Legutóbb akkor irányulhatott közfigyelem a Magyar Orvosok Szakszervezetére, amikor a kamara új vezetése belépésre biztatta a kollégákat. Nem titkolt céljuk volt, hogy a kormányzattal szíves viszonyt ápoló, Cser Ágnes szakszervezetétől független, erős lábat adjanak az érdekvédelemnek. A tagtoborzásokat legutóbb az országgyűlés segítette a szolgálati jogviszonyról szóló törvény elfogadásával. A friss problémának új elnökkel vág neki a szervezet, az első határzárig Angliában dolgozó, Szabad Zoltánnal.
Találkozott már Cser Ágnessel, a kormány által reprezentatívnak elismert MSZ-EDDSZ elnökével?
Szakszervezeti partnerként még nem.
Ő nem kereste önöket?
Ő sem. Latorcai Csaba, a humán tárca közigazgatási államtitkára néhány nap különbséggel mindkettőnkkel találkozott, gondolom azért, mert valamennyi érdekképviselővel egyeztet a kormányzat. Éppen most jövök erről a találkozóról.
Jutottak egymással valamire az államtitkári viziten?
Megismerkedtem Latorcai Csabával. Karakán, és tisztességes ember benyomását keltette. Megmondta a kellemetlent is, hogy bizonyos kérdések megoldására nincs politikai akarat.
Például?
Az új jogállási törvény módosítására. Azt mondta: meg kell elégedni azzal, hogy a végrehajtási rendeletekkel oldják majd a törvény „kemény” passzusait. Nem tudom mi lesz a megoldás, mert azt még friss szakszervezeti vezetőként is tudom, hogy alacsonyabb szintű jogszabállyal nem lehet az „erősebbet” felülírni. Márpedig a kivezényléssel, a másodállással kapcsolatos szabályok továbbra is elfogadhatatlanok az orvosok számára. Az új törvénnyel sikerült kimozdítani a csöndes apátiájából az orvostársadalmat, a szakszervezetünk taglétszáma az elmúlt két hétben ötven százalékkal nőtt. A hatékonyabb érdekérvényesítés érdekében öt szakmai szakszervezettel létrehoztunk egy akciószövetséget azért, hogy egységesen tudjunk fellépni az egészségügyben dolgozók érdekében. Együtt 12,5 ezer embert képviselünk. Jeleztük a kormányzatnak, ha nem úgy alakul ez a jogszabály, hogy az elfogadható legyen azoknak, akiket mi képviselünk, akkor bizony előfordulhat, hogy január elsején, mint a kártyavár, dől össze az egészségügy. Azon egyszerű ok miatt, hogy olyan sokan nem lépnek át az új jogviszonyba.
Látta a rémületet az arcukon, amikor ez kimondta?
Nem. De az látszott, hogy tisztában vannak vele, ez nagyon könnyen bekövetkezhet.
A minap kihirdetett rendkívüli jogrend mellett milyen eszközeik maradtak az érdekérvényesítésre?
Közösségi, szervezett akciókra, mint például egy utcai demonstráció, nincs esélyünk. Most egyetlen dolog működhet, ha mindenki egyénileg fejt ki ellenállást, és nem írja alá az új munkaszerződést. Két hét múlva brutális helyzetet teremt a járvány. Már csak ezért sem gondolom, hogy egészségügyi dolgozókat sztrájkba kellene vinni. De ebben a szektorban amúgy sincs olyan erős sztrájkjogunk. Bár lassan ott fog tartani a rendszer, mintha sztrájkolnánk, mert a rendszer csak az alapszolgáltatást tudja majd nyújtani. Az azonnali életmentésre nem szorulók a covid miatt már most is folyamatosan szorulnak ki az ellátásból.
Lehet bergamói helyzet maga szerint a kórházakban?
Már van. Nagyon sok kórházban megteltek az intenzív kapacitások. Hiába neveznek ki újabb ágyakat intenzívnek, mert nincs melléjük megfelelő képzettségű szakember. Olyanokat nem lehet csak úgy leakasztani valahonnan.
Miért nem állnak ki az orvosok, akik belülről látják a helyzetet, és mondják el az embereknek, hogy hova fogunk jutni?
Nincs joguk hozzá. A kórházi munkaszerződéseknek része egy titoktartási nyilatkozat is.
Szakszervezetként miért nem szólalnak meg helyettük?
Az orvosi kamara és mi is nekiláttunk ennek a munkának, noha sokkal szerencsésebb lenne, ha a médiának lenne lehetősége erről hírt adni. A bergamói kórházban is a Sky News forgatott, azt gondolom ez közügy és ráadásul fontos célokat szolgálna – növelhetné a védekezés hatékonyságát is.
Szóba került az államtitkárnál, hogy esetleg reprezentatív szakszervezetként önök is beülhetnek a kormányzati tárgyalásokra?
Igen. Szóba került.
Mikortól?
Amint megint mérik a reprezentativitást, de hogy az mikor lesz, azt az államtitkár úr sem tudta. Csak azt, hogy utoljára talán 2014-ben mérték, és most 2020-ban kellett volna újra. Ezt a járvány miatt egy évvel kitolták. Latorcai Csaba államtitkár úr ugyanakkor azt sugallta, hogy nem kell feltétlenül reprezentatívnak lenni ahhoz, hogy egy szervezettel leüljenek tárgyalni. Mi egyébként azzal, hogy most van körülbelül 3500 tagunk, az orvosok között reprezentatívak vagyunk. Ha azt vesszük, hogy az öt szakszervezetből álló Összefogás az egészségügyiért akciócsoportban is ott van 12-13 ezer ember, akit képviselnek, az is reprezentatív.
Milyen lehetőségeik maradtak, mi lehet a szakszervezeti harc terepe?
Meggyőződésünk, hogy érdekvédő munkára sosem látott igény lesz január elsejétől. Hálózatot építünk, erősítjük a szakszervezetet, folyamatos a tagfelvétel. Szerveződtünk, szövetkeztünk négy másik szakszervezettel azért, hogy a súlyunknál, a létszámunknál fogva megkerülhetetlen tárgyalópartnerekké válhassunk a kormányzat számára. Írtunk Pintér Sándornak egy tárgyalást kezdeményező levelet, ezt mind az öt szakszervezet vezetője aláírta, várjuk a választ.
Miről akarnak az orvosok a belügyminiszterrel tárgyalni?
A bérfeszültségről, és mindarról amit ez a törvény hozott, a kirendelésekről, azokról a sarkalatos pontokról, melyekről úgy érezzük, hogy a munkavállalókat hátrányosan érintik. Elfogadhatatlan az a kormányzati narratíva, hogy persze, persze, benne van ez a törvényben, de hát nyilván ilyen – mint a békeidőben az akár két évig tartó vezénylés - nem történhet meg. De akkor miért nem ez van a törvényben?
Milyen eszközeik maradtak a törvény szabályainak a módosítására?
A kommunikáció, a meggyőzés és a tárgyalás.
De hát nem tárgyal magukkal senki.
Most jártam a közigazgatási államtitkárnál, bízunk benne, hogy fognak.
Ezt miből gondolják így?
Mi is, az orvosi kamara és a szakdolgozóké is elkezdte összegyűjteni a rendszerelhagyó szándéknyilatkozatokat. Sok van. Csak az orvosi kamaránál már több mint ötezer összegyűlt, nálunk, a szakszervezeti szövetséget alkotó szervezeteknél is hasonló mennyiség van. Bár ez utóbbi nyilatkozatok vegyesek, a nyilatkozók között vannak háziorvosok is, akik nem közalkalmazottként dolgoznak.
Mit reagált a nyilatkozat gyűjtésre a kormány?
Hogy várjuk ki a részletszabályokat. Azokat november 18-áig kell a kormánynak közzé tenni.
Ezeket ismerik, netán egyeztettek önökkel róla?
Nem láttuk, és nem is egyeztettünk senkivel.
Mind több egészségügyi dolgozó fertőződik meg, vagy kényszerül karanténba, lépett valamit a szakszervezetük azért, hogy a coviddal munkaközben megfertőződöttek 100 százalékos táppénzt kapjanak?
Ó, léptünk! A Független Egészségügyi Szakszervezettel közösen írtunk levelet az Emminek, de eddig érdemi választ nem kaptunk. A kérdés továbbra is megoldatlan, a 100 százalékos táppénzek elbírálása továbbra is rendkívül lassan halad.
Lehet ennek egy olyan olvasata is egyébként, hogy ahol a dolgozók megfertőződnek, ott nem tartják be a járványügyi szabályokat?
A magyar közéletben van egy ilyen félsz, közhangulat: mi van, ha kiderül, mi van, ha engem fognak hibáztatni. Ez viszont nem lehet ok arra, hogy a frontvonalban dolgozók ne érezzék magukat maximálisan biztonságban. És ne úgy menjenek át a zsilipen a fertőzött és súlyos betegek közé, hogy tudják: akkor sem veszítik el a jövedelmük jelentős hányadát, ha megbetegszenek. Persze a lehetősége most is megvan a 100 százalékos táppénznek, a szabályozása, az adminisztrációja lassú és nehézkes. Ezt kellene egyszerűsíteni és azt mondani: aki egészségügyi dolgozóként covidossá vagy gyanússá válik, azt a háziorvosa eleve a 100 százalékos táppénzre jogosító kóddal tartsa otthon. És ne egy hivatal mérlegelje utólag, hogy indokolt-e a magasabb összegű keresetpótlás.
Ha vége a járványnak visszamegy Angliába, vagy itthon marad?
Amíg covid-helyzet van, biztosan nem, és valószínűleg utána sem. Egy nagyon jó városban, Nádudvaron találtam egy jó kis háziorvosi körzetet, már el is kezdtem a rendelést. Élvezem ezt a munkát, amiben nyilván az is benne van, hogy a járvány kitörése, azaz március óta nem láttam beteget, hiányzott már a gyógyítás.
