Előfizetés

Unja a maszkot? Akkor ezt a vírusellenes szkafandert önnek találták ki!

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.30. 21:13

Fotó: Vyzr Technologies
A koronavírus újjávarázsolja a hétköznapi ember megjelenését.
Manapság, amikor mindenki a leghatékonyabb védekezést keresi a koronavírus ellen, jól jön minden megoldás. Különösen, ha az kellően innovatív és akár úgy is nézhetünk ki benne, mint egy űrhajós. Ezt az érzést hozza el a kanadai Vyzr Technologies újdonsága. 
A cég ugyanis kifejlesztett egy vírusellenes szkafandert.

A Qubit.hu beszámolója szerint az eszközt légszűrővel is felszerelték, cserélhető betétekkel. 
A fejlesztők állítják, a levegőn kívül mindent megszűr, így a légszennyezettség miatt aggódóknak is ideális megoldás lehet.

A szemüveg sem párásodik benne: párataszító réteggel van ellátva a belső felület. A szigetelés tökéletes, de a fejlesztők gondoltak a "szemüvegizélgetők" és az orrpiszkálók népes táborára is, a BioVyzr-en ugyanis két befordítható kesztyű is található, így a felhasználó biztonságosan megérintheti az arcát. A teljes szett 489 dollárba (kicsivel több, mint 150 ezer forintba) kerül, de aki azonnal szeretné megvenni, 379 dollárért (120 ezer forintért) előrendelheti. További részletek a Qubit cikkében, vagy a fejlesztőcég oldalán. 

Csökkenti a fertőzésveszélyt a jó szellőzés a német koncertkísérlet eredménye szerint

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.30. 14:54

Fotó: HENDRIK SCHMIDT / dpa Picture-Alliance / AFP
A vizsgálathoz a német popsztár, Tim Bendzko három minikoncertet adott augusztusban.
A maszkviselés, a távolságtartás és a résztvevők számának korlátozása mellett a jó szellőzés is kulcsfontosságú a koronavíus-járvány idején tartott tömegrendezvényeknél egy németországi koncertkísérlet eredménye szerint. A nyári vizsgálat elemzésének következtetéseit csütörtökön mutatták be a Hallei Orvosi Egyetem kutatói.
A Restart-19 nevű vizsgálat eredményei rámutatnak annak fontosságára, hogy zárt térben tartott rendezvények esetén a látogatók számát az aktuális fertőzési esetszámokhoz igazítsák. Alapfeltétel a jó szellőztetőrendszer, amely a terem levegőjét rendszeresen friss levegővel cseréli. Ez a fertőzésveszély szempontjából az egyik döntő tényező – mondta Stefan Moritz, a vizsgálat vezetője. A szakértők számításai szerint rossz szellőzés esetén a fertőzés kockázata 70 százalékkal emelkedik.
Szintén elengedhetetlen a szigorú higiéniai szabályok betartása, a távolságtartás és a maszkviselés a rendezvény teljes ideje alatt. A kutatók szerint csak ültetett eseményeket szabad szervezni a járvány idején, hogy el lehessen kerülni az álló koncertek alatt előforduló, ellenőrizetlen érintkezéseket, és fontos, hogy több be- és kijárat álljon a nézők rendelkezésére.
A tudósok vizsgálatuk során különböző forgatókönyveket szimuláltak 4, 8, és 17 ezer nézővel. Számítógéppel mérték fel a légáramlás, a levegőben terjedő aeroszolok hatását. A kutatás alapját egy augusztusi koncertkísérlet adta a lipcsei koncertarénában. A német nyelvterület egyik legnagyobb popsztárja, Tim Bendzko három minikoncertet adott 1400 önkéntes néző előtt, miközben a szakértők hatalmas adatmennyiségre tettek szert.
Az első koncertet a járvány előtti szabályok szerint bonyolították le a kapunyitástól az utolsóként távozó vendégeket szállító villamos elindulásáig. A második koncerten a résztvevőknek egy olyan fertőzésvédelmi szabályrendszert kellett követniük, amelyet a korábbi hónapokban megszokott járványlassító megoldások alapján dolgoztak ki koncertre optimalizálva. A harmadik minikoncertet szigorúbb szabályokkal tartották meg, így például kikötötték, hogy a nézőknek legalább másfél méter távolságot kell tartaniuk egymástól.
A résztvevők - akik csak negatív koronavírus-teszttel és testhőmérséklet-mérés után léphettek be a sportcsarnokba - jeladó készüléket viseltek, hogy a kutatók rekonstruálhassák mozgásukat. Fluoreszkáló kézfertőtlenítőt is kaptak, hogy azonosíthatók legyenek a felületek, amelyeket megérintettek.
A Restart-19 kutatási projekt a Hallei Egyetemi Kórház, Szászország és Szász-Anhalt tartományi kormánya 990 ezer eurós (345 millió forint) támogatásával valósult meg.

Nem a tervek szerint landolt a Rosetta-misszió, de így is 4,5 milliárd éves vízjeget talált

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.30. 11:52

Fotó: ESA/ATG medialab
A vizsgálat szerint szokatlanul lágy a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös belseje .
Szokatlanul lágy a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös belseje az Európai Űrügynökség (ESA) elemzése szerint. A vizsgálat a Rosetta-misszió Philae leszállóegységének második földet érése révén vált lehetségessé, amikor az egység több milliárd éves jeget tárt fel. A Rosetta űrszonda két éve kering a 67P/Csurjumov-Geraszimenko körül és vizsgálja az üstököst. A hűtőszekrény méretű Philae 2014. november 12-én a terveknek megfelelően leereszkedett az üstökös felszínére.
A landolás azonban nem zajlott problémamentesen, a leszállóegység visszapattant az eredeti leszállóhelyről, és két órán keresztül repült még tovább, majd egy szikla peremének ütközött, ekkor rövid időre ismét megállt. Végül az üstökös egy sötét szakadékában rekedt meg, ahol csak a Rosetta által készített felvételek kiértékelésekor, 22 hónappal később fedezték fel.
Laurence O'Rourke, az Európai Űrügynökség (ESA) kutatója és munkatársai a Rosetta és a Philae műszereinek adatait használva kutatták fel az eddigi ismeretlen, második érintési pontot. A szakértőknek éveken át tartó munkájukba került, míg végre fellelték a második helyszínt. „A Philae szenzorai szerint a leszállóegység a felszín alá ásott, és nagy valószínűséggel feltárta a felszín alatt fekvő, őskori jeget” – írták a kutatók az ESA közleményében. Ezáltal egy 4,5 milliárd éves anyaghoz jutott hozzá, amely nem volt kitéve örök idők óta a világűr hatásainak.
A szonda és leszállóegysége magnetométereinek adatai szerint a Philae csaknem két percet töltött el második „állomáshelyén”, és legalább négy különböző ponton bolygatta meg az üstökös felszínét. A képeken látható egy látványos lenyomat, amely akkor keletkezett, amikor a Philae felső oldala 25 centiméter mélyre süllyedt a jégben egy szakadék mellett és a fúrója, valamint oldalai felismerhető lenyomatát hagyta hátra.
A második érintési pont mindössze 30 méterre van attól a helytől, ahol a Philae végleg megállt. A landolás idején a jég nagy része árnyékban volt, a hónapokkal később készített képeken azonban a nap közvetlenül a második becsapódás területére világít rá, amely fényesen ragyog. A műszerek képeinek és adatainak elemzése megerősítette, hogy a világos régió 3,5 négyzetméternyi területű vízjég – amelyet a Philae tárt fel – és hogy ez az ősi, több milliárd éves, jégből és porból álló keverék szokatlanul lágy.
A tudósok annak a sziklának a porózusságát is vizsgálták, amelybe becsapódott a Philae. Eredményeik szerint a szikla szerkezetének mintegy 75 százalékát a jeges porszemcsék közti üregek teszik ki. Ez megfelel a más vizsgálatok során az egész üstökösre mért értéknek. Az eredmények kiemelt fontosságúak a jövőbeli missziók számára, segíthetnek az új szondák landolómechanizmusa és a mintavételi mechanikus folyamatok kifejlesztésében. A szakértők eredményeikről a Nature tudományos folyóiratban számoltak be.