Százezrek vonulnak az utcán az abortusztörvény miatt

Súlyos válságba került a lengyel katolikus egyház. A nők tüntetései kapcsán erkölcsi, a járvány miatt pedig anyagi kihívásokkal kell szembenéznie.

Pénteken országszerte ismét százezrek tüntettek Lengyelországban az abortusztörvény szigorítása ellen, sorozatban a nyolcadik napon. A demokrácia beköszönte óta nem volt példa ilyen széleskörű megmozdulásokra. Tüntetések voltak a kisebb településeken is, ami szintén új a lengyel demokrácia történetében. Az emberek egy része a katolikus egyház ellen fordult, ami teljesen elképzelhetetlen lett volna a rendszerváltás előtt, amikor az egyház az ellenállás bástyájának, II. János Pál pápa pedig a lengyelek első számú lelki vezetőjének számított.

A helyi katolikus egyház súlyos válságba került. Az ultrakonzervatívok Marek Jedraszewski krakkói érsek köré gyülekeznek. A főpap az alkotmánybíróság döntése ellen tüntető nők jelképét náci szimbólumhoz hasonlította, miközben az épp a nemzetiszocialistákkal szemben harcoló ellenállók szimbóluma volt. Azt azonban sokan érzékelik az egyházon belül is, hogy a katolikus hívők egy részének becsmérlése nagyon is visszaüt.

Az egyház dilemmájának alapja az, hogy nem fordulhat nyíltan a döntés ellen, hiszen nagyon szigorúan ítéli meg az abortuszt és egy ízben Ferenc pápa is úgy fogalmazott, hogy a beteg magzatot is védeni kell. Másrészt azonban a lengyel egyház sem hagyhatja figyelmen kívül a politikai realitásokat, például azt, hogy az alkotmánybíróság döntésével a megkérdezettek 70 százaléka nem ért egyet.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy II. János Pál 2005-ös halála óta Lengyelországban is csökkent a templomba járók száma - igaz, kevésbé , mint Európa országainak többségében. A legutóbbi felmérések szerint a katolikusok 38,2 százaléka látogatja rendszeresen a szentmiséket. Az abortusz témája azonban nagyon megosztja a társadalmat, s a mostani helyzet akár hosszabb távon is kihathat az egyházra.

S a baj nem jár egyedül. A lengyel egyház finanszírozása átláthatatlan, a szentmiséken a perselyezéskor összegyűlt pénz sorsa követhetetlen. Eddig a főpapságnak nem volt gondja azzal, hogy nincs olyan egyházi adó, mint Németországban, hiszen a hívők adományainak köszönhetően nem voltak anyagi gondjai, de már a járvány első hullámát követően 4,4 százalékkal csökkent a templomba járók aránya, ami a bevételre is hatással volt. A Covid-19 megjelenése előtt egy hétvégén becslések szerint 20 millió zloty (4,4 millió euró) bevétel származott az adományokból, ez a járvány hónapjaiban körülbelül tizedével esett vissza.

Ráadásul, mivel Lengyelországban is csúcsokat dönt a koronavírus, a hívők további lemorzsolása várható. Így aztán szorosabbra kell húznia a nadrágszíjat. A katowicei főegyházmegyében már olyan drámaivá vált a helyzet, hogy a gazdálkodásért felelős szakember szerint csak elbocsátásokkal kerülhető el a csőd. A plébániákon természetesen nem csak papok, és egyházi személyek dolgoznak, hanem civil kisegítők is. Máshol nem ennyire súlyos a helyzet, de a többi egyházmegyében is felszólították a hívőket az adakozásra.

Képgalériánk a varsói tüntetésről: