COVID-19;interjú;Magyar Orvosi Kamara;járvány;koronavírus;

2020-11-06 06:00:00

Feszül a rendszer: ömlenek a covid-betegek a kórházba

A kormány szerint van elég hely, szakember a kórházakban a covid-betegek ellátására, de a közösségi portálokon a frontvonalban lévők ennek az ellenkezőjét állítják: telítődnek a járványkórházak, fogynak az orvosok. Svéd Tamást, a Magyar Orvosi Kamara titkárát kérdeztük.

Mi az, ami most történik a kórházakban?

Naponta zajlik egyfajta újratervezés arról, hogyan lehet a folyamatosan változó körülmények között és egyre kevesebb emberrel, felszereléssel megbirkózni a növekvő méretű feladattal. Ráadásul most párhuzamosan zajlik a járványügyi és a normál ellátás. Kormányzati, és ennek következtében kórházmenedzsmenti elvárás is az, hogy mindenkit lássunk el. Annak ellenére is, hogy közben folyamatosan fogy a személyzet. Apasztják a létszámot az átvezénylések, a megbetegedések vagy épp az, ha egy orvos vagy ápoló kontaktszemély lesz, ezért kénytelen otthon maradni. A baj akkora, hogy szerintem záros határidőn belül a kontakttá válás már nem lesz kizáró ok a munkából és enyhe covidos tünetekkel is elvárják majd az egészségügyiektől, hogy menjenek be dolgozni. Egyszerűen azért, mert különben nem lesz, aki ellátja a betegeket.

Hol a legszűkebb keresztmetszet?

A legsúlyosabb betegeket ellátó helyekkel kapcsolatban jó ideje kongatjuk a vészharangokat. A legnagyobb hiány intenzíves szakápolókból van. Ők azok, akik a legsúlyosabb állapotú betegeket képesek monitorozni, ápolni és a váratlan helyzetekben megfelelően reagálni. A baj az, hogy jelenleg még azokban a nagyobb központokban is zajlik a normál, akár elektív, potenciálisan halasztható betegellátás, ahol azokra a covidellátás mellett már nincs elegendő kapacitás. A helyzet pedig már annyira súlyos, olyan sok a tünetmentes fertőzött, hogy nagy luxus minden egyes nem feltétlenül szükséges orvos-beteg találkozás. Minden ilyen alkalom esély a vírus átadásra, ami aztán tovább apaszthatja a személyzetet.

A kormány szerint nincs gond, a rendszer telítődésével arányosan fokozatosan nyitják az újabb ellátóhelyeket.

Ez a semminél nyilván jobb. Másfelől ezek az újabb és újabb ellátóhelyek nem ugyanolyan feltételeket kínálnak a betegeknek, mint az eredetileg is fertőző betegek kezelésére kialakított és felszerelt intézmények, osztályok. A Semmelweis Egyetem neurológiai és pszichiátria klinikáján, vagy a szegedi szájsebészeti klinikán nem lehetnek ugyanolyan körülmények, nem is tudnak akkora hatékonysággal, hatásossággal dolgozni, mint az egykori Szent László kórház covid részlegén. Ezt a feszültséget egyetlen módon, a járványgörbe laposításával lehetne oldani, hogy mérséklődjön a kórházakba ömlő betegáradat, illetve az intenzív osztályokra csak annyi beteg kerüljön, amennyi naponta el is hagyja azt, szerencsés esetben gyógyultan.

Most mi a be- és kiáramlás aránya?

Számokat nem ismerek. Ami tény, hogy a halottak száma napról-napra emelkedik, az új fertőzötteké pedig még sokkal meredekebben nő. Így a kórházba kerülők is sokkal többen vannak, mint azok, akik távoznak onnan.

Várható olyan tragikus helyzet, mint például az első hullám idején Olaszországban?

A korrekt válaszhoz nincs elég adatom. De ha a járvány növekedési ütemét nem sikerül a kormánynak szigorú intézkedésekkel lassítania, akkor nem hónapokon, hanem inkább heteken belül bekövetkezhet a tavaszi olasz helyzethez hasonló.

A kamara belügyminiszterhez írt levele szerint már fogorvosok, szemészek látják el a covidos betegeket. Valóban így van?

Nyilván nem kizárólag ők, de elfogytak az idevágó szakmát művelő gyógyítók, ezért egyéb területekről hívnak be, rendelnek át személyzetet. Már rég nincs elegendő infektológus, pulmonológus, belgyógyász arra, hogy ilyen mennyiségű fertőző beteget ellássunk. Sokszorosuk hiányzik a rendszerből. Ugyanakkor az idevezényelt szemészek, fogorvosok – főleg az alapképzést nem régen maguk mögött tudó fiatalok – sokkal hasznosabbak, mintha egyáltalán nem állna orvos a betegágyak mellett. Ám, ha covidos-betegként választanom kellene, hogy a lélegeztető gépemen ki csavargassa a gombokat, biztos, hogy nem a pszichiátert vagy a fogorvost választanám. Szerencsére ott még nem ők állnak, de azokon az osztályokon, ahol az dől el, hogy az illető merre – haza vagy az intezív osztályra – indul, már messze nem kizárólag infektológiában jártas szakemberek dolgoznak.

Ön most hol teljesít szolgálatot?

Aneszteziológus vagyok a baleseti intézetben. Baleseti sérültek ellátásában veszek részt. De a napokban is került hozzánk egy koponyasérült fiatalember, akiről órákon át nem tudtuk, hogy azért gócos a tüdeje, és van láza mert covidos, vagy más okok miatt. Amíg ezt nem sikerült tisztázni, covidosként kellett kezelnünk, annak minden hátrányával. Gyakorlatilag már szinte bárki lehet vírushordozó. Így azok is elláthatnak covidos betegeket, akik nem covid ellátóhelyeken dolgoznak, csak nem feltétlenül tudják ezt róluk.

Mit kellene tenni, hogy a görbe laposítható legyen?

Fontos a maszkhordás, a higiénés szabályok betartása, és erősen csökkenteni kellene a fizikai kontaktusokat, az ember-ember találkozások számát. Fölfogtuk, hogy a kormány nem kívánja a tavaszihoz hasonló módon lezárni az országot. De a tavaszi állapot és a mostani helyzet között még nagyon sok fokozat van, ami megléphető lenne anélkül, hogy a szükségesnél nagyobb veszélynek tennék ki a gazdaságot. Például nagy rendezvényeken, focimeccseken már nem kellene tömegeknek közös szotyolázásra, kiabálásra összeverődniük.

Újabb akcióra készülnek, a tagjaiktól várnak a mindennapjaikról „életképeket”. Mi a céljuk?

Szeretnénk hitelesen bemutatni azt a rendszert, amiben dolgozunk, megosztani mindazt, amit naponta megélünk. Egyrészt a feltárt hibák kijavítását megkönnyítendő, másrészt jó lenne, ha ezt a valóságot az emberek is megismernék, hátha ráébreszti őket, hogy az egészségügy mostani súlyos válságában és annak megoldásában nekik is van felelősségük.