Előfizetés

Feszül a rendszer: ömlenek a covid-betegek a kórházba

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.06. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kormány szerint van elég hely, szakember a kórházakban a covid-betegek ellátására, de a közösségi portálokon a frontvonalban lévők ennek az ellenkezőjét állítják: telítődnek a járványkórházak, fogynak az orvosok. Svéd Tamást, a Magyar Orvosi Kamara titkárát kérdeztük.
Mi az, ami most történik a kórházakban? Naponta zajlik egyfajta újratervezés arról, hogyan lehet a folyamatosan változó körülmények között és egyre kevesebb emberrel, felszereléssel megbirkózni a növekvő méretű feladattal. Ráadásul most párhuzamosan zajlik a járványügyi és a normál ellátás. Kormányzati, és ennek következtében kórházmenedzsmenti elvárás is az, hogy mindenkit lássunk el. Annak ellenére is, hogy közben folyamatosan fogy a személyzet. Apasztják a létszámot az átvezénylések, a megbetegedések vagy épp az, ha egy orvos vagy ápoló kontaktszemély lesz, ezért kénytelen otthon maradni. A baj akkora, hogy szerintem záros határidőn belül a kontakttá válás már nem lesz kizáró ok a munkából és enyhe covidos tünetekkel is elvárják majd az egészségügyiektől, hogy menjenek be dolgozni. Egyszerűen azért, mert különben nem lesz, aki ellátja a betegeket. Hol a legszűkebb keresztmetszet? A legsúlyosabb betegeket ellátó helyekkel kapcsolatban jó ideje kongatjuk a vészharangokat. A legnagyobb hiány intenzíves szakápolókból van. Ők azok, akik a legsúlyosabb állapotú betegeket képesek monitorozni, ápolni és a váratlan helyzetekben megfelelően reagálni. A baj az, hogy jelenleg még azokban a nagyobb központokban is zajlik a normál, akár elektív, potenciálisan halasztható betegellátás, ahol azokra a covidellátás mellett már nincs elegendő kapacitás. A helyzet pedig már annyira súlyos, olyan sok a tünetmentes fertőzött, hogy nagy luxus minden egyes nem feltétlenül szükséges orvos-beteg találkozás. Minden ilyen alkalom esély a vírus átadásra, ami aztán tovább apaszthatja a személyzetet. A kormány szerint nincs gond, a rendszer telítődésével arányosan fokozatosan nyitják az újabb ellátóhelyeket. Ez a semminél nyilván jobb. Másfelől ezek az újabb és újabb ellátóhelyek nem ugyanolyan feltételeket kínálnak a betegeknek, mint az eredetileg is fertőző betegek kezelésére kialakított és felszerelt intézmények, osztályok. A Semmelweis Egyetem neurológiai és pszichiátria klinikáján, vagy a szegedi szájsebészeti klinikán nem lehetnek ugyanolyan körülmények, nem is tudnak akkora hatékonysággal, hatásossággal dolgozni, mint az egykori Szent László kórház covid részlegén. Ezt a feszültséget egyetlen módon, a járványgörbe laposításával lehetne oldani, hogy mérséklődjön a kórházakba ömlő betegáradat, illetve az intenzív osztályokra csak annyi beteg kerüljön, amennyi naponta el is hagyja azt, szerencsés esetben gyógyultan. Most mi a be- és kiáramlás aránya? Számokat nem ismerek. Ami tény, hogy a halottak száma napról-napra emelkedik, az új fertőzötteké pedig még sokkal meredekebben nő. Így a kórházba kerülők is sokkal többen vannak, mint azok, akik távoznak onnan. Várható olyan tragikus helyzet, mint például az első hullám idején Olaszországban? A korrekt válaszhoz nincs elég adatom. De ha a járvány növekedési ütemét nem sikerül a kormánynak szigorú intézkedésekkel lassítania, akkor nem hónapokon, hanem inkább heteken belül bekövetkezhet a tavaszi olasz helyzethez hasonló. A kamara belügyminiszterhez írt levele szerint már fogorvosok, szemészek látják el a covidos betegeket. Valóban így van? Nyilván nem kizárólag ők, de elfogytak az idevágó szakmát művelő gyógyítók, ezért egyéb területekről hívnak be, rendelnek át személyzetet. Már rég nincs elegendő infektológus, pulmonológus, belgyógyász arra, hogy ilyen mennyiségű fertőző beteget ellássunk. Sokszorosuk hiányzik a rendszerből. Ugyanakkor az idevezényelt szemészek, fogorvosok – főleg az alapképzést nem régen maguk mögött tudó fiatalok – sokkal hasznosabbak, mintha egyáltalán nem állna orvos a betegágyak mellett. Ám, ha covidos-betegként választanom kellene, hogy a lélegeztető gépemen ki csavargassa a gombokat, biztos, hogy nem a pszichiátert vagy a fogorvost választanám. Szerencsére ott még nem ők állnak, de azokon az osztályokon, ahol az dől el, hogy az illető merre – haza vagy az intezív osztályra – indul, már messze nem kizárólag infektológiában jártas szakemberek dolgoznak. Ön most hol teljesít szolgálatot? Aneszteziológus vagyok a baleseti intézetben. Baleseti sérültek ellátásában veszek részt. De a napokban is került hozzánk egy koponyasérült fiatalember, akiről órákon át nem tudtuk, hogy azért gócos a tüdeje, és van láza mert covidos, vagy más okok miatt. Amíg ezt nem sikerült tisztázni, covidosként kellett kezelnünk, annak minden hátrányával. Gyakorlatilag már szinte bárki lehet vírushordozó. Így azok is elláthatnak covidos betegeket, akik nem covid ellátóhelyeken dolgoznak, csak nem feltétlenül tudják ezt róluk. Mit kellene tenni, hogy a görbe laposítható legyen? Fontos a maszkhordás, a higiénés szabályok betartása, és erősen csökkenteni kellene a fizikai kontaktusokat, az ember-ember találkozások számát. Fölfogtuk, hogy a kormány nem kívánja a tavaszihoz hasonló módon lezárni az országot. De a tavaszi állapot és a mostani helyzet között még nagyon sok fokozat van, ami megléphető lenne anélkül, hogy a szükségesnél nagyobb veszélynek tennék ki a gazdaságot. Például nagy rendezvényeken, focimeccseken már nem kellene tömegeknek közös szotyolázásra, kiabálásra összeverődniük. Újabb akcióra készülnek, a tagjaiktól várnak a mindennapjaikról „életképeket”. Mi a céljuk? Szeretnénk hitelesen bemutatni azt a rendszert, amiben dolgozunk, megosztani mindazt, amit naponta megélünk. Egyrészt a feltárt hibák kijavítását megkönnyítendő, másrészt jó lenne, ha ezt a valóságot az emberek is megismernék, hátha ráébreszti őket, hogy az egészségügy mostani súlyos válságában és annak megoldásában nekik is van felelősségük.

Meghalt Szőcs Géza

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.05. 22:16

Fotó: Népszava
A József Attila és Kossuth-díjas költő 67 éves volt.
Meghalt Szőcs Géza költő, Orbán Viktor miniszterelnök kulturális főtanácsadója. A hírt a Magyar PEN Club jelentette be Facebook-oldalán.
„Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy a Magyar PEN Club elnöke, Szőcs Géza költő ma este elhunyt. Emléke legyen áldott!”

– írta a szervezet.

Múlt héten derült ki, hogy Szőcs Géza kórházba került, és állapota olyan súlyos volt, hogy intenzív osztályon ápolták, lélegeztetésre szorult. Az erdélyi születésű Szőcs Géza a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon 1978-ban. 1974–1977 között az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette. 1977–1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1979–1980 között Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981–1982 között Tóth Károly Antallal, Tóth Ilonával és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt. Ennek következtében a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta és bántalmazta. 1985–1986 között a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986–1989 között Genfben volt újságíró. 1989–1990 között a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetőjeként működött. 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett. A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990–1991 között az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára, 1991–1993 között politikai alelnöke volt. 1990–1992 között szenátorrá választották. 1992 óta az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó Kft. elnöke. 1992 óta a Magyar Szemle szerkesztő-bizottsági tagja. 1994-1996 között az Orient Express felelős kiadója volt. 1996–1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett. 1996–2000 között a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) ellenőrző testületének tagja volt. 2007-től az Irodalmi Jelen főmunkatársa. 2008-tól a HTVKA kuratóriumának Fidesz delegálta elnökségi tagja. 2010-től 2012-ig a második Orbán-kormány Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. 2011-től a Magyar PEN Club elnöke, 2012-től a miniszterelnök kulturális főtanácsadója.
Kapcsolódó
Index: lélegeztetőgépre került Szőcs Géza

Balog Zoltán püspök lett

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.05. 20:05

Fotó: Balog Zoltán / Facebook
A szavazatok 66,9 százalékát kapta a volt miniszter.
Balog Zoltánt választotta püspökévé a Dunamelléki Református Egyházkerület. Az eredményt az egyházkerület választási bizottsága közölte november 5-ei szavazatszámláló ülése után – írja a parokia.hu. Az egyházkerületi főgondnoki tisztséget továbbra is az újraválasztott Veres Sándor tölti be. 
Megbízatásuk hat évre szól.

Az egyházkerületi választáson két püspökjelölt indult. Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem korábbi rektora a szavazatok 33,1 százalékát (99 szavazatot) kapta a presbitériumoktól. Balog Zoltán, az emberi erőforrások korábbi minisztere, a Budapesti Németajkú Református Egyházközség lelkipásztora a szavazatok 66,9 százalékát tudhatja magáénak, szám szerint 200 szavazatot.  Egyházkerületi főgondnoknak a hivatalban lévő Veres Sándort, valamint Kovács Levente egyetemi tanárt, a Bankszövetség főtitkárát jelölték. Veres Sándor a szavazatok 65,7 százalékát, 197 szavazatot ért el, míg Kovács Levente a szavazatok 34,3 százalékát, vagyis 103 szavazatot kapott. Az egyházkerület 304 gyülekezetének összesen 331 szavazati számértéke van. (A nagyobb gyülekezetek több szavazati számértékkel rendelkeznek.) A választási bizottság elnöke, Pintér Gyula közölte, hogy összesen 299 szavazólap volt érvényes a püspökjelöltek esetében, 300 a gondnokok esetében. A többit alaki vagy egyéb hiányosságok miatt nem vették figyelembe. Balog Zoltán a Fidesz pártalapítványának jelenleg is kuratóriumi elnöke, parlamenti mandátumáról már korábban lemondott, és miniszterséget sem vállalt a 2018-as országgyűlési választások után. Az szeptemberben derült ki, a püspöki tisztség várományosaként indul. Arról a hvg.hu számolt be, hogy a református zsinat 2019 nyarán egy apró módosítással pont úgy alakította a szabályokat, hogy ne legyen akadálya Balog püspökké választásának. Az addig érvényes rendelkezés szerint ugyanis feltétel volt, hogy a jelölt „legalább 10 évi folyamatos, önálló lelkészi szolgálattal” rendelkezzen. A zsinat azonban törölte a „folyamatos” szót.  A Népszava azonban az egyház kommunikációs szolgálatától azt a tájékoztatást kapta, hogy a módosításnak más oka volt: a zsinat diszkriminatívnak találta az addigi szabályozást azokkal a lelkésznőkkel – vagy akár lelkészekkel – szemben, akik gyereket vállaltak és gyesre/gyedre mentek, ezért megszakadt a szolgálatuk. Hozzátették: „Balog Zoltánnak a régebbi időkből megvolt a 10 évi folyamatos lelkészi szolgálata, miatta nem lett volna szükség megváltoztatni a szabályokat”.