Meglepi, és bizonyos szempontból sokkolja a magyar kormány álláspontja, mert a V4-es országokon belül nem született megállapodás egy ilyen közös kezdeményezésről, ezt bizonyos szempontból „V4-ek márkával” való visszaélésnek tekinti, közölte az Euractiv megkeresésére a szlovák miniszter.
„A Visegrádi Együttműködés egy újabb lépcsőfokához érkeztünk! A jogállamiság körüli fogalmi zűrzavar is rámutat arra, hogy az európai jogfejlődést övező vitákban egyelőre nehezen hallható meg a közép-európai régió hangja, ezért létrehozzuk a V4+ Professzori Hálózat és Junior Programot. Ezzel olyan szakmai közösséget és tudásbázist alapítunk, amely a liberális és föderalista iránnyal szemben, hiteles nemzeti, konzervatív, kereszténydemokrata alternatívát tud felmutatni. ….. A hálózatot és a programot a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet koordinálja. Ennek előkészítéseként az MFI még idén júliusban együttműködési megállapodást írt alá a lengyel Igazságügyi Minisztérium égisze alatt működő Jogi Intézettel” - olvasható a magyar miniszter hivatalos Facebook-oldalán október 26-án közzétett bejegyzésben.
Csakhogy Varga soraiból is kiderül, csupán magyar-lengyel közös programról van szó, nem pedig a négy visegrádi állam közös kezdeményezéséről. Szlovákia és Csehország ugyanis egyáltalán nem ellenzi, hogy az európai uniós pénzek, a koronavírus járvány okozta károk miatt létrehozott 750 milliós helyreállítási alap szétosztását jogállamisági kritériumokhoz kössék. Ezt mindeddig csupán két tagállam, Magyarország és Lengyelország helyezett vétót kilátásba emiatt. Sőt, a prágai és a pozsonyi külügy hangsúlyozta, hogy ennyi pénzt nem lehet feltételek nélkül szétosztani a tagállamok között.
Ivan Korciok szlovák külügyminiszter, a liberális SaS politikusa a Le Mondnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a jogállamisági vita megosztja az egész uniót, de hát itt olyan kérdésről van szó, amely az egész Európa-ház alapját képezi. „A visegrádi tömb épületén ellenben súlyos repedések mutatkoznak”, állította.
Október elején a pozsonyi külügyminisztérium államtitkára, az ugyancsak a SaS-hoz tartozó Martin Klus közölte: Szlovákiát is felkérték, hogy csatlakozzon a magyar-lengyel kezdeményezéshez, de Csehországhoz hasonlóan távol kívánnak maradni ettől. Szlovákiának nincs kifogása a jogállamisági jelentés ellen, és szomszédaival ellentétben örül annak, hogy az európai intézmények részletesen foglalkoznak a jogállamisággal – szögezte le az államtitkár.
Andrej Babis cseh kormányfő ugyan bírálta a helyreállítási alap elosztási mechanizmusát, de ő sem a jogállamiság tiszteletben tartásával való összekapcsolást kifogásolja, csupán azon az állásponton van, hogy nem korrekt az utóbbi öt év munkanélküliségét figyelembe vevő kritérium. Babis jelezte is, hogy Prága nem fogja akadályozni az alap elfogadását.
Amint arról a Népszava többször beszámolt, a Visegrádi Csoport egyre inkább kettészakad a jogállami kritériumok mentén. Budapest és az Orbán-kormány rendre a V4-ek egységét hangsúlyozza, ami valójában nincs. Szlovákia és Csehország a menekültek tagállamok közötti kötelező szétosztásába nem egyezik bele, de ezen túlmenően nem azonosul a magyar és lengyel EU-ellenes irányvonallal.
Mária Kolíková szlovák igazságügyi miniszter is azt hangsúlyozta, nincs szükség a jogállamiság különálló közép-európai meghatározására, mert az semmiben sem különbözik attól, amit az Európai Unió egésze képvisel. „A jogállamisági és demokratikus alapelveket egységesen alkalmazni kell mindenhol, függetlenül attól, hogy Európa melyik régiójáról van szó”, szögezte le a szlovák kormánykoalíció legkisebb pártját, az Andrej Kiska volt államfő által életre hívott ZaLudi-Az Emberekért elnevezésű új politikai erőt képviselő Maria Kolikova.
