Előfizetés

Évekre kiható következményei lehetnek a namíbiai tömeges fókapusztulásnak

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.28. 14:03
Képünk illusztráció
Fotó: Michel Gounot / Godong / leemage / AFP
Már 5-7 ezerre becsülik a namíbiai partvidéken ismeretlen okból elpusztult fókák számát.
Halvaszületett vagy természetes módon elvetélt fókabébik, valamint felnőtt állatok, köztük vemhes nőstények ezreinek tetemét sodorta partra a víz az elmúlt hetekben a Walvis-bay (Bálna-öböl) Pelikán-fok nevű partszakaszán – mondta el a dpa német hírügynökségnek kedden Tess Gridley, a dél-afrikai Stellenbosch Egyetem namíbiai delfinprojektjén dolgozó tudós.
Jelenleg 5-7 ezerre becsülik az elvetélt vemhességek számát a Pelikán-fokon, de végleges számot csak a drónfelvételek kiértékelése után mondhatnak és valószínűleg az is alábecsüli majd a pusztulás valódi mértékét, mert a magzatok hamar lebomlanak, ragadozók zsákmányává válnak vagy belemerülnek a homokba – mondta a kutató.
Gridley szerint a vemhes nőstények nagy hányada is elpusztult, az idei szaporulat elvesztésével mindez évekre kiható következményekkel járhat a helyi fókapopulációra.
A kutatók nem tudják a tömeges fókapusztulás okát, amely lehet élelemhiány, környezetszennyezés, természetben előforduló méreg, bakteriális fertőzés „és ezer más dolog”. Brett Gardner dél-afrikai állatorvos szerint a tengeri emlősök pusztulását gyakran több tényező együttesen okozza, "felsorolni sem lehet a lehetséges magyarázatokat".
A dél-afrikai, más néven fokföldi medvefóka a leggyakoribb tengeri emlős a Dél-afrikai Köztársaság és Namíbia partjai mentén. November közepétől decemberig nőstény fókák ezrei hozzák világra utódjaikat. 

Újabb óriáspanda-múzeum nyílik Kínában

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.28. 11:54

Fotó: Chen Juwei / XINHUA / AFP
A csengtui kutatóbázison épült intézmény év végéig próbaüzemmódban működik.
Új óriáspanda-múzeum kezdte meg működését a délnyugat-kínai Szecsuan tartományban, az óriáspandák természetes élőhelyén. Az egy év alatt felépült múzeum egyelőre próbaüzemmódban működik, a hivatalos megnyitást 2021. január 1-jére tervezik. A próbaüzem megkezdését a keddre eső nemzetközi pandanapra időzítették – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
A több mint hétezer négyzetméter alapterületű múzeumnak a csengtui óriáspanda-kutatóbázis ad otthont. A múzeum a tudományos oktatás mellett az óriáspandák védelmét célzó kutatásokat mutatja be a közönségnek. A bázis területén 1992-ben épült fel a világ legelső óriáspanda-múzeuma. A 880 négyzetméter alapterületű létesítményben az óriáspandákról szóló történeti feljegyzések megtekintése mellett az állatok életének különböző részleteiről és szokásaikról, az óriáspandákkal kapcsolatos kutatásokól, valamint az állatfaj védelméről tájékozódhatnak a látogatók.
A mintegy száz hektáron elterülő csengtui óriáspanda-kutatóbázist eredetileg abból a célból hozták létre, hogy segítséget nyújtson hat, az 1980-as években megmentett, beteg óriáspandának. A létesítmény fennállása óta soha nem fogott be vadon élő állatokat, tevékenységét a gondozott állatok szaporítására összpontosította. A bázis hivatalos internetes oldalán szereplő adatok szerint az itt élő óriáspandák száma 2017 januárjára elérte a 176-ot. Ez a fogságban szaporodó pandapopulációk közül a világon a legnagyobbnak számít. A fogságban élő pandák száma tavaly novemberben 548 volt kínai adatok szerint, vadon pedig kevesebb mint 2000 panda él, többségük Szecsuán és Senhszi tartományban.

Évente mintegy 229 ezer tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.28. 09:23
Képünk illusztráció
Fotó: BERND WUSTNECK / Picture-Alliance / AFP
Hatékony intézkedések, például a hulladékkezelés fejlesztése hiányában ez a mennyiség 2040-re meg is duplázódhat.
Évente mintegy 229 ezer tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jelentése szerint. Ha nem hoznak hatékony intézkedéseket a hulladék és a fő szemétforrások megfelelő kezelése érdekében, 2040-re ez az érték megkétszereződhet.
A tereptanulmányokból származó adatokon és az IUCN tengeri műanyaglábnyomot vizsgáló metodológiáján alapuló jelentés becslése szerint a Földközi-medence körül 33 országból származik a műanyag. A teljes szemét 94 százalékát rosszul kezelt hulladékból származó mikroműanyag adja. Ha egyszer belekerült a tengerbe, mikroműanyag, vagyis 5 milliméteresnél kisebb részecskék formájában az üledékbe kerül.
A jelentés becslése szerint 
a Földközi-tengerben több mint egymillió tonna műanyag halmozódott fel.

A műanyagszennyezés hosszú távú károkat okozhat a szárazföldi és vízi ökoszisztémában és a biodiverzitásban. A tengeri állatok beleakadhatnak vagy lenyelhetik a műanyagszemetet, végül kimerültség vagy éhezés következtében pusztulnak el. Ráadásul a műanyagból különböző kémiai anyagok, például lágyítók vagy égésgátlók kerülhetnek a környezetbe, amelyek mind az ökoszisztémára, mind az emberi egészségre károsak, különösen az olyan félig zárt tenger esetében, mint amilyen a Földközi-tenger.
A vizsgálat nyilvánvalóvá teszi, hogy a jelenlegi és a tervezett intézkedések nem elegek ahhoz, hogy csökkentsék a szemétszivárgás mértékét és megakadályozzák annak hatásait – mondta Minna Epps, az IUCN tengeri és sarkvidéki globális programjának igazgatója.
A jelentés megállapítása szerint 
  • Egyiptom évi mintegy 74 ezer tonnával,
  • Olaszország évi 34 ezer tonnával,
  • Törökország évi 24 ezer tonnával
a legtöbb szemetet enged a Földközi-tengerbe, nagyrészt a nagy mennyiségű rosszul kezelt műanyag és a nagyszámú tengerparti lakosság miatt. Fejenkénti leosztásban azonban 
  • Montenegró (évi 8 kilogramm per fő),
  • Albánia, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia (évi 3-3 kilogramm per fő)
juttattja a legtöbb hulladékot a tengerbe. Az elsődleges mikroműanyagokból - olyan műanyagból, amely már eleve apró részecskék formájában kerül a tengerbe - mintegy 13 ezer tonna kerül évente a vízbe. A kerékabroncsokból származó por teszi ki az ilyen hulladék legnagyobb arányát - 53 százalék -, ezt követi a textilhulladék (33 százalék), a kozmetikumokból származó mikrogyöngyök (12 százalék) és műanyaggömbök (2 százalék).
A kormányoknak, a magánszektornak, a kutatóintézeteknek és a fogyasztóknak együtt kell működniük a folyamatok és az ellátórendszer átalakításában, be kell fektetni az újításokba, fenntartható fogyasztói szokásokra kell váltani, fejleszteni kell a hulladékkezelés gyakorlatát a „műanyagcsap” elzárása érdekében – mondta Antonio Troya, az IUCN Mediterrán Együttműködési Központjának igazgatója.
A hulladékkezelés, elsőként a szemétgyűjtés fejlesztése játszhatná a legnagyobb szerepet a hulladékszivárgás csökkentésében a jelentés szerint. A vizsgálat kiemeli, hogy évente csaknem negyedével, több mint 50 ezer tonnával lehetne csökkenteni a Földközi-tengerbe kerülő hulladék mennyiségét, ha a legjobb globális gyakorlatnak megfelelően fejlesztenék a hulladékkezelést a 100 legszennyezőbb nagyvárosban.