Alkotmányos válság és patthelyzet Ukrajnában

Tárgyalta, de nem hozott döntést november 3-án az ukrán alkotmánybíróság a magyar-ukrán államközi kapcsolatokat is megmérgező nyelvtörvény kérdésében.

Egyelőre nem tudni, mikor tűzi újra napirendre a kijevi taláros testület a jogszabályt, mint ahogy azt sem, hogy egyáltalán mi lesz a sorsa magának az alkotmánybíróságnak. A múlt héten kirobbant ukrán alkotmányos válság ugyanis egyre mélyül, a kiút pedig nem körvonalazódik.

Amint arról a Népszava is beszámolt, a válságot az okozta, hogy az alkotmánybíróság gyakorlatilag lenullázta a korrupcióellenes küzdelem minden eddigi eredményét azzal, hogy törvényellenesé nyilvánította a büntetőjogi felelősségre vonást a vagyonnyilatkozatokban talált "pontatlanságokért". Így azok az állami tisztségviselők, akik nem hiteles vagyonbevallást nyújtanak be, nem lesznek büntethetők, a korrupcióellenes ügyészség elveszíti a jogát a kinevezett és választott tisztségviselők vagyonnyilatkozatainak ellenőrzésére, az összeférhetetlenségek felfedésére. Ukrajna azonban nyugati támogatás és nemzetközi hitelek nélkül működésképtelen, és ezeknek a hiteleknek egyik alapfeltétele a korrupcióellenes fellépés minél hatékonyabbá tétele, hiszen az ország egyik legnagyobb rákfenéje épp a mindent eluraló korrupció. Ennek köszönhető, hogy bár egyáltalán nem szokványos, sőt egyenesen „unortodox” Volodimir Zelenszkij elnök azon javaslata, hogy a kijevi törvényhozás oszlassa fel az alkotmánybíróságot – amelynek több tagja ellen is azért folyik eljárás, mert maguk is „pontatlan” vagyon nyilatkozatot tettek, elnöke ellen pedig hazaárulás miatt nyomoz a hatóság -, Ukrajna nemzetközi partnerei is inkább az alkotmánybírósági döntés, mintsem a testület sorsa miatt aggodnak. Igaz, figyelmeztető visszajelzések is voltak az elnöki javaslatra, miszerint az alkotmánybíróság az alkotmány szerint ily módon nem váltható le.

Kedden, miközben a testület sorsa került a parlament napirendjére, a talárosok előhúzták azt a 2019 júniusi kérést, amelyben 51 parlamenti képviselő a nyelvtörvény alkotmányos felülvizsgálatát kéri arra hivatkozva, hogy elfogadása törvénytelen módon történt, 22 igennel szavazó képviselő nem is volt jelen, helyettük mások voksoltak és a törvény különben is súlyosan sérti a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait. Az 51 honatya azonban az "oroszpárti, Moszkva –barát" ellenzék tagjai, a nyelvtörvényt, mint ahogy az ugyancsak kisebbségellenes oktatási törvényt is a "demokratikus" pártok egyöntetűen támogatják.

Az alkotmánybíróság figyelemelterelő manővere nem is volt eredménytelen - kedden már nem a testület felszámolásáért tüntettek a székház előtt, hanem a "tökéletes" törvény megőrzéséért. Egyidőben az alkotmánybíróság ülésével a kijevi parlamentben épp a taláros testület sorsa került napirendre. A törvényhozás elutasította ugyan az alkotmánybíróság feloszlatását célzó elnöki javaslatot, de jobb megoldást sem talált. Egyetlen frakció, maga az elnöki párt, a Nép Szolgája sem szavazta meg Zelenszkij javaslatát. A kormánypárti képviselők azért nem támogatják az elnök demokratikus jogállamban elképzelhetetlen javaslatát, mert álláspontjuk szerint az lenne az ideális, ha a "szégyenteljes" döntést megszavazó 11 alkotmánybíró önként lemondana posztjáról. Akiknek viszont ez eszük ágában sincs, noha már 150, különböző frakcióhoz tartozó képviselő sürgeti önkéntes távozásukat.