Célkeresztben Franciaország

A legmagasabbra emelte a terrorkészültség szintjét a párizsi kormány. Félő, hogy folytatódik a terrorhullám.

Nizzában csütörtökön reggel, a Notre Dame templomban egy iszlamista férfi három embert megölt, hatot pedig megsebesített, mindössze két héttel az országot megrázó merénylet után, amikor Samuel Paty francia tanárt fejezték le, mivel diákjainak bemutatott két Mohamed-karikatúrát. Ezúttal sem volt kérdéses, hogy a terrorakciónak iszlamista háttere volt, az elkövető a terrorcselekmény közben ezt kiabálta: „Allah akbar”. Két nő vesztette életét, továbbá a templomnál álló őr.

Ugyanúgy, mint a tanárral szembeni gyilkosság során, az egyik áldozatot ezúttal is brutális kegyetlenséggel lefejezte az elkövető. Christian Estrosi, a város polgármestere is azt emelte ki, hogy a két terrortámadás elkövetési módja nagyon hasonlít egymáshoz. Egyúttal elrendelte a város templomainak ideiglenes bezárását. Emmanuel Macron elnök a délutáni órákban a helyszínre érkezett Gérald Darmanin miniszterelnökkel. Nizza 2016-ban volt súlyos terrorcselekmény színhelye, amikor egy iszlamista az üdülőváros promenádján száguldott végig egy kamionnal, a járókelők között. Akkor 86-an haltak meg.

A terrorakciót nem csak Franciaországban ítélték el egységesen a pártok, hanem a világ egy sor állam- és kormányfője. Angela Merkel megdöbbenését fejezte ki, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke felszólította az európai polgárokat, fogjanak össze a gyűlöletkeltők ellen. Boris Johnson brit kormányfő kifejtette, sokkolta a barbár bűncselekmény. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte, „egész Európa önökkel van”. Orbán Viktor Emmanuel Macronnak írt levelében fejezte ki együttérzését a francia nemzettel. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a mostani támadások a hagyományos európai életformát akarják megsemmisíteni. „Kezdenek elszabadulni a szélsőséges, keresztényellenes, a hagyományos európai értékeket és a hagyományos európai életformát megsemmisíteni akaró ideológiák, csoportok és személyek" – írta Facebook-oldalán.

Elítélték az akciót a franciaországi egyházak is, a muzulmán vallási tanács szolidaritását fejezte ki az áldozatok hozzátartozóival. André Marceau nizzai érsek pedig az egyházak közötti párbeszéd fontosságát hangoztatta. 15 órakor megszólaltak a franciaországi templomok harangjai. Jean Castex kormányfő közölte, hogy a kabinet kemény választ ad.

A dél-franciaországi Avignonban is feltételezhetően iszlamista támadást hajtottak végre, egy férfi pisztollyal fenyegette a járókelőket, a rendőrség lelőtte az illetőt. A szaúd-arábiai Dzsiddában egy késes

támadás során megsebesítették a francia konzulátus előtt álló őrt.

A csütörtöki merénylet az előző két hetek eseményeinek egyenes következménye volt. Emmanuel Macron elnök október elején jelentette be, felveszi a harcot az iszlám szeparatizmussal szemben. Ezért várhatóan még decemberben törvénycsomagot nyújtanak be a parlamentben, amely keményebb fellépést biztosít a fundamentalistákkal szemben. Október 16-án aztán egy csecsen terrorista brutális módon gyilkolta meg a tanár Samuel Patyt csak azért, mert diákjait rá akarta vezetni arra, mit is jelent a véleménynyilvánítás szabadsága. Macron elnök a tanár temetésén kijelentette, ragaszkodnak a francia köztársaság értékeihez, ezért kiáll azok mellett, akik közlik a Mohamed-karikatúrákat. Recep Tayyip Erdogan török elnök múlt hétvégén, erre megjegyezte, Macront „pszichiátriai kezelésre” kellene utalni. Több muzulmán országban tartottak franciaellenes tüntetéseket, Erdogan bojkottot hirdetett a francia termékekkel szemben. A helyzet még jobban elmérgesedett azután, hogy a Charlie Hebdo című szatirikus lap legutóbbi címlapján Erdoganon ironizált.

Franciaország az iszlám világ célkeresztjébe került, miközben az országnak épp elég gondja van a „belföldi” iszlamistákkal. Az országban 4-8 millióra becsülik a muzulmán gyökerűek számát. Félő, hogy újabb és újabb merényleteket hajthatnak végre fanatikusok. Ugyanakkor a fenyegetés nem újkeletű. A Belbiztonsági Főigazgatóság (DGSI) már augusztus végén úgy vélte, megnőtt egy terrortámadás esélye és erre figyelmeztetett már akkor Gérald Darmanin belügyminiszter is.

A hatóságok számára nem kis terhet ró a szélsőségesek megfigyelése. Összesen több mint 8100 személy mozgását kell folyamatosan nyomon követni. Ám a csütörtöki merénylet megmutatta, nincs teljes biztonság, mindenkit nem lehet kiszűrni. 2013 óta összesen 61 terrortámadást sikerült megakadályozni, 2017 óta 32-t. Idén egy jelentősebb terrorakciót füleltek le. Szintén 2017 óta tucatnyi támadás történt az ország területén, ezekben 24 személy vesztette életét.

Komoly fenyegetést jelentenek azok az iszlamisták, akik letöltötték börtönbüntetésüket. Sokan ugyanis épp a börtönben radikalizálódnak. Jelenleg 505 olyan szélsőséges van rács mögött, aki kapcsolatban állt terrorszervezetekkel. 702 bebörtönzött pedig feltehetően radikálissá vált. 2020-ban 45 potenciális radikális nyeri vissza szabadságát, 2021-ben pedig 63. Ez szintén jelentős kutatómunkát, megfigyelést igényel.

Emmanuel Macron többfrontos küzdelmei

Több szempontból sincs könnyű helyzetben Emmanuel Macron. A járvány egyre nagyobb méreteket ölt, a napi fertőzések száma megközelíti az 50 ezret. Mindeközben fagypontra került Franciaország és Törökország viszonya a Mohamed karikatúrák miatt. Bár a török bojkott gazdasági vonatkozásai nem jelentősek, a Párizs elleni hangulatkeltés nagyon is veszélyes következményekkel jár, amint ezt a tegnapi terrortámadás is mutatja. Ezek az akciók azonban csak még egységesebbé teszik a társadalmat. Míg a járvánnyal kapcsolatos intézkedések tekintetében a közvélemény meglehetősen szkeptikus a Macron által fémjelzett adminisztráció ténykedését illetően, ami az iszlámmal szeparatizmussal kapcsolatos fellépést illeti, nincs olyan politikai erő Franciaországban, amely ne támogatná őt, illetve a véleménynyilvánítás szabadságát védő intézkedéseit.

Ami a kabinet járvánnyal szembeni fellépését illeti, szerda újabb intézkedéseket jelentett be a francia elnök. Péntektől országos korlátozásokat vezetnek be, legalább egy hónapra. Az emberek csak indokolt esetben mehetnek el otthonról, bezárnak az éttermek, bárok, szórakozóhelyek, de az iskolákat nyitva hagyják.

Egy a hónap elején közzétett felmérés szerint a franciák 65 százaléka vélekedett úgy, hogy sem az elnök, sem a kormányzat, de az egészségügyi hatóságok sem vonták le a járvány első hullámából a megfelelő következtetéseket. A megkérdezettek 55 százaléka pedig úgy látta, hogy a járvány kitörése óta az elnök nem tett megfelelő, az egészségügyet érintő lépéseket. Ugyanakkor sokkal jobb a gazdaságélénkítő, illetve a szociális intézkedéseinek megítélése. Minden második megkérdezett annak a véleményének adott hangot, hogy e tekintetben jó döntéseket hozott Emmanuel Macron.

Macron népszerűségi mutatója hullámzik, de nagy különbség szocialista elődjével, Francois Hollande-dal szemben, hogy mindig, amikor mélypontra került, vissza tudott kapaszkodni.

Az egyes irodák mérései között jelentős különbségek lehetnek. A YouGov iroda október elején közölt felmérése például 27 százalékon mérte Macront. Az akkori felmérés szerint míg az elnök jelentősen, nyolc százalékkal javított megítélésén a centristák körében, a jobboldali szavazóknál 15 százalékot rontott.

Ez az ügynökség rendre gyengébb értékeket mér Macronnak más irodáknál. A YouGov-nál Macron június és július között, az első hullám lecsengésekor került a csúcsra. Míg májusban még 31 százalékon mérték, júniusban már 42, júliusban pedig 44 százalékon. Ezután kezdődött a visszaesés. Egészen más adatokat közölt hétfőn az Odoxa ügynökség. Az iroda felmérése azért is érdekes, mert ha az általa mért 41 százalékot vesszük alapul, meglepő eredményt kapunk: ha a 2017 májusi elnökválasztása óta eltelt időt, azaz 41 hónapot vesszük alapul, akkor Macron a második legnépszerűbb francia köztársasági elnök. Ennél jobban ugyanis kizárólag Jacques Chirac állt ennyi idő után: 1998 októberében 62 százalékon mérték a közvélemény-kutatók. Érdekes módon Francois Mitterrand is rosszabbul állt Macronnál 1984 októberében, akkor a szocialista politikus ténykedésével a megkérdezettek 37 százaléka volt elégedett. Nicolas Sarkozyt mindössze 30 százalék támogatta 2010 októberében, de Francois Hollande megítélése volt a legrosszabb az elnökök közül: 2015 októberében a megkérdezettek mindössze 22 százaléka támogatta politikáját.

Egyes vélekedések szerint idén nyáron azért is váltotta le a miniszterelnöki tisztségből Édouard Philippe-t a köztársasági elnök, a kormányfő népszerűbb volt nála. Az utódának kinevezett Jean Castex esetében ettől mindenesetre nem kell tartania: a megkérdezettek 37 százaléka elégedett a kormányfő munkájával és 60 százalék elégedetlen.

Mindez azt is jelenti, hogy Macron várhatóan megnyeri a 2022 tavaszán esedékes elnökválasztást. A néhány hónappal ezelőtti felmérések szerint a második fordulóban 58 százalék körüli eredményt érne el, ha Marine Le Pen, a jobboldali populista Nemzeti Tömörülés elnöke lenne a kihívója. Az iszlamista merényletek pedig a járvánnyal kapcsolatos megszorítások ellenére tovább emelik Macron népszerűségét.