A koronavírus járvány nyilván nem kedvez a nagy utcai szolidaritási akcióknak, de ezúttal a közösségi médiában is kisebb a tiltakozás a lengyel abortusztörvény drákói szigorítása miatt, mint tavaly októberben, amikor az 1861-től hatályban lévő észak-ír törvény előírásait enyhítették. Akkor #DarkestDay (legsötétebb nap) felirattal sötétedtek el profilképek a közösségi médiában. Keresztény csoportok kezdeményezésére tiltakoztak, amiért dekriminalizálták Észak-Írországban az abortuszt és lehetővé tették, hogy beteg magzat esetében a terhesség a 28. hétig megszakítható legyen.
Pedig ami most Lengyelországban történik az a XXI. század Európájában gyakorlatilag felfoghatatlan. A lengyel alkotmánybíróság döntése értelmében a művi terhességmegszakítás Lengyelországban ezentúl csak akkor engedélyezhető, ha az anya élete van veszélyben. Az új szabályozás a „szüld meg, hogy megkeresztelhesd és eltemethesd” elvére épül, a bizonyítottan életképtelen magzatot is ki kell hordania az anyának. Meg kell szülni azokat a gyerekeket is, akik olyan betegséggel rendelkeznek, amely képtelenné teszi őket az önálló életvitelre. Ez iszonyú helyzetbe hozza az anyát, ha csak nem a felső tízezer tagja, aki meg tudja fizetni az állandó szakfelügyeletet. Anyagilag legjobban a szegényeket sújtja, de lelkileg bármely családot tönkretesz.
Nőjogi aktivisták szerint az új törvény nem csak a döntés jogától fosztja meg, de többszörösen sújtja a lengyel nőket. A szociális munkások tapasztalatai azt mutatják, hogy – világszerte, nem csak Lengyelországban – a beteg gyerek megszülése elsősorban az anyákat sújtja és taszítja nyomorba. Az esetek feltűnően nagy százalékában a házasság tönkremegy és a beteg gyerek miatt munkát vállalni nem tudó anya egyedül maradva kilátástalan helyzetbe kerül. Az ilyen házasságból kilépő férfira a törvény azonban semmiféle kötelezettséget nem ró, a gyerektartást is a csak gyermek nagykorúságáig kell fizetnie.
A kérdés mélyen megosztja a lengyel társadalmat. A politikai opciókban is tükröződő hagyományos kelet-nyugat, vidék-nagyváros szakadékot azonban ezúttal – amint arról a Népszava korábban beszámolt – nemzedéki tényező is mélyíti, ami egyben generációs lázadás is.
„Kaczynski most nagyon elszámította magát” – mondta lapunknak egy vidéki városban élő fiatal. A gazdasági szférában dolgozó férfi szerint erre a legjobb bizonyíték az, hogy Andrzej Duda elnök lánya is az ellenzők között van. Talán ennek köszönhető, hogy Kaczynski bábelnöke a lényegen nem változtató, de kozmetikázó javaslatokat nyújtott be. A gazdasági szakember szerint a koronavírus járvány és annak gazdasági következményei meggyengítették a fő kormányerő, a Jog és Igazságosság párt (PiS) támogatottságát és ellehetetlenítették a tavalyi választási kampányban tett populista ígéreteinek megvalósítását. Ezért is volt fontos a kormányzat számára a katolikus egyház támogatásának bebetonozása az abortusztörvény szigorításával. „Kaczynski csak azzal nem számolt, hogy az egyház a fiatalabb és tanultabb rétegekre egyre kevésbé tud hatni, a kegyetlen abortuszszigorítás pedig a vallásos nők jó részét is elidegeníti pártjától. A világgazdasági konjunktúra eddig nekik kedvezett, a gazdaság növekedése lehetővé tett sok jóléti intézkedést, ami hozta a szavazatokat. Most viszont nem a jólét hónapjai, évei következnek, a nehézségek közepette az abortusztörvény szigorítása miatti felháborodás könnyen meg is buktathatja a PiS-kormányt” – állította interjúalanyunk.
