Előfizetés

Hvg.hu: Orbán Viktorral is találkozott Vidnyánszki Attila, mielőtt kiderült, hogy fertőzött

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.27. 21:39
Vidnyánszky Attila
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A Nemzeti Színház vezetője állítólag külön is egyeztetett a miniszterelnökkel.
Hétfőn, október 26-án ülésezett a Nemzeti Kulturális Tanács, amelyen Orbán Viktor és a mára pozitív koronavírusteszt-eredménnyel rendelkező Vidnyánszky Attila is részt vett – értesült két forrásból a hvg.hu. A portálnak nyilatkozó egyik informátor azt is hozzátette, hogy Orbán Viktorral Vidnyánszky Attila külön is tárgyalt a megbeszélésen. Ez különösen azért lehet aggályos, mert egy nappal később, kedden kiderült, hogy a Nemzeti Színház vezérigazgatójának pozitív lett a koronavírustesztje. A színház közleményében azt írta, hogy Vidnyánszky Attila „állapota kielégítő, otthonában pihen” – a Nemzetiben pedig jelenleg is tart a kontaktkutatás és tesztelés.

Tesztelték-e a találkozó miatt Orbánt?

A Népszava a hírportálhoz hasonlóan a Miniszterelnöki Sajtóirodát és Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét is megkérdezte: valóban megtörtént-e a személyes találkozás Vidnyánszky és Orbán között, és ha igen, tesztelték-e emiatt koronavírus-teszttel a miniszterelnököt – milyen módszerrel és eredménnyel?
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a hasonló találkozók miatt a koronavírus-fertőzés kockázatának kitett miniszterelnököt milyen rendszerességgel és technikával tesztelik. 

Havasi: minden járványügyi előírást betartunk

Havasi Bertalan válaszolt is megkeresésünkre, igaz, az Orbán Viktor tesztelésére vonatkozó kérdéseket teljes mértékben figyelmen kívül hagyta: "A miniszterelnök programjait minden esetben az aktuális járványügyi előírások maradéktalan betartásával szervezzük meg és bonyolítjuk le" - írta a sajtófőnök.
A hvg.hu emlékeztet, a Nemzeti Kulturális Tanácsot a tavaly decemberben kihirdetett színháztörvény hívta életre, és a tanács idén februárban tartotta alakuló ülését. Tagjainak 17 kultúrstratégiai intézmény vezetőjét jelöltek meg, hogy a tanács biztosítsa „a kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait”. A 17 kultúrstratégiai intézmény a következő: a Nemzeti Színház, a Magyar Állami Operaház (mint vasárnap kiderült, Ókovács Szilveszter, az intézmény főigazgatója is elkapta a koronavírust, a hírt először közlő Origo azt írta, Ókovács múlt hét eleje óta beteg), a Budapesti Operettszínház, a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ, a Művészetek Palotája, a Honvéd Együttes, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Magyarságkutató Intézet, a Hagyományok Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet, valamint a Nemzeti Filmintézet.  

A járvány megint szűkítheti a normál ellátásokat

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.10.27. 19:56

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Egyre nagyobb a teher az ellátókon, egyre türelmetlenebbek a betegek.
Elvesztették a pácienseik egy részét a hazai kórházak. A tavaszi, első hullámban leállított ellátórendszer hiába indult újra, sokak nem mentek vissza a kényszerűen halasztott kezelések, beavatkozások folytatásáért – derült ki Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnökének előadásából a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) konferenciáján. Ficzere Andrea beszélt arról is, hogy az intézmények szeptember elejére jutottak el odáig, hogy a járvány miatt korlátozások után ismét teljes kapacitással kezdjenek működni. Ekkor azonban tripla teher hárult rájuk. Be kellett pótolniuk az elmaradt beavatkozásokat, el kellett látniuk a normál napi működés során jelentkező betegeket, és a második hullám fertőzöttjeit. Megjegyezte: saját kórházának (az Uzsokinak) kiugró teljesítménye lett ebben a hónapban. Az elnyúló járvány nem csak a lakosságot, de az ellátókat is erősen megterheli. A betegek a látogatási tilalom miatt a család hiányától, a dolgozók a folyton változó munkakörülményektől szoronganak, nehezen szokják, értik a kivezénylést is. A kórházszövetség elnöke szerint mostanra alig van olyan kórház, ahol nincs covidos beteg. S azzal kell számolni, hogy a normál ellátás kényszerűen megint szűkülni fog. A legnagyobb probléma az altatóorvosok hiánya, rájuk ugyanis nagy szükség van a súlyos állapotú covid-betegek ellátásában, nélkülük a műtők sem működnek. Nehezen kezelhető az is, hogy az őszi hullám „hangulata” sem ugyanaz mint tavasszal: miközben óriási a teher a kórházi dolgozókon, már nem annyira lelkes a társadalom a támogatásukban. Most egyre türelmetlenebb a lakosság velük szemben. De a szakmán belül is problémát okoz, hogy az átvezényelteket sem fogadják mindenütt egyformán, vannak intézmények, ahol visszaélnek a helyzetükkel. Ebben a helyzetben nem biztos, hogy jókor jött az új egészségügyi jogviszonyról szóló szabályozás. Ficzere Andrea hangsúlyozta: az orvosi béremelés szükséges és pozitív intézkedés, ugyanakkor a jogszabálynak vannak olyan passzusai, amelyek meghökkentették a dolgozókat. Óriási az elégedetlenség a kollégák között – mondta. S az is csak rontott a helyzeten, hogy a szakdolgozók, a műszaki és gazdasági terület alkalmazottai ezzel a törvénnyel semmit nem kaptak. Szerinte, ha nem sikerül javítani a jogszabály „hibáit” sokan el fogják hagyni a pályát. A rendezvényen a szervezők a járvány eddigi egészséggazdasági hatásait, tanulságait vették számba és arra is próbáltak válaszokat találni, hogy a döntéshozók miért nem kértek segítséget az egészség-gazdászoktól. Az adatokban túl sok bizonytalanság, ellenben gyors döntésekre van szükség – derült ki Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkár szavaiból, aki előadásában a járvány kiadásokat is összegezte. Jelezte: a költségvetésben mintegy 22 ezer milliárd forintot csoportosítottak át a járvány elleni védekezést finanszírozó, valamint a Gazdaságvédelmi Alapba. A bevezetett gazdasági intézkedések költsége meghaladják a 10 ezer milliárdot. Kiderült, hogy a válsághelyzetre nem is készül mélyebb gazdasági elemzés, amit az operatív törzs szükségesnek ítél, arra a Pénzügyminisztérium biztosítja a forrást. Az intézkedések értékelése a járvány utáni időszakra marad.

Ledarálta a Facebook a Mi Hazánk közösségi profilját

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.27. 18:41
Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa, mesekönyvdarálás közben
Fotó: Mi hazánk mozgalom Youtube-csatornája
A szélsőjobboldali párt igencsak felháborodott a döntésen – cenzúrát, bírósági eljárást emlegetnek.
Valódi indoklás nélkül, a Facebook szelektíven alkalmazott közösségi elveinek megsértésére hivatkozva törölték a Mi Hazánk Mozgalom több mint 80 ezer követővel rendelkező oldalát. Először a párt 1956-os megemlékezésének eseményét törölték, erre hivatkoztak, mint tiltott dolog, majd rövid időn belül az egész oldalt elérhetetlenné tették – írta kedd esti közleményében a szélsőjobboldali párt Szerintük a „külföldi tulajdonú Facebook politikai cenzúrája nemcsak antidemokratikus és elfogadhatatlan, de törvényellenes is” – a közösségi oldal pedig nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Utóbbi fényében mondjuk nehezen érthető, hogy a magát nemzetinek tartó párt miért használ egy, a nemzet biztonságát kockáztató felületet, és miért panaszkodik profiljuk törlése miatt.

Azt is hangsúlyozták, hogy törvényjavaslat formájában is szeretnék elérni: a Facebooknak legyen magyar állampolgárságú képviselője, így könnyebb lenne bíróság elé állítani itthon a céget.  A részletekről szerdán sajtótájékoztató keretében számol be Dúró Dóra parlamenti képviselő, aki az elmúlt hetekben azzal került a figyelem középpontjába, hogy ledarálta a Meseország mindenkié című, meleg kapcsolatokat is bemutató mesekönyvet; később széttépte a Vagánybagoly és a harmadik Á  című, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával kiadott kötetet, amit szintén homoszexuális propagandának nevezett.