvosi béremelés szükséges és pozitív intézkedés, ugyanakkor a jogszabálynak vannak olyan passzusai, amelyek meghökkentették a dolgozókat. Óriási az elégedetlenség a kollégák között – mondta. S az is csak rontott a helyzeten, hogy a szakdolgozók, a műszaki és gazdasági terület alkalmazottai ezzel a törvénnyel semmit nem kaptak. Szerinte, ha nem sikerül javítani a jogszabály „hibáit” sokan el fogják hagyni a pályát. A rendezvényen a szervezők a járvány eddigi egészséggazdasági hatásait, tanulságait vették számba és arra is próbáltak válaszokat találni, hogy a döntéshozók miért nem kértek segítséget az egészség-gazdászoktól. Az adatokban túl sok bizonytalanság, ellenben gyors döntésekre van szükség – derült ki Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkár szavaiból, aki előadásában a járvány kiadásokat is összegezte. Jelezte: a költségvetésben mintegy 22 ezer milliárd forintot csoportosítottak át a járvány elleni védekezést finanszírozó, valamint a Gazdaságvédelmi Alapba. A bevezetett gazdasági intézkedések költsége meghaladják a 10 ezer milliárdot. Kiderült, hogy a válsághelyzetre nem is készül mélyebb gazdasági elemzés, amit az operatív törzs szükségesnek ítél, arra a Pénzügyminisztérium biztosítja a forrást. Az intézkedések értékelése a járvány utáni időszakra marad.

Ledarálta a Facebook a Mi Hazánk közösségi profilját

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.27. 18:41
Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa, mesekönyvdarálás közben
Fotó: Mi hazánk mozgalom Youtube-csatornája
A szélsőjobboldali párt igencsak felháborodott a döntésen – cenzúrát, bírósági eljárást emlegetnek.
Valódi indoklás nélkül, a Facebook szelektíven alkalmazott közösségi elveinek megsértésére hivatkozva törölték a Mi Hazánk Mozgalom több mint 80 ezer követővel rendelkező oldalát. Először a párt 1956-os megemlékezésének eseményét törölték, erre hivatkoztak, mint tiltott dolog, majd rövid időn belül az egész oldalt elérhetetlenné tették – írta kedd esti közleményében a szélsőjobboldali párt Szerintük a „külföldi tulajdonú Facebook politikai cenzúrája nemcsak antidemokratikus és elfogadhatatlan, de törvényellenes is” – a közösségi oldal pedig nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Utóbbi fényében mondjuk nehezen érthető, hogy a magát nemzetinek tartó párt miért használ egy, a nemzet biztonságát kockáztató felületet, és miért panaszkodik profiljuk törlése miatt.

Azt is hangsúlyozták, hogy törvényjavaslat formájában is szeretnék elérni: a Facebooknak legyen magyar állampolgárságú képviselője, így könnyebb lenne bíróság elé állítani itthon a céget.  A részletekről szerdán sajtótájékoztató keretében számol be Dúró Dóra parlamenti képviselő, aki az elmúlt hetekben azzal került a figyelem középpontjába, hogy ledarálta a Meseország mindenkié című, meleg kapcsolatokat is bemutató mesekönyvet; később széttépte a Vagánybagoly és a harmadik Á  című, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával kiadott kötetet, amit szintén homoszexuális propagandának nevezett.

Szép csendben megszüntették az FHB és a Magyar Posta összefonódásai miatt indult nyomozást

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.27. 18:14

Fotó: Népszava
Négy évbe és hat ügyészségi hosszabbításba került, hogy végül ne történjen semmi az ügyben.
Pont került egy, a Magyar Posta és FHB Bank összefonódása miatt indult rendőrségi eljárásra: a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupcióellenes részlege még tavaly december 18-án szüntette meg a nyomozást – derült ki abból a levélváltásból, amit Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész folytatott.
Tóth még 2016-ban tett több feljelentést a bank és a posta közötti üzleti kapcsolatok, tranzakciók ügyében. Ezeket azért kifogásolta, mert az akkor még Spéder Zoltán érdekeltségének számító, magántulajdonú FHB állami erőforrásokat használhatott a Magyar Postával kötött megállapodások, és a vele közösen létrehozott cégek segítségével – a Magyar Posta például a bankba vásárolta be magát, a bank pedig a posta pénzszállító cégének egy részét vette meg. 
Az ügyben csalás gyanújával indult eljárás, a nyomozóhatóságok pedig Tóth összefoglalója alapján négy témakört vizsgáltak:
  • 1. a Magyar Posta Zrt. és az FHB Jelzálogbank Nyrt. között létrejött részvény adásvételi szerződést;
  • 2. az FHB Jelzálogbank Nyrt. kötvénykibocsátását;
  • 3. a Magyar Posta Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságok értékesítését
  • 4. a takarékszövetkezeti rendszer integrációja során kötött egyes szolgáltatási szerződéseket.
Csakhogy a nyomozás egyből hosszabbítással indult, ami aztán hagyománnyá is vált az ügyészség részéről. Mint Tóth Bertalan leveléből kiderül, a Legfőbb Ügyészség 2016 és 2018 júliusa között összesen hat alkalommal rendelt el határidő-hosszabbítást az ügyben, júliustól pedig a nyomozás konkrét határidő nélkül zajlott tovább, egészen az eljárás tavaly decemberben történő megszüntetéséig.
A hatósági procedúra közben nem történt gyanúsítotti kihallgatás sem.

Polt Péter szerint arról egyébként Pintér Sándor belügyminisztert kellene megkérdezni, hogy miért tartott ennyi ideig a nyomozás, és hogy milyen érdemi megállapításokat tettek közben a rendőrök. A kormányzat kedvelt üzletemberéből űzött vaddá váló Spéder Zoltánról és az FHB bank ügyleteiről írt cikkeinket ide és ide kattintva olvashatják el.