Előfizetés

Minden ötödik háztartás bevételeit megvágta a vírus

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.11.09. 07:30

Fotó: Shutterstock
A megkérdezettek 24 százaléka kevesebbet költ élelmiszerre, ruházkodásra (17 százalék) és kultúrára (15 százalék).
A lakosság 66 százaléka szerint egyre nehezebb egészségügyi ellátáshoz jutni a járvány óta – derül ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készített októberi felméréséből. A pesszimisták tábora jelentősebb a magukat ellenzékinek vagy bizonytalannak vallók körében, de a kormánypárti szavazók is elégedetlenek: 50 százalékuk szerint nehezebb ellátáshoz jutni. Az ellenzékiek ennél borúsabb képet látnak, 76 százalék szerint romlott az egészségügyi ellátás, a bizonytalanok 69 százaléka is így véli. Az októberi járványhelyzetben a magyarok többsége (52 százalék) úgy nyilatkozott, hogy nagyobb társadalmi kárral jár, ha a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy és sok ember kerül nehéz helyzetbe. A felmérés elkészítése, október 25-e óta jóval rosszabb lett a járványhelyzet, ám az elmúlt hónapok felmérései azt mutatják, hogy az emberek egyre kevésbé szeretnének bezárkózni. Áprilisban – miután leállt az ország – még a lakosság 44 százaléka mondta azt a Publicus szerint, hogy ez helyes lépés volt, szeptemberben a megkérdezettek 37 százaléka volt a korlátozások pártján, a járvány terjedése ellenére pedig októberre ez a szám 31 százalékra csökkent. Ez azért fontos, mert miként arról korábban a Népszava is beszámolt: fideszes források szerint a párt vezetése a járványhelyzet súlyosbodásánál fontosabbnak tartja azt, mit gondolnak a korlátozásokról az emberek, s ezáltal hogyan alakul a Fidesz népszerűsége. A kormánypárt hívei között erősebb a korlátozásellenes hangulat (60 százalék), az ellenzéki táborban viszont relatív többségben vannak a korlátozások támogatói (42 százalék). Különös megosztottságot mutat az is, hogy 65 százalék szerint a gazdaság érdekében sem elfogadható, hogy egyszerre százezrek legyenek betegek, mégis többen kivárnának, 54 százalék szerint ugyanakkor nem kellenek korlátozások addig, amíg az egészségügy megfelelő ellátást tud biztosítani a rászorulóknak. Minden ötödik magyar (22 százalék) a háztartás bevételeinek csökkenéséről számolt be a járvány idején, de a döntő többség (76 százalék) nem tapasztalt változást. A megkérdezettek 24 százaléka viszont kevesebbet költ élelmiszerre, ruházkodásra (17 százalék) és kultúrára (15 százalék). A megkérdezettek 43 százaléka szerint településükön egyre több az álláskereső, 33 százalék szerint megnőtt az igény a közmunkára is. A magyarok 41 százaléka szerint az önkormányzatoknak egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, hogy segítsék az embereket és a vállalkozásokat. 

Újra földbe állt a turizmus

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.09. 07:17

Fotó: Népszava
Okoznak némi problémát az otthon maradó külföldiek.
A koronavírus-járvány második hulláma miatt a karácsonyi és a szilveszteri időszak sem tervezhető, csak remélni lehet, hogy az utolsó pillanatban még beindulhatnak az ünnepi időszakra szóló foglalások – jelentette ki a Világgazdaságnak Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. A hétfői számban megjelent nyilatkozatban a szakember úgy vélekedett, hogy az otthon maradó külföldiek, a következő hetekre és hónapokra vonatkozó előfoglalások elmaradása miatt ismét több hotel vált üzemszünetre, és nemcsak Budapesten, hanem a Balatonnál is. A fővárosban ismét bezár több olyan étterem, amely külföldi vendégek nélkül nem tud megélni, és nem akarja vagy nem tudja tovább finanszírozni az üresen is költséges nyitva tartást. Eddig legalább a szobaárak mélyrepülését sikerült elkerülni, az árakat nincs értelme csökkenteni - vélte a szállodaszövetségi elnök. Szerinte ugyanakkor veszélyes tendenciát sejtet, hogy megjelentek azok az észszerűtlenül alacsony árajánlatok, amelyekkel az év végi vendéghiány ellen próbálnak tenni a vidéki és a budapesti hotelek. Csak a remény maradt, hogy ha nem romlik a helyzet, és nem lesz szükség további korlátozó intézkedésekre, még beindulhatnak a foglalások az ünnepi időszakra - szögezte le Flesch Tamás.

„Jól áll az ellenzéki közös program” – Interjú Szabó Tímeával

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.11.09. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az alapjövedelem megoldást nyújtana a járvány idején magukra hagyott csoportoknak, biztosítaná a megélhetéshez szükséges minimumot – állítja Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke.
Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke a párt miniszterelnök-jelöltjeként beszélt önről. Ez azt jelenti, hogy ön is indul majd az előválasztáson? Minden lehetséges, és annak az ellenkezője is. Komolyra váltva: a Párbeszédben közösen hozzuk meg a döntéseket, tehát ezt nem ketten, azaz Karácsony Gergely és én fogjuk eldönteni. Az is lehet, hogy egy harmadik személy lesz a jelölt. Ha felkérik, elvállalná? Azt kell mérlegelni – nekem és másoknak is –, hogy ki az a személy, aki össze tudja fogni az ellenzéki együttműködést. Aki nemcsak az elkötelezett ellenzéki szavazókat, hanem a bizonytalanokat is képes elvinni az urnákhoz. Mikor dönt ebben a kérdésben a Párbeszéd? Reményeim szerint legkésőbb a jövő év elején. Azért is igyekszünk minél hamarabb meghozni ezt a döntést, mert szeretnénk, ha 2021. május-június magasságában megtarthatnánk a miniszterelnök-jelölti és a képviselőjelölti előválasztásokat.    Lassan arról is határozni kellene, hogy egy vagy több listát állítanak az ellenzéki pártok, márpedig ez nem lesz egyszerű döntés: nem minden ellenzéki szavazó nézi jó szemmel a teljes összefogást. Minden friss felmérés szerint a szavazók túlnyomó többsége egy listát szeretne. A Párbeszéd is ezen az állásponton van. Ráadásul egy közös miniszterelnök-jelölt hogyan kampányolna több listának? Ez fölösleges félreértéseket okozna a választóknál. A közös lista előnyei ismertek, de sokaknak nem matematikai, hanem elvi kifogásai vannak egy olyan szövetséggel szemben, amelyben nagyonis eltérő világképpel rendelkező pártok állnak össze. Egyáltalán mi tartja össze ezt a koalíciót? Nincs vita köztünk a tisztességes korrupciómentes kormányzásról, a társadalmi igazságosságról és a szolidaritásról. A Párbeszéd az alapjövedelem bevezetésével szerezne támogatókat. Programjuk szerint minden magyarnak adnának egy százezer forintos összeget ezzel váltva ki számos szociális juttatást is. Miért nem a meglévő szociális rendszert korrigálják? A jelenlegi rendszerben rengetegen maradtak magukra, akik semmilyen támogatást nem kaptak az államtól. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy csak az univerzális ellátások érnek el azokhoz, akiknek segítségre van szüksége. A Párbeszéd alapjövedelemről szóló javaslata is ezt célozza úgy, hogy csökkentené az egyenlőtlenséget, biztosítaná a megélhetéshez szükséges minimumot. Azt sem szabad elfelejteni, hogy rettentő gyorsan változik a világ: Varga Mihály pénzügyminiszter szerint 250 ezer munkahely szűnhet meg az előttünk álló évtizedekben a robotizáció miatt. Igazságtalannak érezném, ha a munkájukat emiatt elvesztőknek azt mondaná az állam: „önerőből oldjátok meg a gondjaitokat”. Szerintem inkább ez a helyes hozzáállás: „minden támogatást megadok nektek azért, hogy felkészíthessétek magatokat az új kihívásokra, és hogy a lehető leghasznosabb tagjai lehessetek a társadalomnak”. Azonban ez a rendszer 3300 milliárd forintba kerül. A Párbeszéd szerint ez a pénz a költségvetés átszabásával előteremthető: a 2021-es büdzsében például ezermilliárd forintot találtak, amit önök szerint a kormány felesleges beruházásokra költ. A fejlődést biztosító pénzeket élnénk fel az alapjövedelemmel? Tegyünk különbséget a valódi fejlesztés és az annak hazudott kormányzati lopás között. Az ezermilliárd forint minden évben ott van a költségvetésben, de Orbán Viktor nem az embereket segítő fejlesztésekre fordítja azt, hanem a Mészáros Lőrinc kifizetőhelyéül szolgáló és soha meg nem térülő kínai Budapest-Belgrád vasútra vagy a Paks II atomerőműre, illetve az atlétikai stadionra. Ha ez így van, akkor miért nem más, hasznos, megtérülő fejlesztésekre fordítanák ezt az összeget? Az alapjövedelem a teljes éves költségvetés közel 12 százalékát érinti, 88 százalékot továbbra is az egészségügyre, oktatásra, gazdaságra, fejlesztésekre fordítanánk. Az utóbbira ráadásul rengeteg uniós forrás áll rendelkezésre, amit most persze ellopnak. Az alapjövedelem az egész társadalom számára komoly többlethozadékkal is jár, ahol alapjövedelmet vezettek be, csökkent a bűnözés, javult az emberek egészségi állapota. Minden számítás azt mutatja, hogy a pénz rendelkezésre áll, csak politikai akarat kell az alapjövedelem megvalósításához. Az ellenzéki tárgyalásokat tekintve reális elvárás az, hogy a 2-3 százalék körüli támogatottsággal rendelkező Párbeszéd leköt egy 3300 milliárdos tételt, a többi párt ígéreteire pedig szinte nem marad egy forint sem? Minden párt egyetért abban, hogy még ennél is többet kell költeni az emberek jólétére. Ha többi párt is tud forintra kiszámolt programot alkotni, akkor könnyebb egyeztetni az eltérő elképzeléseket. Egyébként meglepőnek tűnhet, de jól áll a közös program elkészítésével az ellenzék. Tudna egy példát említeni, amely biztosan szerepel majd az ígéretek között? Nincs felhatalmazásom arra, hogy részleteket egyoldalúan közöljek, de a jogállamiság helyreállításában, az egészségügy vagy az oktatás rendbetételében, a megélhetés valódi támogatásában, az átlátható, tiszta kormányzásban vagy éppen a klímakérdésekben rengeteg pozitív előrelépés lesz. A Fideszt gyakran vádolják azzal, hogy szélsőséges, de az utóbbi években az ellenzék is radikális eszközökhöz nyúlt: elég a parlamenti akciókra vagy az MTVA-székházban történtekre gondolni. Milyen vérmérsékletű politizálásra lehet számítani, ha lesz módjuk leváltani a kormányt? Az első feladatunk a béketeremtés lesz. Elfajult a gyűlölet, a kormánypártok részéről szenvtelenül hangzanak el a leggaládabb hazugságok gyakorlatilag minden társadalmi csoportról, amelyekre a parlamenti munka bekorlátozott keretein belül még csak nem is reagálhatunk érdemben. Rettenetesen fontos megerősíteni, hogy mi egy nemzet vagyunk akkor is, ha mást gondolunk az adózásról, az egyházak támogatásáról vagy éppen az Európai Unióról. Ugyanakkor azt gondolom, hogy akkor, amikor Orbán Viktor béklyóba verte a teljes ellenzéket és felszámolta a civilizált társadalmi egyeztetés minden formáját, egy zsák krumpli felmutatása, vagy a pulpitus elfoglalása már nem szélsőséges válasz. A héten a kormány újabb járványügyi korlátozásokat vezetett be. Elégedett, hiszen ön korábban sokkal szigorúbb intézkedéseket javasolt? Az utóbbi egy hónapban nyolcszorosára nőtt az egy napra eső halálozások száma. Egyre többen kerülnek kórházba és lélegeztetőgépre. Valódi intézkedést nem hoztak, de újra elveszik az önkormányzatok bevételeit. A Párbeszéd sokkal hatékonyabb intézkedéseket követel osztrák mintára. Például, hogy a középiskolásoknak engedélyezzék a távoktatást, ugyanis miattuk a szülőknek nem kellene otthon maradniuk. Tegyék zártkapussá a meccseket, és engedélyezzék az otthoni munkavégzést, ahol ez lehetséges. Orbán Viktor bejelentett csomagja aljas is. Nem igaz, hogy az embereknek választaniuk kell a megélhetésük és az egészségük között, bármennyire is ezt sulykolja a kormány. Éppen azért kellenek racionális intézkedések, hogy hosszabb távon ne álljon le magától a gazdaság, amikor már alig tud bemenni valaki dolgozni. Viszont az államnak kötelessége segíteni, ezért is van szükség azonnal a Párbeszéd válságkezelő alapjövedelem-csomagjára.